Fontosabbnak tartják az amerikaiak az aszteroida-kutatást az űrutazásnál

Publikálás dátuma
2019.06.21. 11:45
Illusztráció
Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / AFP
Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-,vagy a Mars-utazást - állapította meg egy közvélemény-kutatás, amelyről az AP hírügynökség számolt be.
A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérésében megkérdezettek kétharmada számára nagyon, vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek mintegy fele pedig a világűrbe felbocsátandó robotok kutatását előbbre valónak ítéli, mint újabb asztronauták küldését a világűrbe. A megkérdezetteknek csupán negyven százaléka tartja hasonlóképpen fontosnak a nemzetközi űrállomás további finanszírozását. A felmérés résztvevőinek 34 százaléka tartja fontosnak a más planétákon lehetséges élet kutatását, 27 százalékuk támogatja űrhajósok Marsra küldését és csupán 23 százalékuk ért egyet egy újbóli Holdra szállással.
A felmérés szerint az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba. 
 Megkérdezték a kutatásban résztvevőket arról is, hogy mit tartanának fontosabbnak: az utazást a Marsra, vagy az ismételt Holdra szállást. A vörös bolygóra küldendő expedíciót a válaszolók 37 százaléka részesítette előnyben, míg 18 százalékuk a Hold-utazást preferálná. A megkérdezettek 43 százaléka szerint azonban egyik expedíció sem fontos. Érdekesség, hogy a 45 éven aluliak számára volt fontos a Mars-expedíció, míg az ennél idősebbek sem a Mars-, sem a Hold-expedíciót nem tartják különösebben fontosnak. 
A közvéleménykutatást egy hónappal az Apollo-11 Holdra szállásának 50. évfordulója előtt hozták nyilvánosságra. Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett elsőként a Holdra. Azóta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 12 asztronautája járta meg a Holdat. Donald Trump amerikai elnök pedig nemrégiben jelentette be: a kormányzat azt szorgalmazza, hogy öt éven belül újabb űrhajósok induljanak a Holdra, majd esetleg a Marsra is.
Szerző
Frissítve: 2019.06.21. 12:14

Mesterséges intelligenciával működő MR gépet vett a városmajori szívklinika

Publikálás dátuma
2019.06.20. 16:10

Fotó: Soós Lajos / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Csúcskategóriájú, mesterséges intelligenciával felszerelt MR készülékkel vizsgálják mostantól a betegeket a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A berendezés ára 522 millió forint, amelyet az intézmény javarészt saját forrásból finanszírozott.
A legmodernebb technikával készült Siemens MAGNETOM Aera készülék felgyorsítja az adatgyűjtést, emiatt a mérések és az egész vizsgálati idő rövidül, továbbá olyan ritmuszavaros betegek vizsgálata is lehetővé válik, akiknél eddig erre nem volt lehetőség. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az átadás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a klinikán évente kétezer szív MR vizsgálatot végeznek. A klinikán rendelkezésre álló speciális lélegeztetőgép- és monitorrendszernek köszönhetően az altatásban lévő vagy újraélesztésen átesett betegek, továbbá csecsemők, illetve fogyatékkal élők vizsgálatát is el lehet végezni az új, mesterséges intelligenciával ellátott készülékkel. Egy kiegészítő audiovizuális rendszernek köszönhetően a gyerekek rajzfilmet nézhetnek, vagy zenét hallgathatnak vizsgálat közben. Az új MR berendezésnek az oktatásban, az orvostanhallgatók és asszisztensek képzésében is fontos szerep jut, és kutatásokhoz is használni fogják.
A készülék fejlesztése során a Siemens szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a beteg a lehető legkomfortosabban érezze magát vizsgálat közben. Éppen ezért a gép nagyobb, 70 cm átmérőjű, rövid vizsgálóalagúttal rendelkezik, amely csökkenti a vizsgált személy bezártságérzetét – ismertette Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója. A szakorvosok munkájának elősegítése érdekében a mérnökök olyan innovatív funkciókkal bővítették a gépet, mint például a vizsgálóhelyiségből kitolható és állítható magasságú betegvizsgáló asztal, vagy a betegmonitorozó kamera.
A berendezés ára 522 millió forint, amelyet a Semmelweis Egyetem saját forrásból – a 2018-as központi Fejlesztési Alap, valamint a Nemzeti Szívprogram pénzügyi forrásai terhére – vásárolt - derült ki az egyetem közleményéből.

Tizenhárom milliárd éves nyomokkal felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

Publikálás dátuma
2019.06.20. 13:48

Fotó: NAOJ
Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.
Az univerzum korai időszakából, 13 milliárd évvel ezelőttről származó oxigén, szén és por jeleit regisztrálták a B14-65666 jelű objektumnál. Ez a legkorábbi galaxis, ahol ennek a három összetevőnek a kombinációját észlelték. A különböző jelzések összehasonlításával a kutatók megállapították, hogy a vizsgált galaxis valójában két összeolvadt csillagrendszerből áll. Így ez a valaha felfedezett legrégebbi összeolvadt galaxispár – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. 
Hasimoto Takuja, a Japán Társaság a Tudomány Haladásáért (JSPS) kutatószervezet és a Vaszeda Egyetem szakértője vezette kutatócsoport a Szextáns csillagképben lévő, 13 milliárd fényévnyi távolságra található, B14-65666 jelű objektumot figyelte meg. Az innen érkező fénynek 13 milliárd évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre, tehát az a kép, amelyet most látnak a tudósok a galaxisról, azt mutatja be, hogyan nézett ki a csillagrendszer kevesebb mint egy milliárd évvel az ősrobbanás után. Az ALMA, a chilei Atacama-sivatagban lévő rádiótávcső-rendszer észlelte a B14-65666 galaxisban lévő oxigén, szén és por kibocsátotta rádiójeleket. Ez a legkorábbi galaxis, ahol mindhárom ilyen jel észlelhető. 
Az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA)
Fotó: B.A.Tafreshi / AFP/leemage
Az adatelemzésekből kiderült, hogy az oxigén-, szén- és porkibocsátások két "foltra" oszthatók. A Hubble űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből kiderült, hogy a B14-65666-ban két csillaghalmaz van, az ALMA által észlelt jelekből pedig kiderül, hogy a két folt egy rendszert alkot, de különböző sebességűek. Ez azt sugallja, hogy a két folt valójában két galaxis az összeolvadás állapotában. Tehát ez az olvadó galaxisok legkorábbi ismert példája. 
A tudócsoport becslése szerint a galaxis teljes csillagtömege a Tejútrendszer tömegének kevesebb, mint 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a B14-65666 fejlődése korai fázisában tart. Fiatal kora ellenére azonban 100-szor aktívabban termel csillagokat, mint a Tejútrendszer. Az ennyire aktív csillagformálás szintén a galaxisok összeolvadásának fontos jellemzője, az összeütköző galaxisokban lévő gázok összenyomódása ugyanis természetszerűen csillagformálódáshoz vezet. 
A galaxisok összeolvadása nagy jelentőségű a fejlődésük szempontjából, ezért a csillagászok számára fontos ezek megismerése.
Szerző
Témák
galaxis