Kilencezer éve is túlzsúfolva éltek a városi emberek

Publikálás dátuma
2019.06.19. 10:00

Fotó: Abdullah Coskun / AFP
Már a kilencezer éve élt, első nagy mezőgazdasági közösségek lakói is megtapasztalták a modern városok problémáit – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a mai Törökország területén lévő Catalhöyük ősi romjait tanulmányozva.
Catalhöyüköt, a mai Törökország déli, középső részét i.e. 7100 és 5950 között lakták. Az először 1958-ban feltárt terület 13 hektárnyi, a feltárt rétegek 21 méter mélyre nyúlnak és 1150 év folyamatos emberi jelenlétéről árulkodnak. A település kezdetben csak néhány vályogházból állt a kutatók által korai periódusnak nevezett időszakban, a középső szakaszban – i.e 6700-6500-ban – érte el fejlődése csúcsát, majd a késői periódusban gyorsan hanyatlott, és i.e 5950-ben elnéptelenedett.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a francia, török, amerikai, svájci, brit és kanadai bioarcheológusok arról számoltak be, hogy 25 éven át tanulmányozták a városban talált ősi emberi maradványokat, azt vizsgálva, hogyan tértek át a vadászó, gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra épült, nem vándorló életmódra.
„Catalhöyük a városi közösségek egyik első őse a világon, a neolitikus megatelepülés lakói megtapasztalták azt, hogy mi történik, ha sok embert zsúfolsz össze egy kicsiny területen hosszú időre”

– idézte Clark Spencer Larsent, a Ohiói Állami Egyetem professzorát az intézmény közleménye.

A város lakóinak mindig a mezőgazdaság volt a fő tevékenysége, ezt a térségben talált emberi csontok szénizotópos vizsgálata állapította meg. Lakóinak étrendje búzára, rozsra és zabra épült, és a juh volt a fő háziasított állat étrendjükben.
„A gabonától való erős függőség azt jelentette, hogy lakóinál gyorsan megjelent a fogszuvasodás – az első civilizációs betegségek egyike. Az itt talált felnőttek fogainak 10-13 százaléka szenvedett tőle”

– mondta Larsen.

A lábszárcsontok elemzése kimutatta, hogy a késő periódus emberei jóval többet mentek, mint a korai kor lakosai. Ez azt jelentette, hogy a földművelést és a legeltetést távolabb kellett végezniük valószínűleg a környezet állapotának rosszabbá válása és a klímaváltozás miatt – tette hozzá.
Korábbi kutatások úgy vélték, hogy a közel-keleti térség klímája abban az időszakban szárazabbá vált, ezért a gazdálkodást megnehezítette. Azt is kiderítették a szakemberek, hogy sok fertőzéssel kellett megbirkózniuk a lakóknak, a túlzsúfoltság és a rossz higiéniai miatt. A maradványok egyharmadán mutatták ki a fertőzés jeleit a csontokon. 
A település fejlődése csúcspontján a házakat szorosan egymás mellé építették, a lakók a háztetőkhöz épített létrákon jutottak be otthonaikba. A túlzsúfoltság hozzájárulhatott az erőszak magas szintjéhez. 93 megvizsgált koponyából 25 mutatta begyógyult törések nyomait. 12 többször esett erőszak áldozatául. Az áldozatok több mint fele nő volt, és koponyájuk hátsó részét érte ütés, ami azt jelzi, hogy nem is láthatták támadójukat. Egyre több koponyasérülést fedeztünk fel a középső periódusból, amikor a népesség a legtöbb volt – magyarázta a professzor. 
Az emberek többségét a házaik padlójába ásott gödrökbe temették el. A fogmaradványokból kiderült, hogy az egy háztartásban élők nem voltak rokonok.
„További kutatások szükségesek annak meghatározására, hogy milyen kapcsolatban álltak a Catalhöyükben együtt élt emberek. Ez ma még rejtély”

– hangoztatta Larsen.

