Újabb nemzeti konzultációkat helyezett kilátásba Rogán, de még nem tudják, miről kérdezik a népet

Publikálás dátuma
2019.06.20. 17:33

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A gazdasági bizottság csekély ellenzéki érdeklődés mellett hallgatta meg a kabinetminisztert.
Nem tervez újabb letelepedési kötvényt forgalomba hozni a kormány, mert annak kibocsátásakor a gazdasági növekedést kellett támogatnia, erre napjainkban már nincs szükség. Viszont újabb nemzeti konzultációs kérdéseket kívánnak még az idén, majd 2020-ban is kiküldeni a "magyarok véleményének megismerése érdekében", de témájukat majd csak később határozzák meg - erről beszélt Rogán Antal kabinetminiszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, a szokásos éves meghallgatása során. A csekély számban jelen lévő ellenzéki képviselők nem kérdezték meg, hogy milyen munkák indokolták, hogy a 2015 októberében indult Rogán-minisztérium számára az első teljes éves, 2016-os  - a hozzá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal együttes  - 15 milliárd forintos előirányzathoz képest tavaly már 27 milliárdból gazdálkodhatott, az idei előirányzat 128 milliárd forint lett, jövőre pedig már 153 milliárd forintos keret. A tízszeresére emelkedő az összeget nem indokolja az sem, hogy a kabinetirodához hozzácsapták a turisztikai ügynökséget. Az ellenzéki oldalról mindössze ketten jelentek meg az ötből. Székely Sándor (független) az egykor Rogán Antal - akkori gazdasági bizottsági elnök - által gründolt letelepedési kötvény kapcsán felemlegette, hogy - névtelen informátorok szerint - a letelepedési engedélyhez jutók között nemzetközi bűncselekményekkel gyanúsított személyek is voltak, sőt Basszár el-Aszad szíriai diktátor egyik bizalmasa is. Magyar papírokhoz jutott Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja és családtagjai, valamint Dimitrij Boriszovics Pavlov, vitatott személyiségű üzletember, Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője, Alekszej Jankevics, a Gazprom egyik leányvállalatának igazgatója, illetve Andrej Kalmikov, az ugyancsak orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának képviselője. Az ellenzéki képviselő ennek kapcsán utalt arra, hogy a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest és a Transparency International számításai szerint 30 milliárd forintra tehető a kötvényprogram által okozott kár, miközben Fidesz-közeli cégek 162 milliárd forintra tettek szert. Székely Sándor felvetésére érdemi válasz nem érkezett. Az ülésen résztvevő másik ellenzéki képviselő Csárdi Antal (LMP) vitatta a turizmust is felügyelő kabinetminiszternek azt a kijelentését, hogy a szálláshelyek áfájának jövőre tervezett öt százalékra történő csökkentésének oka az volt - mint azt Rogán Antal kifejtette -, hogy ennek révén a szféra foglalkoztatási problémáit megoldják. Csárdi szerint inkább a szolgáltatásokat kellene olcsóbbá tenni az áfamegtakarításból.
Szerző

Csak két uniós országban szegényebbek az emberek a magyaroknál

Publikálás dátuma
2019.06.20. 16:56

Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
Az uniós átlag kevesebb, mint kétharmadát tudják elkölteni a magyar háztartások, óriási a különbség Nyugat-Európához képest.
Már csak két EU-tagállamban rosszabb az életszínvonal, mint Magyarországon - írja az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatokat feldolgozó jelentése nyomán a Qubit. Az egyéni fogyasztás mértéke, vagyis a vásárlóerő a háztartások anyagi jóllétének a legmegbízhatóbb mérőszáma. Ennek alapján
a magyar és a horvát háztartások az uniós átlagnak kevesebb mint a kétharmadát tudták a mindennapi fogyasztásukra fordítani, a bolgárok pedig alig több mint a felét.

