Olcsóbb lett a tankolás

Publikálás dátuma
2019.06.19. 07:19

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A Mol 5 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán.
A változást követően a benzin literenkénti átlagára 377 forintra, a gázolajé 386 forintra csökkent. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, a 95-ös benziné és a gázolajé egyaránt 9 forinttal lett kevesebb. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző

44 ezer új repülőről álmodik a Boeing

Publikálás dátuma
2019.06.18. 21:26

Fotó: JASON REDMOND / AFP
Az új gépek 44 százaléka a régiek cseréjére, 56 százalék pedig az utasforgalom növekedésének kiszolgálására kell. A bolygó klímája eközben mennydörögve összeomlik.
A Boeing frissített előrejelzése szerint a következő húsz évben 44 ezer új repülőgépre lesz igény a világban, összesen 6800 milliárd dollár értékben. A chicagói székhelyű repülőgépgyártó a párizsi légi szalon idején, kedden frissítette előrejelzését. Ebben az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal, mintegy 2 ezer géppel nagyobb igényt vetített előre, a piac becsült értéke pedig 500 milliárd dollárral haladja meg az egy évvel korábbi becslést.
A tanulmány szerint az új repülőgépek 44 százaléka a kiöregedő gépek cseréjéért, a fennmaradó 56 százalék pedig az utasforgalom növekedésének kiszolgálásáért kell. A Boeing azzal kalkulál, hogy éves szinten a következő 20 évben az utasforgalom 4,2 százalékkal, az áruforgalom pedig 4,6 százalékkal bővül majd. A piac mozgatórugója pedig elsősorban az ázsia-óceániai diszkont légitársaságok lehetnek.
Miközben azonban a Boeing - mely cég profitorientált nemtörődömsége két 737 MAX tragédiájához vezetett nemrég - a piacok végtelen bővülésének bűvöletében optimistábbnál optimistább becslésekkel áll elő, van pár dolog, amiről nem szabad megfeledkezni. Az egyik, hogy miközben nemrég kettétört a patagóniai jégmező, és szép lassan Szibéria is kiolvad, még a párizsi klímaegyezmény céljait sem képesek betartani-betartatni a világ kormányai. Kétségbeesett tudósok kínjukban a lakosságot győzködik, hogy változtassanak fogyasztói szokásaikon - például repüljenek jóval kevesebbet. Aztán ott van az is, hogy a Boeing-féle piacbővüléshez a turizmusipar további bővítése kell, pedig már most kiszorulni látszanak a lakók a népszerűbb városokból. Elég például csak Budapest egy belvárosi utcáján végigsétálni: kisboltot, cipészt, kulcsmásolót épp olyan keveset látni, mint amilyen ritkán magyar szót hallani. Na persze ha 20 év múlva már a klímakatasztrófa nyomán terjedő trópusi betegségek tizedelik majd a lakosságot, akkor nem a 44 ezer repülőn érkező turista, és a miattuk egekbe szökő ingatlanárak miatt fogunk aggódni.

Klímavállalásban is utolsók vagyunk

Publikálás dátuma
2019.06.18. 20:01
Mátrai erőmű
Fotó: Komka Péter / MTI
Magyarország - Romániával együtt - az EU 28 tagállama közül a legszerényebb 2030-as klímacélokat vállalná.
Romániával együtt Magyarország az uniós tagállamok 2030-as klímavállalási listájának legvégén kullog – derül ki az EU által tegnap nyilvánosságra hozott országonkénti vélemények alapján összeállított táblázatból. (E tekintetben hozzuk az unión kívüli Ukrajna szintjét is.) Eme államok valamennyi energiamegtakarítási vállalása „nagyon alacsony”, a megújuló energia részarányának növelése tekintetében a kitűzött cél az egységes számítási módszertan alatti, a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési cél illetve az összes, ezen kívüli szempont is véleményes. Olyan tagállamok is elénk sorolnak, mint Bulgária, Szlovákia vagy Ciprus. A szöveges elemzés - az EU egészétől várt 32,5 százalékos energiamegtakarítási átlaghoz képest - az általunk vállalt 8-10 százalék „jelentős” növelését javasolja, de a fogalmak pontosítását is szorgalmazzák. A 20 százalékos megújulóenergia-arány nem éri el az egységes uniós módszertan szerint méltányosnak nevezhető 23 százalékot (de ez is messze jár az EU egészétől elvárt 32 százaléktól). Az – uniós átlaggal megegyező - 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célunkat a jelek szerint nyugtázzák, de a más alapon számolt, a közlekedést és az épületeket is magába foglaló, 2005-ös alapú 7 százalékot emelhetőnek vélik. Utalva a rezsicsökkentés-vitára, a kormánynak ütemtervet kell készítenie a piaci energiaárak elérésére, a hálózatos cégek jogos költségeit meg kell téríteni és biztosítani kell számukra a jogorvoslatot. Pontosabb terveket kell készítenünk az energiabiztonságról, a több lábon állásról és a nukleáris fűtőanyag-ellátásról, illetve számszerű ütemterv szükséges a kutatási, innovációs, versenyképességi, levegőminőség-javítási, valamint az érintett térségek átállását, valamint energiaszegénység kezelését illető célokról. Az Euractiv nevű uniós portál – lapunk korábbi értesüléseit megerősítő – tudósítása szerint azért szükséges a lemaradó tagállamok noszogatása, mert az összes önkéntes vállalás átlaga nem éri el a közös célként meghatározott értékeket: az energiahatékonyságban 6,2, a megújulóenergia-aránynövelés tekintetében pedig 1,6 százalék az elmaradás. A végleges, onnantól kötelező nemzeti energia- és klímatervet a tagállamoknak ez év végéig kell kidolgozniuk. A lap értesülései szerint a németek, a görögök, az olaszok és a szlovénok csatlakozásával már 18-ra nőtt ama uniós tagállamok száma, amelyek 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást vállalnak. Ennek érdekében az EU állítólag 2030-ra – az 1990-es értékhez képest – a 40 százalékos cél 45 százalékra emelését indítványozza. A 2050-re ehhez képest csak 52-85 százalékot ígérő Magyarország annyiban járult hozzá az uniós "diskurzushoz", hogy az illetékes innovációs és technológiai miniszter egy kaposvári naperőmű alapkőletétele alkalmával félreérthetően úgy fogalmazott: 2050-re megteremtjük a szén-dioxid-semlegesség „lehetőségét”.

Az OMV hisz a finomítás jövőjében

Használt műanyagból műnyersolaj-előállító eljárást mutatott be tegnap az osztrák OMV schwechati finomítójában magyar újságíróknak. A kísérleti üzem polietilén-alapú anyagokból – például zacskókból, fóliákból - óránként 100 kilogrammot képes feldolgozni, amiből ugyanennyi liter üzemanyag-finomításra alkalmas alapanyagot állítanak elő. A schwechati egység évente közel tízmillió tonna – a világ számos országából származó, a trieszti kikötőből csövön beszállított - nyersolajat dolgoz fel. Ennek értesülésünk szerint mintegy 10-15 százaléka kerül a magyar piacra, ahol 197 töltőállomást üzemeltetnek. A jövőben kiemelkedő szerepet kaphat a cng elnevezésű gázüzemanyag, valamint a műanyaggyártás, ugyanakkor a belátható jövőben nem tartanak a benzin vagy a gázolaj iránti igények erőteljes visszaesésétől – nyilatkozta lapunknak Stefan Hölbfer, a finomító üzletágigazgatója. 

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 15:27