Az utolsó percekben állította le Trump az Irán elleni légicsapást

Publikálás dátuma
2019.06.21. 09:16

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A harci gépek már a levegőben voltak, amikor a támadást visszavonó parancs megérkezett.
Perceken múlhatott, hogy háború robban ki az Egyesült Államok és Irán között: Trump elnök ugyanis légicsapásokra adott parancsot iráni katonai célpontok ellen, válaszként a lelőtt amerikai harci drónokra. Ám a tűzparancsot az utolsó pillanatban letiltották – értesült a The New York Times.
A lap katonai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a tűzparancsot helyi idő szerint csütörtök este hét körül adták ki, a döntést pedig hosszas vita előzte meg a Fehér Ház biztonsági tanácsadói, kongresszusi vezetői között. A támadást maga Trump elnök rendelte el, és a terv szerint péntek hajnalban iráni radarállomásokat, rakétakilövő bázisokat ért volna amerikai légicsapás.
Az újságnak nyilatkozó katonai forrás szerint a művelet korai fázisában tartott – a repülőgépek felszálltak, a hadi hajók felvették helyzetüket – amikor a tűzparancsot visszavonták. Hogy miért döntöttek így, taktikai vagy diplomáciai okok miatt állt el Trump a támadás tervétől, arra még nincs egyértelmű válasz. Az amerikai elnök harmadszorra rendel el katonai csapást a Közel-Keleten, a 2017-es és 2018-as, Szíriára kiadott parancsokat azonban végre is hajtották.
Az üggyel összefügghet, hogy az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) csütörtök este sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta országa légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része – a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térsége – felett repüljenek.  A távirati iroda híre szerint a hivatal az amerikai drón csütörtöki lelövésével indokolta a korlátozást, de valószínűsíthető, hogy már tudtak az amerikai művelet tervéről is. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.21. 19:09

Sikertelen az EU-csúcs, nem tudtak vezetőket választani

Publikálás dátuma
2019.06.21. 07:24
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke (b) és Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke (j) egyeztet brüsszeli sajtótájékoztatójukon, 2019.06.20-án
Fotó: Dursun Aydemir / 2019 Anadolu Agency
Egyetlen uniós intézmény élére sem neveztek ki elnököt tagállami vezetők értekezletén, hiányzott a többségi akarat.
Nem sikerült megállapodásra jutni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről  - derült ki csütörtökön éjszaka. Az először névtelen diplomáciai forrásoktól érkező hírt sorban erősítették meg az uniós tagállamok vezetői, illetve európai döntéshozók is: Donald Tusk, az Európa Tanács vezetője arról beszélt, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Tusk szerint a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta "csomagban" kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét – június 30-án, jövő vasárnap pedig újabb találkozót tartanak a témában. Addig zajlanak az egyeztetések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. 
Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – így kommentálta Angela Merkel német kancellár az EU-csúcs sikertelenségét. Péntek hajnali sajtótájékoztatóján azt is hangsúlyozta, hogy közös megoldást akarnak az Európai Parlamenttel; „semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” - mondta a kancellár. A bukást Emmanuel Macron francia államfő is hasonló módon kommentálta: újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit.
Sajtójelentések szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni – írja az MTI.
Szerző

Megszavazta az amerikai szenátus a szaúdi fegyvereladások tiltását, de ez sem állíthatja meg Trumpot

Publikálás dátuma
2019.06.20. 21:35
Illusztráció
Fotó: Bastiaan Slabbers / AFP / NurPhoto
A szenátus által elutasított határozatokról még a képviselőháznak is voksolnia kell. A Fehér Ház azonban már jelezte, hogy vétót emel a kongresszusi döntések ellen.
Határozatokat fogadott el az amerikai szenátus a Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek szánt fegyvereladások megtiltásáról. A szenátorok három határozatról voksoltak. Az összesen nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokat öt republikánus szenátor sem szavazta meg, két republikánus törvényhozó pedig tartózkodásával segítette azok elfogadását.
A szavazáskor ugyanakkor nem volt meg a szükséges többség ahhoz, hogy a Donald Trump által megígért vétót annak érvényesítésekor felülírhassák.

A Trump-kormányzat a múlt hónapban hagyta jóvá a fegyvereladásokat, és döntésekor a nagyon ritkán alkalmazott "vészhelyzetre" hivatkozó hatalmával élt. Ennek az volt a célja, hogy a kormányzat elkerülje a fegyvereladások esetében szükséges kongresszusi felülvizsgálati folyamatot. Mike Pompeo külügyminiszter akkor azt mondta: az Irán körüli feszültségek mélyülése és szélesedése tette szükségessé a fegyvereladást.
Egy Bob Menedez demokrata párti és Lindsey Graham republikánus szenátor által vezetett kétpárti csoport összesen 22 határozatot fogalmazott meg, pontosan annyit, ahány szerződés született a fegyverüzletről. Hetekig tartó egyeztetések után végül abban állapodtak meg, hogy összesen három tervezetben összegzik valamennyi határozat tartalmát, és ezeket terjesztik be szavazásra. A fegyvereladásokat helytelenítő szenátorok azon az állásponton vannak, hogy
Szaúd-Arábia szerepe a jemeni háborúban, továbbá Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró török földön elkövetett meggyilkolása nem teszi lehetővé fegyverek eladását a sivatagi királyságnak.

Az első két határozat Szaúd-Arábiának és egyes nyugati országoknak tiltaná meg a fegyvereladásokat, a harmadik határozat tiltása pedig az Egyesült Arab Emírségeket és Jordániát érinti.
A szenátus által elutasított határozatokról még a képviselőháznak is voksolnia kell. A Fehér Ház azonban már jelezte, hogy vétót emel a kongresszusi döntések ellen.