És határozottan nem spórolásról és takarékoskodásról van szó: korábbi kutatásokból kiderült, hogy nem spórolnak a magyar melósok, nem is tudnak, de nem is reménykednek nyugdíjas években. Az országos helyzet miatt pedig még az ÁSZ-elnök Domokos László is annyira aggódik, hogy felvetette, megtakarításra kéne kényszeríteni a munkavállalókat. Az egyéni fogyasztás mérőszámában különben súlyozottan jelennek meg a – például az oktatási, egészségügyi – szolgáltatások, hogy ezzel is az életszínvonal mutatására tegyék alkalmassá azt.
A magyarországi képhez az is hozzátartozik: a hazai nettó minimálbér még az egy főre számított létminimum értékét sem éri el, és a lakosság 28-30 százaléka él a létminimumon vagy az alatt. A létminimumnál hajszálnyival magasabb társadalmi minimumhoz szükséges összeget pedig ennél is kevesebben tudják hónapról hónapra kitermelni.
Még három olyan ország van az Európai Unióban, ahol az uniós átlag kevesebb mint háromnegyedét éri el az átlagos fogyasztás: Észtország alig, Litvánia és Románia valamivel jelentősebben a 75 százalékos fogyasztási álomhatár alatt marad. Eközben Luxemburgban az uniós átlagnál 32, Németországban és Ausztriában körülbelül 20 százalékkal nagyobb a vásárlóerő. Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Finnországban, Belgiumban, Svédországban és Franciaországban az EU-átlagnál ugyancsak 5-15 százalékkal tudnak többet vásárolni.
Szerző

Nagy bajban a pálinkafőzők, a cégek jó része lehúzhatja a rolót

Publikálás dátuma
2019.06.20. 16:43

Fotó: Népszava
Idén az adótartalom emelése nyomán feleződhet a kereskedelmi pálinkafőzők forgalma, ami alapjaiban rengeti meg az egész ágazatot.
Idén felére csökkenhet a kereskedelmi pálinkafőzők forgalma – vélekedett lapunknak Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenynek az Országház felsőházi termében tartott mai díjátadója után. Az igénycsökkenés fő oka a népegészségügyi termékadó (neta) kiterjesztése a termékkörre. Ez a tétel 1050 forint egy liter 11 ezer forintra értékűre becsült, 50 százalékos alkoholtartalmú pálinkában. Csak a közvetlen adók a végső ár felére, mintegy 5050 forintra rúgnak. A kereslet zuhanását elsősorban a neta bevezetését megelőző, tavaly év végi nagykereskedői felvásárlási roham idézte elő. Ekkor a képességeik határáig betározták az akkor még adómentes szállítmányokat. E készletek ugyanakkor az árnövekedés okozta keresletcsökkenés miatt máig nem fogytak ki. A kereslet megfeleződése nyomán számos vállalkozó lehúzhatja a rolót – vélekedett a PNT-elnök. Mi több, a folyamat a gyümölcsfelvásárlásokra, így a termelőkre is hasonlóképp hat. Zsigó Róbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára viszont felszólalásában változatlanul kiállt a pálinkafőzésben rejlő gazdasági lehetőségek mellett. Igaz, csak a tavalyelőtti termelést idézte. Eszerint, míg a kereskedelmi főzdék készítette párlat mennyisége 2014-ben 723 ezer hektoliterfok volt, 2017-ben már meghaladta az egymillió hektoliterfokot. Beszédében ugyanakkor Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő, a Gyümölcspálinkafőzők Országos Szövetsége elnöke nem rejtette véka alá, hogy az ágazatot komoly mértékben sújtja a neta. A pálinkások netamentességének megtartása ugyanakkor ötvenmilliárdos uniós büntetéssel fenyegetett. Törik a fejüket áthidaló megoldásokon, a terhek valamiféle ellentételezésén, ám egyelőre nem jutottak dűlőre. (Így a termelők többlettámogtása sem megvalósítható.) Problémaként említette azt is, hogy egyre több saját célú berendezéssel vállalnak – teljes mértékben törvényellenes - bérfőzést.
A PNT idén februárban arra is felhívta a figyelmet: tavaly az otthoni lepárlók kevesebb mint harmada után vásároltak csak párlatadójegyet. Ezt a PNT életszerűtlennek ítélte. A PNT szeretné elérni, hogy az otthoni lepárlókat ne az önkormányzathoz, hanem az adóhatósághoz kelljen bejelenteni. Ezt ugyanakkor Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár a parlamentben olyan „sejtetésnek” minősítette, ami nem elegendő hatósági eljárások indításához. Font Sándor lapunknak mindezek kapcsán erőteljesebb hatósági fellépés, esetleg a könnyített bejelentést vetette fel lehetséges megoldásként. Egyelőre elemzik a kialakult helyzetet. Mindazonáltal a parlamenti képviselő szerint a piac a túltelítettség jeleik mutatja. Míg a pálinkatörvény 2008-as bevezetésekor néhány tucat kereskedelmi főzde üzemelt, addig számuk ma már száz felett jár. Így a helyzet egy fajta tisztulást is hozhat. A minőségi termékek gyártóinak a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a marketingre és a külföldi terjeszkedésre. Mihályi László szerint ezt nehezíti, hogy egy új uniós szabály szerint más országok hasonló – pálinkának nem nevezhető - főzetei cukorral édesíthetők. Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság májusban elvetette az otthoni pálinkafőzés adómentességét illető szlovén-magyar kezdeményezést, Mihályi László kifejtette: száz liter adómentessége ugyan sok, ám kisebb mennyiség esetén a kedvezményt a kereskedők is üdvözölnék.

