Ismét két pályával üzemel a Liszt Ferenc-repülőtér

Publikálás dátuma
2019.06.20. 20:20
Képünk illusztráció
Fotó: Catarina Belova / Shutterstock
A felújításnak vége, mostantól az elérhető legkorszerűbb rádiónavigációs rendszer üzemel a 2-es futópályán.
Megnyitották csütörtök délután a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a 2-es futópályát, a Budapest Airport közleménye szerint a tervezett nyolc hét alatt készültek el az 1,3 milliárd forintba kerülő felújítással.
A legfontosabb beruházás a műszeres leszállító-berendezés cseréje volt, mostantól az elérhető legkorszerűbb és megbízhatóbb rádiónavigációs rendszer üzemel a Rákoshegy felőli pályavégen, így a repülőgépek akár 15 méteres függőleges és 50 méteres vízszintes látástávolság mellett is le tudnak szállni.
Ezen túl kicseréltek 70 esővíz elvezető aknát, ahol kellett, kicserélték a pályába épített lámpák vezetékeit, kijavították a beton kisebb hibáit. Megtisztították a betont a ráégett guminyomoktól, és újrafestették a pályán lévő jelzéseket is.
A Budapest Airport közleményében megköszönte Vecsés lakóinak a türelmét, akiknek a felújítás miatt ideiglenesen a megszokottnál több repülőgép elhaladásával kellett számolniuk.
Szerdán rendkívüli javítási munkákat kellett végezni az egyedüliként működő 1-es futópályán, ezért másfél óráig se le- se felszállni nem lehetett Ferihegyen.

Újabb nemzeti konzultációkat helyezett kilátásba Rogán, de még nem tudják, miről kérdezik a népet

Publikálás dátuma
2019.06.20. 17:33

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A gazdasági bizottság csekély ellenzéki érdeklődés mellett hallgatta meg a kabinetminisztert.
Nem tervez újabb letelepedési kötvényt forgalomba hozni a kormány, mert annak kibocsátásakor a gazdasági növekedést kellett támogatnia, erre napjainkban már nincs szükség. Viszont újabb nemzeti konzultációs kérdéseket kívánnak még az idén, majd 2020-ban is kiküldeni a "magyarok véleményének megismerése érdekében", de témájukat majd csak később határozzák meg - erről beszélt Rogán Antal kabinetminiszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, a szokásos éves meghallgatása során. A csekély számban jelen lévő ellenzéki képviselők nem kérdezték meg, hogy milyen munkák indokolták, hogy a 2015 októberében indult Rogán-minisztérium számára az első teljes éves, 2016-os  - a hozzá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal együttes  - 15 milliárd forintos előirányzathoz képest tavaly már 27 milliárdból gazdálkodhatott, az idei előirányzat 128 milliárd forint lett, jövőre pedig már 153 milliárd forintos keret. A tízszeresére emelkedő az összeget nem indokolja az sem, hogy a kabinetirodához hozzácsapták a turisztikai ügynökséget. Az ellenzéki oldalról mindössze ketten jelentek meg az ötből. Székely Sándor (független) az egykor Rogán Antal - akkori gazdasági bizottsági elnök - által gründolt letelepedési kötvény kapcsán felemlegette, hogy - névtelen informátorok szerint - a letelepedési engedélyhez jutók között nemzetközi bűncselekményekkel gyanúsított személyek is voltak, sőt Basszár el-Aszad szíriai diktátor egyik bizalmasa is. Magyar papírokhoz jutott Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja és családtagjai, valamint Dimitrij Boriszovics Pavlov, vitatott személyiségű üzletember, Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője, Alekszej Jankevics, a Gazprom egyik leányvállalatának igazgatója, illetve Andrej Kalmikov, az ugyancsak orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának képviselője. Az ellenzéki képviselő ennek kapcsán utalt arra, hogy a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest és a Transparency International számításai szerint 30 milliárd forintra tehető a kötvényprogram által okozott kár, miközben Fidesz-közeli cégek 162 milliárd forintra tettek szert. Székely Sándor felvetésére érdemi válasz nem érkezett. Az ülésen résztvevő másik ellenzéki képviselő Csárdi Antal (LMP) vitatta a turizmust is felügyelő kabinetminiszternek azt a kijelentését, hogy a szálláshelyek áfájának jövőre tervezett öt százalékra történő csökkentésének oka az volt - mint azt Rogán Antal kifejtette -, hogy ennek révén a szféra foglalkoztatási problémáit megoldják. Csárdi szerint inkább a szolgáltatásokat kellene olcsóbbá tenni az áfamegtakarításból.
Szerző

Csak két uniós országban szegényebbek az emberek a magyaroknál

Publikálás dátuma
2019.06.20. 16:56

Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
Az uniós átlag kevesebb, mint kétharmadát tudják elkölteni a magyar háztartások, óriási a különbség Nyugat-Európához képest.
Már csak két EU-tagállamban rosszabb az életszínvonal, mint Magyarországon - írja az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatokat feldolgozó jelentése nyomán a Qubit. Az egyéni fogyasztás mértéke, vagyis a vásárlóerő a háztartások anyagi jóllétének a legmegbízhatóbb mérőszáma. Ennek alapján
a magyar és a horvát háztartások az uniós átlagnak kevesebb mint a kétharmadát tudták a mindennapi fogyasztásukra fordítani, a bolgárok pedig alig több mint a felét.

És határozottan nem spórolásról és takarékoskodásról van szó: korábbi kutatásokból kiderült, hogy nem spórolnak a magyar melósok, nem is tudnak, de nem is reménykednek nyugdíjas években. Az országos helyzet miatt pedig még az ÁSZ-elnök Domokos László is annyira aggódik, hogy felvetette, megtakarításra kéne kényszeríteni a munkavállalókat. Az egyéni fogyasztás mérőszámában különben súlyozottan jelennek meg a – például az oktatási, egészségügyi – szolgáltatások, hogy ezzel is az életszínvonal mutatására tegyék alkalmassá azt.
A magyarországi képhez az is hozzátartozik: a hazai nettó minimálbér még az egy főre számított létminimum értékét sem éri el, és a lakosság 28-30 százaléka él a létminimumon vagy az alatt. A létminimumnál hajszálnyival magasabb társadalmi minimumhoz szükséges összeget pedig ennél is kevesebben tudják hónapról hónapra kitermelni.
Még három olyan ország van az Európai Unióban, ahol az uniós átlag kevesebb mint háromnegyedét éri el az átlagos fogyasztás: Észtország alig, Litvánia és Románia valamivel jelentősebben a 75 százalékos fogyasztási álomhatár alatt marad. Eközben Luxemburgban az uniós átlagnál 32, Németországban és Ausztriában körülbelül 20 százalékkal nagyobb a vásárlóerő. Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Finnországban, Belgiumban, Svédországban és Franciaországban az EU-átlagnál ugyancsak 5-15 százalékkal tudnak többet vásárolni.
Szerző