Globetrotter – szinte természetes, ha e szót olvasva, hallva a New York-i kosárlabdashow-csapat, a Harlem Globetrotters neve ugrik be elsőként: a soraiban NBA-sztárokat felvonultató, idén épp kilencvenkét éves együttes parádézott már Magyarországon is. Volt azonban nekünk is sok világjárónk, globetrotterünk.
Fajcsák Györgyi és Hársvölgyi Virág, a Hopp Ferenc Múzeum két kurátora nyilván az első helyre a múzeum kalandos életű alapítóját tenné. A morvaországi Fulnek városának szülöttje, Franz Hopp a lombard Stefano Calderoni fényképészeti szaküzletében volt tanonc az 1850-es években – azaz a Pesten letelepedett, hírneves Calderoni Istvánnál. Bejárta Bécset és New Yorkot, majd 1861-ben Pestre visszatérve, Calderoni áldásával feleségül vette mestere leányát, Idát. A házasság hamar zátonyra futott, Hopp Ferenc mégis (üzlet)társ lett: a Calderoni és Társa műszer- és tanszer üzlete az 1870-es évekre nevet és vagyont szerzett neki. Hopp Ferenc így végre nyugodtan hódolhatott a szenvedélyének: a tudásszomja csillapításának. Ötször utazta körbe a Földet – „lefotografált az egész világot”, ahogy a barátai mondták −, ő volt az első utas, aki a kongói vasúton az egész útra, Stanley-Poolig és vissza váltott menetérti jegyet. Kezdetben szuveníreket, emléktárgyakat vásárolt, optikusként nagyra értékelve a precíz kézi munkával készült tárgyakat, a faragványokat, kerámiákat, rekeszzománcokat. Több mint négyezer tételes gyűjteménye ki is nőtte azt az Andrássy úti villát, amelyet első útja után vásárolt meg a Knopp 1885-ben − és hollandul Buitenzorg-laknak, azaz gond nélküli helynek nevezett −, így azt bővítenie is kellett.
Hopp Ferenc a végrendeletében a magyar államra hagyta kelet-ázsiai művészeti gyűjteményét és villáját, 1919-ben így született meg a múzeum, amely 1923-ban nyitotta meg kapuit. A gyűjtemény azonban már százötven éves − az idők során ugyanis kibővült az Iparművészeti, a Szépművészeti, a Néprajzi és a Nemzeti Múzeum keleti gyűjteményével –, a kollekció mintegy harmincezer műtárgyra tehető. Xántus János Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából épp 1869-ben indult el távol-keleti útjára az Osztrák-Magyar Monarchia szervezésében, hogy állami pénzből műtárgyakat vásároljon. De Zichy Jenő, Vay Péter és Bozóky Dezső gyűjteményei éppúgy a Hopp Múzeum gyűjteményét gazdagították, mint a miniszterelnök Szemere Bertalan fia, Szemere Attila újságíró útjai során vásárolt ritkaságok.
A Made in Asia címmel tegnap megnyílt centenáriumi kiállítás e gyűjteményi történetet beszéli el kínai, indiai, japán, koreai, thaiföldi, indonéz, tibeti, nepáli műtárgyakon keresztül, kezdve azzal az 1-es leltári számú strucctojással, amelyet még Hopp Ferenc vásárolt egy ádeni bazárban. A fametszetek, jáde- és bronztárgyak, wayang bábok, buddhista plasztikák, szobrok mögül élesen kirajzolódik a történelem, például az 1950-es évek „kényszergyűjteményezése”. Jirí Menzel Pacsirták cérnaszálon című filmjébe illő az a tárló, amely olyan műtárgyakat mutat be, amelyeket a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművekből mentettek ki a múzeum egykori munkatársai. A vas és acél országa ugyanis nyersanyaghiányát közel-keleti országok fémhulladékából igyekezett kompenzálni: ám köztük több száz értékes műtárgy is volt. Tanulságos a baráti szocialista országok ajándékozási politikája is: Észak-Korea inkább kultúrájának ősi voltát hangsúlyozta, míg Kína Maóra volt büszke.
Műtárgyvédelmi okokból az itt bemutatott műtárgyak negyedévente cserélődnek: azaz a Made in Asiát legalább négyszer érdemes megnézni.
INFO
Made in Asia – Százéves a Hopp Múzeum
Kurátor: Fajcsák Györgyi, Hársvölgyi Virág
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
2020. augusztus 30-ig
