44 ezer új repülőről álmodik a Boeing

Publikálás dátuma
2019.06.18. 21:26

Fotó: JASON REDMOND / AFP
Az új gépek 44 százaléka a régiek cseréjére, 56 százalék pedig az utasforgalom növekedésének kiszolgálására kell. A bolygó klímája eközben mennydörögve összeomlik.
A Boeing frissített előrejelzése szerint a következő húsz évben 44 ezer új repülőgépre lesz igény a világban, összesen 6800 milliárd dollár értékben. A chicagói székhelyű repülőgépgyártó a párizsi légi szalon idején, kedden frissítette előrejelzését. Ebben az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal, mintegy 2 ezer géppel nagyobb igényt vetített előre, a piac becsült értéke pedig 500 milliárd dollárral haladja meg az egy évvel korábbi becslést.
A tanulmány szerint az új repülőgépek 44 százaléka a kiöregedő gépek cseréjéért, a fennmaradó 56 százalék pedig az utasforgalom növekedésének kiszolgálásáért kell. A Boeing azzal kalkulál, hogy éves szinten a következő 20 évben az utasforgalom 4,2 százalékkal, az áruforgalom pedig 4,6 százalékkal bővül majd. A piac mozgatórugója pedig elsősorban az ázsia-óceániai diszkont légitársaságok lehetnek.
Miközben azonban a Boeing - mely cég profitorientált nemtörődömsége két 737 MAX tragédiájához vezetett nemrég - a piacok végtelen bővülésének bűvöletében optimistábbnál optimistább becslésekkel áll elő, van pár dolog, amiről nem szabad megfeledkezni. Az egyik, hogy miközben nemrég kettétört a patagóniai jégmező, és szép lassan Szibéria is kiolvad, még a párizsi klímaegyezmény céljait sem képesek betartani-betartatni a világ kormányai. Kétségbeesett tudósok kínjukban a lakosságot győzködik, hogy változtassanak fogyasztói szokásaikon - például repüljenek jóval kevesebbet. Aztán ott van az is, hogy a Boeing-féle piacbővüléshez a turizmusipar további bővítése kell, pedig már most kiszorulni látszanak a lakók a népszerűbb városokból. Elég például csak Budapest egy belvárosi utcáján végigsétálni: kisboltot, cipészt, kulcsmásolót épp olyan keveset látni, mint amilyen ritkán magyar szót hallani. Na persze ha 20 év múlva már a klímakatasztrófa nyomán terjedő trópusi betegségek tizedelik majd a lakosságot, akkor nem a 44 ezer repülőn érkező turista, és a miattuk egekbe szökő ingatlanárak miatt fogunk aggódni.