Szerző
Témák
város

Eddig emberinek tartott lábnyomról kiderült: 100 millió éves dinoszauruszé lehet

Publikálás dátuma
2019.06.18. 10:45
Illusztráció
Fotó: XINHUA / AFP
Kínai és amerikai kutatók csaknem 100 millió éves, megkövesedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkantak a kelet-kínai Csiangszu tartományban.
 A szakemberek szerint a Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. 
Az egyik kutató, Hszing Lita elmondta, hogy két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott - három lábujj eltűnt -, amelynek eredményeként a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és ezért sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.
A pekingi Kínai Földtudományi Egyetem, a Coloradói Egyetem és egy Kuangtung tartománybeli paleontológiai intézet munkatársai jelenleg Csiangszu tartomány illetékeseivel együttműködve dolgoznak a ritka leletek megóvásán. Az eredményeket a Geological Bulletin of China című tudományos folyóiratban közölték.
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 11:39

Női űrhajóst küldene a Holdra a NASA

Publikálás dátuma
2019.06.18. 10:20

Fotó: NASA
Megkezdődtek a találgatások, ki léphet a Holdra az Artemis-misszió keretében.
Több mint 50 évvel az Apollo-program befejezése után az amerikai űrkutatási hivatal azt tervezi, hogy 2024-re visszatér a Holdra, hogy tesztelje új generációs űrhajóit, amelyek a jövőben embereket vihetnek a Marsra. A NASA bejelentette, hogy a Holdra visszatérő Artemis-misszió keretében - amelyet Apollón ikertestvéréről neveztek el - női asztronauta is a Holdra léphet. 
Feltételezhetően a NASA soraiban jelenleg szolgáló 12 nő közül kerülhet ki az űrhajós. Mindannyian 40-53 év közöttiek, volt katonai pilóták, orvosok és kutatók, akiket több ezer jelentkező közül válogattak ki az 1990-es évek óta. A lehetséges Holdra lépők között van a 2013-ban kiválogatott 21. számú NASA űrhajóscsapat négy női tagja. Ez volt a legtöbb női taggal rendelkező évfolyam. Jelenleg 40 és 41 éves kor között vannak, első űrutazásaik 2020-ig megtörténnek. Korábbi asztronauták és szakértők elmondása szerint a közelgő határidő miatt nem valószínű, hogy újoncot küldenének fel az űrbe. 
Soha korábban nem szolgált még egyébként ennyi női űrhajós a NASA-nál, mint jelenleg. Amikor 1958-ban megalapították az amerikai űrkutatási hivatalt, kizárólag a katonaságból származhattak a tagjai, akkor csakis férfiak szolgáltak. Mind a 12 ember, aki a 1969 és 1972 óta a Holdon járt, férfi volt, 1983-ban, Sally Ride volt az első amerikai nő, aki feljutott az űrbe.
Sally Ride
Fotó: NASA
Anne McClain egykori katonaihelikopter-pilóta június végéig tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Szintén ott van Christina Koch, aki hamarosan megdönti az űrben való leghosszabb tartózkodás női rekordját 11 hónapjával. Esélyes lehet a holdsétára évfolyamuk másik két tagja, Jessica Meir és Nicole Mann. Mindketten tréningjük közepén tartanak, amelynek eredményeként felutaznak az ISS-re. Szintén esélyes Sunita Williams, aki harmadik űrutazására készül. Több női űrhajósnak jelenleg is tart a tréningje, mások kilenc éve nem repültek, de aktívan szolgálják a NASA-t. 
A Hold-misszió csapata négytagú lesz, közülük ketten fognak kilépni a Hold felszínére. Az amerikai űrkutatási hivatalnak először hozta nyilvánosságra a Hold-program becsült költségét: 20-30 milliárd dollárra lesz szükség a megvalósításra - közölte korábban Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a CNN amerikai hírtelevízióval.  
A program a tervek szerint nyolc űrhajó indítását foglalja magában. Az Artemis-1 egy 2020-ra tervezett, legénység nélküli misszió a Hold körül, az Artemis-2 legénységgel a fedélzetén fog keringeni a Hold körül szintén 2020-ban, az Artemis-3-mal 2024-re emberek lépnek a Hold felszínére. A három űrhajót minden idők legnagyobb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS) juttatja majd fel a kijelölt helyre. Öt további űrhajóval viszik fel az űrbe a Gateway holdkörüli űrállomás építőelemeit 2022 és 2024 között, magáncégek segítségével. A Gateway állandó bázisként fog szolgálni a Holdra, valamint a Marsra tartó asztronauták számára.
Szerző
Témák
NASA Hold
Frissítve: 2019.06.18. 11:38