Az 1Csepp feketeberkenyéje a legjobb

Az 1Csepp Pálinka feketeberkenyéje nyerte idén a Pálinka Nemzeti Tanács Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyén az ország legjobb pálinkája 2019 fődíjat. A legtöbb egyéb kitüntetést szintén a Sopron környéki társaság gyűjtötte be, így ők lettek 2019 legeredményesebbjei is. A 2. helyezett idén a Zimek Pálinka Manufaktúra lett, a 3. pedig a Brill Pálinkaház. A legjobb tízezer feletti tétel készítője a Mátyás Pálinkaház. A versenyt idén hatodik alkalommal rendezték meg. Sümegen 26 pálinkabíra három napon át értékelte a nevezett tételeket. Idén közel 50 főzde 331 pálinkáját kóstolták végig. Életműdíjat idén Csalló Jenő, Márton János és Lovász Sándor pálinkamester kapott. A győztes pálinka illatkarakterében a markáns fűszerek jelennek meg először, úgymint a rózsabors, vagy a szárított kakukkfű - jellemezte a győztes pálinkát Béli Géza, a verseny szakmai elnöke. Ezt követi a kiemelkedő testessége, a fűszerezettségével együtt adva összetéveszthetetlen fajtajellegét. Ízében friss, piros bogyós, de a különleges kékbogyós karakterek is megjelennek benne. Illatának és ízének összetétele végtelenül harmonikus. Kerek és telt pálinka, fajtájának csúcsa – fogalmazott Béli Géza.

Az agrártárca derűlátó

A Nemzeti Pálinkakiválóság Programban idén is díjazták a legkiválóbb pálinkákat, 24 pálinkaház 157 termékével nevezett a 2019-es megmérettetésre, közülük 22 pálinkaház, 93 pálinka terméke került be a nemzeti pálinkakiválóságok sorába - mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten a díjátadó rendezvényen. Zsigó Róbert felidézte, a minisztérium még 2014-ben indította el a Nemzeti Pálinkakiválósági Programot, amelynek célja, hogy a magyarországi minőségi pálinkákat megismertesse bel- és külföldön egyaránt. A pálinkafőzésben rejlő gazdasági potenciált mutatja, hogy a kereskedelmi főzdék által készített párlat mennyisége 2014-ben 723 ezer hektoliterfok volt, 2017-ben viszont már meghaladta az 1 millió hektoliterfokot. Zsigó Róbert közölte, az idei programban több újdonság is volt. A versenybe a pálinkaházak minimum három, maximum kilenc féle pálinkával nevezhettek, az öt alapkategóriából (vilmoskörte, körte, kajszi, szilva, illatos szőlő) legalább hármat meg kellett jeleníteniük. A díjaknál is történt változás, a minisztérium létrehozta az Agrárminisztérium Pálinkája 2019 című oklevelet. Az elismerést elsőként a Márton és Lányai Pálinkafőzde magyar kajszibarack pálinkája érdemelte ki - mondta az államtitkár. A pálinka az elmúlt két évtizedben megújult, ebben a folyamatban fontos szerepe volt a fogyasztói szokások átalakulása mellett a termelőknek is, akik a hagyományos (szilva, kajszi, törköly) alapanyagok mellett újakat (például feketeribizli) is kipróbáltak - tette hozzá. A pálinka a magyar kultúra büszkesége, egy hungarikum. "Gyümölcspárlatot bárhol készíthetnek, pálinkát azonban csak Magyarországon, csak magyar gyümölcsből" - mondta az államtitkár. MTI

Szerző
Témák
pálinka