Titokzatos „státusztörvényt” kapnak ősszel a pedagógusok

Publikálás dátuma
2019.06.21. 11:32

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A tanárok munkaterheit és bérezését érintő szabályozásokat is összesűrítenék benne. Van, aki szerint ez életpályamodell kudarcának beismerését jelenti.
Úgynevezett „pedagógus státusztörvény” kidolgozása várható az őszi jogalkotási időszakra – derült ki a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésén, amelyen a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is részt vett. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) képviselői úgy tájékoztatták a megjelenteket: arra kaptak megbízást a kormánytól, hogy a minisztérium szélesebb körben világítsa át az oktatás helyzetét és erre alapozva készítse elő a törvény tervezetét az őszi időszakra. 
Totyik Tamást, a PSZ alelnökét kérdeztük arról, mit takarhat a „státusztörvény”. – Senki sem tudja. A részletekről az Emmi sem tudott tájékoztatást adni – válaszolta. Annyi derült ki: egyebek mellett a pedagógusok munkaterheit és bérezését érintő szabályozásokat sűrítenék össze benne. Totyik szerint a kormány nem meri beismerni, hogy a pedagógus életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért inkább egy új törvényt kreálnak. 
Totyik Tamás
Fotó: Népszava
A PSZ szerint ezzel bebizonyosodott: indokolt volt az őszi akciósorozat bejelentése a június 13-án tartott tanévzáró sajtótájékoztatón. Megírtuk: Szabó Zsuzsa PSZ-elnök elismerte, az eddigi egyeztetések nem vezettek eredményre, a kormány pedig azt a stratégiai együttműködési megállapodást is felrúgta, amit még márciusban írt alá Kásler Miklós Emmi miniszterrel. Szabó Zsuzsa szerint az is elképzelhető, hogy ősszel sztrájkra is sor kerül. A szakszervezet a heti óraszámok, valamint a többletterhek csökkentését követeli, valamint (már idén szeptembertől érvényes) béremelést akarnak,  ám minderre a csütörtöki egyeztetésen sem kaptak érdemi válaszokat. 
Szerző

Még Lehel kürtjét is befognák, ha tehetnék

Publikálás dátuma
2019.06.21. 10:40

Fotó: Berénycafé!Facebook
Nincs is ellenzéki sajtó Jászberényben, a fideszes polgármester mégis kontrollálni akarja a nyilvánosságot.
A „kiegyensúlyozott tájékoztatást segítő média-munkacsoport megalakítására” tett javaslatot a jászberényi önkormányzat legutóbbi ülésén Szabó Tamás a város fideszes polgármestere – tájékoztatta a Népszavát Gedei József a DK önkormányzati képviselője. Az ügyről a Magyar Narancs számolt be elsőként. A polgármester a munkacsoport vezetőjének saját sajtóreferensét, a Magyar Demokrata főmunkatársát, a HÍR TV-ben is gyakran szereplő Szentesi Zöldi Lászlót ajánlotta. Feladatuk az előterjesztés szerint a hírek koordinálása, összehangolása, a közérdekű megjelenések hatékonyabb képviselete, az előző hónap híranyagának áttekintése, vitás ügyekben pedig a véleményformálás lenne, s helyet kapnának benne a helyi média - Jászkürt Újság, a Jászsági Térségi Televízió, Trió Rádió, a Berénycafé -munkatársai, három fideszes és egy ellenzéki önkormányzati képviselő, valamint egy-egy civil jelölt. A felsorolt sajtóorgánumok közül egyedül a magánszemélyek által tulajdonolt televízió nincs közvetve vagy közvetlenül becsatornázva a városvezetéshez, önkormányzati támogatást azonban ők is kapnak. A képviselők 4 ellenzéki „nem” szavazat ellenében 11 fős kormánypárti többséggel rábólintottak az előterjesztésre.  
A kiegyensúlyozott tájékoztatásra valóban szükség lenne Jászberényben, mert Szabó Tamás az elmúlt kilenc évben a helyi sajtót olyan hatalmi és gazdasági nyomás alá helyezte, amelyben ez nem érvényesülhetett. A helyi médiát a polgármester uralja a Fidesz önkormányzati frakciójának támogatásával, a városi költségvetési források és támogatások nyújtásával vagy éppen megvonásával – mondta el a Népszavának Gedei József DK-s önkormányzati képviselő, aki véleményét a Jászkürt tavaly szeptemberi számával is alátámasztotta:
csak ebben az egy lapban 12 fotón szerepel a város polgármestere.

