Klímavállalásban is utolsók vagyunk

Magyarország - Romániával együtt - az EU 28 tagállama közül a legszerényebb 2030-as klímacélokat vállalná.

Romániával együtt Magyarország az uniós tagállamok 2030-as klímavállalási listájának legvégén kullog – derül ki az EU által tegnap nyilvánosságra hozott országonkénti vélemények alapján összeállított táblázatból. (E tekintetben hozzuk az unión kívüli Ukrajna szintjét is.) Eme államok valamennyi energiamegtakarítási vállalása „nagyon alacsony”, a megújuló energia részarányának növelése tekintetében a kitűzött cél az egységes számítási módszertan alatti, a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési cél illetve az összes, ezen kívüli szempont is véleményes. Olyan tagállamok is elénk sorolnak, mint Bulgária, Szlovákia vagy Ciprus.

A szöveges elemzés - az EU egészétől várt 32,5 százalékos energiamegtakarítási átlaghoz képest - az általunk vállalt 8-10 százalék „jelentős” növelését javasolja, de a fogalmak pontosítását is szorgalmazzák. A 20 százalékos megújulóenergia-arány nem éri el az egységes uniós módszertan szerint méltányosnak nevezhető 23 százalékot (de ez is messze jár az EU egészétől elvárt 32 százaléktól). Az – uniós átlaggal megegyező - 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célunkat a jelek szerint nyugtázzák, de a más alapon számolt, a közlekedést és az épületeket is magába foglaló, 2005-ös alapú 7 százalékot emelhetőnek vélik.

Utalva a rezsicsökkentés-vitára, a kormánynak ütemtervet kell készítenie a piaci energiaárak elérésére, a hálózatos cégek jogos költségeit meg kell téríteni és biztosítani kell számukra a jogorvoslatot. Pontosabb terveket kell készítenünk az energiabiztonságról, a több lábon állásról és a nukleáris fűtőanyag-ellátásról, illetve számszerű ütemterv szükséges a kutatási, innovációs, versenyképességi, levegőminőség-javítási, valamint az érintett térségek átállását, valamint energiaszegénység kezelését illető célokról.

Az Euractiv nevű uniós portál – lapunk korábbi értesüléseit megerősítő – tudósítása szerint azért szükséges a lemaradó tagállamok noszogatása, mert az összes önkéntes vállalás átlaga nem éri el a közös célként meghatározott értékeket: az energiahatékonyságban 6,2, a megújulóenergia-aránynövelés tekintetében pedig 1,6 százalék az elmaradás. A végleges, onnantól kötelező nemzeti energia- és klímatervet a tagállamoknak ez év végéig kell kidolgozniuk.

A lap értesülései szerint a németek, a görögök, az olaszok és a szlovénok csatlakozásával már 18-ra nőtt ama uniós tagállamok száma, amelyek 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást vállalnak. Ennek érdekében az EU állítólag 2030-ra – az 1990-es értékhez képest – a 40 százalékos cél 45 százalékra emelését indítványozza. A 2050-re ehhez képest csak 52-85 százalékot ígérő Magyarország annyiban járult hozzá az uniós "diskurzushoz", hogy az illetékes innovációs és technológiai miniszter egy kaposvári naperőmű alapkőletétele alkalmával félreérthetően úgy fogalmazott: 2050-re megteremtjük a szén-dioxid-semlegesség „lehetőségét”.