Klímavállalásban is utolsók vagyunk

Publikálás dátuma
2019.06.18. 20:01
Mátrai erőmű
Fotó: Komka Péter / MTI
Magyarország - Romániával együtt - az EU 28 tagállama közül a legszerényebb 2030-as klímacélokat vállalná.
Romániával együtt Magyarország az uniós tagállamok 2030-as klímavállalási listájának legvégén kullog – derül ki az EU által tegnap nyilvánosságra hozott országonkénti vélemények alapján összeállított táblázatból. (E tekintetben hozzuk az unión kívüli Ukrajna szintjét is.) Eme államok valamennyi energiamegtakarítási vállalása „nagyon alacsony”, a megújuló energia részarányának növelése tekintetében a kitűzött cél az egységes számítási módszertan alatti, a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési cél illetve az összes, ezen kívüli szempont is véleményes. Olyan tagállamok is elénk sorolnak, mint Bulgária, Szlovákia vagy Ciprus. A szöveges elemzés - az EU egészétől várt 32,5 százalékos energiamegtakarítási átlaghoz képest - az általunk vállalt 8-10 százalék „jelentős” növelését javasolja, de a fogalmak pontosítását is szorgalmazzák. A 20 százalékos megújulóenergia-arány nem éri el az egységes uniós módszertan szerint méltányosnak nevezhető 23 százalékot (de ez is messze jár az EU egészétől elvárt 32 százaléktól). Az – uniós átlaggal megegyező - 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célunkat a jelek szerint nyugtázzák, de a más alapon számolt, a közlekedést és az épületeket is magába foglaló, 2005-ös alapú 7 százalékot emelhetőnek vélik. Utalva a rezsicsökkentés-vitára, a kormánynak ütemtervet kell készítenie a piaci energiaárak elérésére, a hálózatos cégek jogos költségeit meg kell téríteni és biztosítani kell számukra a jogorvoslatot. Pontosabb terveket kell készítenünk az energiabiztonságról, a több lábon állásról és a nukleáris fűtőanyag-ellátásról, illetve számszerű ütemterv szükséges a kutatási, innovációs, versenyképességi, levegőminőség-javítási, valamint az érintett térségek átállását, valamint energiaszegénység kezelését illető célokról. Az Euractiv nevű uniós portál – lapunk korábbi értesüléseit megerősítő – tudósítása szerint azért szükséges a lemaradó tagállamok noszogatása, mert az összes önkéntes vállalás átlaga nem éri el a közös célként meghatározott értékeket: az energiahatékonyságban 6,2, a megújulóenergia-aránynövelés tekintetében pedig 1,6 százalék az elmaradás. A végleges, onnantól kötelező nemzeti energia- és klímatervet a tagállamoknak ez év végéig kell kidolgozniuk. A lap értesülései szerint a németek, a görögök, az olaszok és a szlovénok csatlakozásával már 18-ra nőtt ama uniós tagállamok száma, amelyek 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást vállalnak. Ennek érdekében az EU állítólag 2030-ra – az 1990-es értékhez képest – a 40 százalékos cél 45 százalékra emelését indítványozza. A 2050-re ehhez képest csak 52-85 százalékot ígérő Magyarország annyiban járult hozzá az uniós "diskurzushoz", hogy az illetékes innovációs és technológiai miniszter egy kaposvári naperőmű alapkőletétele alkalmával félreérthetően úgy fogalmazott: 2050-re megteremtjük a szén-dioxid-semlegesség „lehetőségét”.

Az OMV hisz a finomítás jövőjében

Használt műanyagból műnyersolaj-előállító eljárást mutatott be tegnap az osztrák OMV schwechati finomítójában magyar újságíróknak. A kísérleti üzem polietilén-alapú anyagokból – például zacskókból, fóliákból - óránként 100 kilogrammot képes feldolgozni, amiből ugyanennyi liter üzemanyag-finomításra alkalmas alapanyagot állítanak elő. A schwechati egység évente közel tízmillió tonna – a világ számos országából származó, a trieszti kikötőből csövön beszállított - nyersolajat dolgoz fel. Ennek értesülésünk szerint mintegy 10-15 százaléka kerül a magyar piacra, ahol 197 töltőállomást üzemeltetnek. A jövőben kiemelkedő szerepet kaphat a cng elnevezésű gázüzemanyag, valamint a műanyaggyártás, ugyanakkor a belátható jövőben nem tartanak a benzin vagy a gázolaj iránti igények erőteljes visszaesésétől – nyilatkozta lapunknak Stefan Hölbfer, a finomító üzletágigazgatója. 