(Szabó Tamás egyébként korábban arról híresült el, hogy megpályázott és egy három gyerekes családot beelőzve el is nyert egy olyan önkormányzati lakásbérletet, amire saját maga írta ki a pályázatot - a szerk.) 
Gedei szerint az előterjesztés tartalma jogilag is aggályos, a sajtótörvény ugyanis rögzíti, hogy a „sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre.” Szavai szerint az önkormányzati szerveknek az a dolguk, hogy a szükséges felvilágosítással és adatszolgáltatással segítsék az újságírók munkáját, de nem koordinálhatják a híreket, mert az sérti a sajtószabadságot. A „vitás ügyekben történő állásfoglalások” pedig a jelenleginél is nagyobb függést eredményezhetnek a helyi sajtó és a jászberényi fideszes városvezetés között – tette hozzá. 
Minden médiának saját felelőssége a kiegyensúlyozott műsorszolgáltatás, ha ezt segítheti a bizottság, akkor akár együtt is működhetünk – mondta Tóth József a magántulajdonban lévő Jászberényi Térségi Televízió, a JTTV főszerkesztője. Hozzátette: ők a sajtószakmai-, és etikai elvekhez tartják magukat, így például az EP választások előtt is arányosan teret adtak műsoraikban ellenzéki képviselők és jelöltek rendezvényeinek, behívták őket a stúdióba beszélgetni. - Ez így normális, így felelünk meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvárásainak, s így nem pártolnak el tőlünk a nézők – érvelt. Más kérdés, hogy – talán épp emiatt a hozzáállás miatt – a fideszes városvezetés idén csak fél évre kötött velük támogatási szerződést, miközben az önkormányzathoz kötődő médiumok egy évre kapták a működésükhöz szükséges keretet.  
Szerző

Az OLAF büntetőeljárást kért a botrányos roma felzárkóztatási program miatt

Publikálás dátuma
2019.06.21. 08:19
Fotó: Tóth Gergő
A rászorulóknak szánt uniós forrásból gellérthegyi villát vettek Farkas Flóriánék, több mint egymilliárd forint szívódott fel a „Híd a munka világába”-projekten keresztül.
Nyilvánosságra hozták azt a jelentést, amit az európai csalás elleni hivatal, az OLAF készített a Farkas Flórián nevével fémjelzett „Híd a munka világába”-ügyében. A dokumentumot a 24.hu szerezte meg. Mint írják, az uniós hivatal 2016-ban kapcsolódott be a vizsgálatba, amikor itthon már egyértelmű volt, hogy Országos Roma Önkormányzat által elindított foglalkoztatási projekt és szövetkezeti rendszer nem működik, viszont nyomon követhetetlenül vagy nem a célnak megfelelően költik az EU-tól kapott 1,6 milliárdos támogatást. Az első botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy egy gellérthegyi villa megvásárlásra költötték a rászoruló romák megsegítésére kapott támogatás 15-20 százalékát. Farkas Flórián ebbe a villába költöztette be a szövetkezet irodáját. Az OLAF két éven keresztül vizsgálódott, és 2018 októberében küldte meg a Híd a munka világába projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait a Legfőbb Ügyészségnek.  A lap az ügy kapcsán megjegyzi, 
a dokumentum tartalma eddig hivatalosan nem került nyilvánosságra, holott a szervezet igazságügyi ajánlást tett a magyar hatóságoknak, azaz javasolta: büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket.

Segítségnyújtás helyett ingatlant vettek

A hírportál birtokába került OLAF-összefoglaló általános megállapítása, hogya Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el. A dokumentum négy nevet említ az üggyel kapcsolatban. • Farkas Flórián 2011 és 2014 között volt a kedvezményezett szervezet, az ORÖ elnöke, közben a Fidesz országgyűlési képviselője, és parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint 2014-től a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa. • Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként felelt a támogatói feladatokat ellátó Humán Erőforrás Programok irányító Hatósága felügyeletéért, és Farkas után 2018-tól ő lett a támogatások miniszterelnöki biztosa. • Hegedűs István és Balogh János Farkas utódai voltak az ORÖ elnöki posztján. Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.

Épp csak a célcsoporttal nem törődött senki

Az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de a csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött. Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. 
Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.

Mit neki OLAF, majd ha Lázár szól

A lap hozzáteszi, a magyar hatóságok négy éve vizsgálódnak az ügyben, ne érdekes módon máig sem neveztek meg egyetlen személyt sem, aki felelős lenne a milliárdos összegek elveréséért. Az Orbán Viktor támogatását élvező Farkas Flórián hozzáállását pedig jól jelzi, hogy amikor 2016 júniusában az OLAF beidézte egy meghallgatásra, ő nem ment el. Végül Lázár Jánosnak kellett felkérnie, hogy tegyen eleget az idézésnek, és jelenjen meg a szervezet budapesti koordinációs irodájában. 
Szerző