6,5 milliárddal drágább lesz a Pénzügyminisztérium Várba költözése

Publikálás dátuma
2019.06.20. 07:55

Fotó: Népszava
A kiadások emelkedésének okát nem részletezi az erre vonatkozó törvényjavaslat.
Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben – vette észre a törvényjavaslatban az Mfor.hu.
„A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint”

– szerepel az indoklásban. Jövőre 18,586 milliárdra emelkedik ez a keret – írja a portál. Az elmúlt években erre a célra ezen a soron a pénzügyi tárca büdzséjében összesen 29,4 milliárd forintot költöttek, illetve terveztek elkölteni.
A kiadások emelkedésének okát nem részletezi a dokumentum

– mindössze annyit írnak, hogy a végrehajtási ügyek ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések terhére emelkednek a kiadások –, mint ahogy arról sem esik szó a szaktárcáról szóló fejezeti kötetben, hogy jövőre végre felköltözik-e az apparátus a Szentháromság téri épületbe, amire egyébként évekkel ezelőtt sort kellett volna már keríteni.
Szerző

Emelte növekedési várakozásait a GKI

Publikálás dátuma
2019.06.20. 00:01

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A meglepetésszerű első negyedéves gazdasági növekedés korábbi, márciusi előrejelzése felülvizsgálatára késztette a gazdaságkutatót.
A magyar gazdaság 2019 első negyedévében a várakozásoktól eltérően nem kezdett el lassulni, sőt rekordsebességűre gyorsult - állapította meg a GKI tegnap kiadott elemzésében. Ennek nyomán a cég márciusi előrejelzéséhez képest 3,5 százalékról 4 százalékra emelte GDP-növekedési, 7 százalékról 13 százalékra beruházási és 4 százalékról 4,3 százalékra fogyasztási előrejelzését. A gazdaság túlfűtöttsége következtében a GKI a korábban gondoltnál lényegesen gyorsabb, 3,2 százalék helyett 3,7 százalékos inflációra, s a folyó fizetési és tőkemérleg lényegesen kisebb aktívumára (a GDP 3,2 százaléka helyett csak 1,4 százalékára) számít. A második negyedévtől már szinte biztosan elkezdődik a lassulás - véli a GKI -, aminek oka elsősorban az EU-transzferek növekedésgyorsító hatásának kifulladása, a látványosan gyors bérkiáramlás versenyképességi akadályai, illetve a kivitel bővítésének keresleti és kínálati korlátja lehet. A GKI szerint a kormány folytatja az erőltetett (a konvergencia-program szerint évente legalább 4 százalékos) növekedést célzó gazdaságpolitikáját, amit a versenyképesség javításával kíván megalapozni. Mivel az eddig ismertté vált lépések közül éppen a piaci verseny erősítése – például a gyakran előre sejthető nyertesek és vesztesek rendszerének megszüntetése, a túlcentralizált, lojalitásalapon irányító állam modernizációja – hiányzik, sőt inkább mindezen káros jellemzők kiterjesztése folyik, ennek megvalósulása valószínűtlen - értékeli a folyamatokat a kutatóintézet. A prociklikus fiskális és monetáris politikát mindinkább egy rejtett, nem deklarált, de inflációs kockázatokkal járó gazdaságpolitika korrigálja, illetve egészíti ki. Mivel az EU-ban nem következett be a magyar politikai vezetés által várt markáns (szélső) jobbra tolódás, a magyar kormány érdekérvényesítő képessége – beleértve ebbe az EU-forrásokhoz való jövőbeni hozzáférést is – jelentősen csökkenni látszik. Mindezek alapján a magyar gazdaság kormány által várt 4 százalék körüli növekedési pályája hosszabb távon nem lesz fenntartható - írták. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.20. 09:26

Egyesítenék a magyar és a horvát gázhálózatot

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:56

Fotó: KKM/Burger Zsolt / MTI
A magyar és horvát gázhálózatok egyesítése révén töröljék a két állam határán fizetendő szállítási tarifát - javasolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott zágrábi tárgyalásai során.
A felvetés háttere, hogy Budapest ugyan elvben támogatja a cseppfolyós formában behajózott, LNG-nek nevezett gáz Krk-szigetre tervezett lefejtőjét - mi több, a beruházó cég negyedét is megvennénk -, a terminálból vásárolható fűtőanyagot hazai cégek a magas szállítási tarifák miatt a horvát fél kérése ellenére sem kívánják előre lekötni. A mostani javaslat elfogadásával ugyanakkor a két állam közösen tárgyalhatna a világ nagy LNG-eladóival is - tette hozzá Szijjártó Péter. Szavai szerint a felvetésre a horvát fél nyitott, így a lehetőséget most munkacsoport vizsgálja. Megjegyzendő: a magyar kormány meglehetős ellentmondásosan viszonyul a horvát beruházási tervhez. Az elmúlt hónapok során Szijjártó Péter - már amikor nem állt szemtől szemben képviselőikkel - egyre csípősebb szavakkal ostorozta "szövetségeseinket", akik - a romániai amerikai-osztrák gáztalálathoz hasonlóan - úgymond késlekednek számunkra az oroszországitól eltérő gázbeszerzési lehetőségeket biztosítani. Olyannyira, hogy Orbán Viktor legutóbbi, ebbéli esélyeinket latolgató rádiónyilatkozatában a horvátországi irányt már meg sem említette. Kétségtelen, hogy a kétoldalú viszonyt továbbra is jelentősen terhelik az INA nevű energiatársaságukat irányító Mol elleni, évtizedes múltú horvát kormánytámadások.