A Boeing frissített előrejelzése szerint a következő húsz évben 44 ezer új repülőgépre lesz igény a világban, összesen 6800 milliárd dollár értékben. A chicagói székhelyű repülőgépgyártó a párizsi légi szalon idején, kedden frissítette előrejelzését. Ebben az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal, mintegy 2 ezer géppel nagyobb igényt vetített előre, a piac becsült értéke pedig 500 milliárd dollárral haladja meg az egy évvel korábbi becslést.
A tanulmány szerint az új repülőgépek 44 százaléka a kiöregedő gépek cseréjéért, a fennmaradó 56 százalék pedig az utasforgalom növekedésének kiszolgálásáért kell. A Boeing azzal kalkulál, hogy éves szinten a következő 20 évben az utasforgalom 4,2 százalékkal, az áruforgalom pedig 4,6 százalékkal bővül majd. A piac mozgatórugója pedig elsősorban az ázsia-óceániai diszkont légitársaságok lehetnek.
Miközben azonban a Boeing - mely cég profitorientált nemtörődömsége két 737 MAX tragédiájához vezetett nemrég - a piacok végtelen bővülésének bűvöletében optimistábbnál optimistább becslésekkel áll elő, van pár dolog, amiről nem szabad megfeledkezni. Az egyik, hogy miközben nemrég kettétört a patagóniai jégmező, és szép lassan Szibéria is kiolvad, még a párizsi klímaegyezmény céljait sem képesek betartani-betartatni a világ kormányai. Kétségbeesett tudósok kínjukban a lakosságot győzködik, hogy változtassanak fogyasztói szokásaikon - például repüljenek jóval kevesebbet. Aztán ott van az is, hogy a Boeing-féle piacbővüléshez a turizmusipar további bővítése kell, pedig már most kiszorulni látszanak a lakók a népszerűbb városokból. Elég például csak Budapest egy belvárosi utcáján végigsétálni: kisboltot, cipészt, kulcsmásolót épp olyan keveset látni, mint amilyen ritkán magyar szót hallani. Na persze ha 20 év múlva már a klímakatasztrófa nyomán terjedő trópusi betegségek tizedelik majd a lakosságot, akkor nem a 44 ezer repülőn érkező turista, és a miattuk egekbe szökő ingatlanárak miatt fogunk aggódni.