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 15:27

Lakáspiac: tarthatatlan ütem a kényszerpályán

Publikálás dátuma
2019.06.18. 19:15

Fotó: Tóth Gergő
Kiszámíthatatlan a kormány lakáspolitikájának következménye. Az építőipar kiegyensúlyozottabb lakásszám-növekedésben érdekelt, ehelyett kényszerpályán mozog.
Idén éri el a hazai lakásépítés ágazat a csúcsot 21 500 átadott új lakással – a Build-Communication „Építési piaci prognózis 2019-2022” tanulmánya szerint. Az elemzés készítője, Varga Dénes közgazdász becslése alapján jövőre már legföljebb 16 500 új otthon készül el. A lassulás azonban folytatódik 2021-2022-ben is, amikor alig 12-13 ezer új lakás épül meg Magyarországon. A lakásárak eddig megállíthatatlannak tűnő emelkedése viszont megállhat. Ez összefügghet a hazai és a számunkra fontos országok, köztük Németország gazdasági növekedésének várható lassulásával. Ugyancsak a visszafogottabb növekedés mellett szól az uniós támogatási források szűkülése. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kormány gazdaságpolitikája közepesen teljesít, s ez is erősen megkérdőjelezi a hivatalos konvergencia programban szereplő tartósan 4 százalékos GDP-növekedés esélyét. Idén még 4-4,2 százalékos lehet a bővülés és 2021-ig még tartható lesz ez a viszonylag magas érték, de 2022-től nagy valószínűséggel a magyar bruttó hazai termék 2-2,5 százalékkal növekedhet majd, s ez természetesen az építésgazdaságra is hatással lesz. A közgazdász hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem tartja reálisnak középtávon az évi 4 százalékos gazdasági növekedést. A hosszabb távú növekedés alapja lehetne az oktatás és az egészségügy, ám éppen ez a két terület áll a legrosszabbul – említette Varga Dénes. A kormány rendkívüli erőfeszítéseket tett és tesz a negatív demográfiai spirál megállítására, és ebben szerepet szán a lakástámogatási politikának is. Ám a 2016-ban indított lakáspiaci élénkítési program ellenére továbbra is több magyar hal meg, mint amennyi születik. A idei első negyedévi adatok sem biztatnak semmi jóval. A népességcsökkenéssel ellentétben viszont a jövedelmi különbségek jelentősen növekedtek és növekednek. Az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a társadalom felső 10 százalékának a jövedelme jóval gyorsabban és nagyobb értékben növekszik, mint az alsó tizedeké. A kormány jól láthatóan a gazdagokat támogató politikát folytat - jegyezte meg Varga Dénes. 
A kormányzat 2017-ben egyszerre indított egy lakásépítési és egy uniós támogatásfelhasználást ösztönző programot. A túlfűtött gazdasági konjunktúra a munkaerőpiacra beszívta az addig közmunkás, illetve munkanélküli tömeg egy részét is. Az alsó 20 százalék jövedelme 2017-2018-ban, különösen ahol a legalacsonyabbak voltak a bérek, gyorsabban növekedtek, mint ahol magasabbak voltak a fizetések. Ez a tendencia azonban idén megfordult és ott volt erőteljesebb a bérek emelkedése, ahol eleve magasabbak voltak. A közgazdász szerint ez is azt mutatja, hogy mindez nem egy átgondolt gazdaságpolitika eredménye. Ez a hirtelen jelentős bérkiáramlás - mintegy mellékhatásként -  az építőanyag, illetve az építőiparban, valamint az ágazathoz kapcsolódó szolgáltatásokban is érezhető drágulást okozott. Összességében az elmúlt évek lakás- és jövedelempolitikájának köszönhetően nagyjából 250-300 ezer család jelent meg a lakásépítési piacon, mint fizetőképes potenciális vevő. A kormány szándéka az, hogy a lakáspiacon ne legyen visszaesés. Folyamatos növekedéssel számol, de ez láthatóan hiú ábránd. A családvédelmi program kidolgozásába sem vonták be a szakembereket, ezért kiszámíthatatlanok annak következményei. Pedig egy, a szakmával egyeztetett, jó lakásépítési programra is nagy szükség lenne. Ehelyett időnként bedobnak olyan ötleteket, mint például a 3 gyermeket ígérő családok számára a hitelelengedéssel együtt összesen 27,5 millió forintos támogatás, amibe beleszámít a 7 személyes családi autók vásárlásának legföljebb 2,5 millió forintos állami támogatása is. Ez az összeg túl van a racionalitás határán – fogalmazott Varga Dénes, aki szerint egy gazdasági visszaesés a teljes támogatási összeget igénybe vevő családok közül sokaknak okozhat majd gondot. Ráadásul ez a családvédelmi program a családi otthonteremtési kedvezményekkel (csok) megzavarta a lakásépítési piacot és hozzájárul az ágazat teljesítményének elkövetkező időszakban várható lassulásához is. Hiszen aki a növekvő jövedelméből 3-5 év múlva venne lakást, az a támogatásokkal megveszi most. Ezek a családok viszont nem fognak az elkövetkező években megjelenni vevőként a lakáspiacon. Egyébként a lakásprogram igazi nagy felfutást jószerivel csak Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében hozott. Az előrehozott jelentős költségvetési támogatások végül alacsony hatékonysággal hasznosulnak, mert azt a lakásállományt tereli a piacra, amelynek évek alatt kellene megépülnie és vevőre találnia.
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 20:51