Halászhálóba gabalyodott borját próbálta menteni egy ámbráscet, mindketten elpusztultak (videó)

Publikálás dátuma
2019.06.21. 13:57

Fotó: Facebook/Marevivo Onlus
Elhagyott halászhálóba gabalyodva pusztult el egy nagy ámbráscet és borja a Tirrén-tengeren az olasz partoknál, Lazio tartomány magasságában - közölte a Marevivo olasz környezetvédelmi szervezet.
Két bomlófélben lévő bálnatetemet láttak a tenger felszínén lebegni Palmarola-szigettől 8 mérföldnyire. A parti őrség a helyszínre küldött egy hajót, amelynek személyzete megállapította, hogy egy hatméteres felnőtt állat és egy bálnabébi pusztult el egy vízen hányódó halászhálótól - derült ki a szervezet közleményéből.
Az anyaállat vélhetően ki akarta szabadítani a halászhálóba gabalyodott borját, de mentés közben maga is elpusztult. Az anyaállat szájában megtalálták a kétméteres halászháló részeit, míg a kisbálnát teljesen beborította a háló. 
A két tengeri emlős halála önmagában is veszteség természeti örökségünknek, az esetet azonban még tragikusabbá teszi, hogy az az ember hibájából történt - hangoztatta a Marevivo elnöke, Rosalba Giugni.
Egy másik természetvédelmi szervezet, a WWF szerint az úgynevezett kísértethálók egyre súlyosabb problémát jelentenek, a hátrahagyott halászhálók évekig a tengerben maradnak "és a békés tengeri óriások valódi gyilkosaivá válnak".
Egyre gyakoribbak a bálnatragédiáik a Földközi-tengeren. Márciusban egy szardíniai strandon találtak egy nyolcméteres vemhes nagy ámbráscetet 22 kilogramm műanyaggal a gyomrában. 
A környezetvédők szerint a tengeri élővilágra leselkedő egyik legnagyobb veszélyt a műanyag jelenti, az elmúlt két évben legkevesebb öt másik bálna pusztult el a sok lenyelt műanyaghulladéktól.
Szerző

Hűtőt és tévét is szedtek a Tisza-tavi PET kalózok

Publikálás dátuma
2019.06.21. 09:09

Fotó: petkupa.hu
Három nap alatt mintegy három tonna hulladékot gyűjtöttek a szerdán lezárult, I. Tisza-tavi PET Kupa résztvevői Tiszafüredtől Kisköréig.
A szervezők közleménye szerint az összeszedett napi egy tonna műanyag csupán a jéghegy csúcsa, mert az elmúlt hetek áradásai ennél jóval több hulladékot terítettek szét a folyó hullámterében. A PET flotta Tiszafüredtől Kisköréig takarított, a kenuk pedig az öblítő-csatornákon keresztül a tavat járták, így különleges, védett vízi és szárazföldi élővilággal rendelkező területek tisztultak meg. Az élő bejelentkezéseknek, videóknak köszönhetően többen is megismerkedtek a környezetvédelmi problémával, és azzal, hogyan lehet vele felvenni a küzdelmet. 
A PET Kupa résztvevői mindhárom vízen töltött napon megállás nélkül gyűjtötték a palackokat, a megtelt zsákokat pedig a közösségi adománygyűjtésből épült, pillepalackokon lebegő hulladékgyűjtő hulladékhajó gyűjtötte össze, majd szállította a kikötőkbe. A nap végére 250-300 zsáknyi hulladék gyűlt össze, amelyeket a csapatok és az önkéntesek válogattak szét és tömörítettek. A felgyűlt mennyiség több mint felét újrahasznosítják.
A mintegy három tonna összegyűjtött hulladék nagyjából nyolcvan százaléka műanyag palack volt, amelynek java részét a határon túlról hozta a folyó. Az egyéb hulladékok között hűtőt, TV-készülékeket, szigetelőanyagokat és veszélyes hulladékot, például festéket, rovarirtót, olajos flakonokat is találtak a résztvevők. 
A programot szervező Természetfilm.hu Egyesület szakemberei hat megmérettetést rendeztek az elmúlt években a Felső-Tiszán, azonban a mostani áradás utáni Tisza-tavi hulladékhelyzet őket is megdöbbentette. A 25 folyamkilométeres távon evezve 100-150 méretenként bukkantak fel uszadék fával vegyes pillepalack-hulladékszigetek, amelyeket elsősorban a part mentéről kidőlt fák fogtak fel. Az ártéri erdőkben és a nádasokkal szegélyezett területeken sem volt jobb a helyzet, szinte mindenhol összefüggő hulladékszegély található. 
A vízügyi szakemberek munkájának köszönhetően a hulladék nagy része az élő-Tisza partjain összpontosul, áradások idején a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) lezárja az öblítőcsatornákat, hogy megvédjék a tiszta, jó minőségű vízzel feltöltött Tisza-tó vizét a szennyeződéstől.
Az I. Tisza-tavi PET Kupa első helyezettje a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csapata lett, amely több mint 300 zsák szemetet gyűjtött össze. A 2018-ban létrehozott Tisza Hősei díjat a PETúnia hajó - négy gyerekből és négy felnőttből álló - legénysége kapta: ők gyűjtötték össze fejenként a legtöbb hulladékot.
A PET Kupa versenyek és akciók célja, hogy rávilágítsanak a Tiszát érő rendszeres szennyezések problémájára és megmutassák, hogy összefogással mekkora sikerek érhetők el. A résztvevők most először hajóztak a Tisza-tavon, mégis minden irányból sok segítséget kaptak. A Tisza-tavi Ökocentrumban pedig folyamatos kiállítással hívták fel a figyelmet a tiszai műanyagzajlásokra.
A napokban megkezdődött a Kiskörei Vízierőműnél felhalmozódott hulladékzárvány felszámolása is. A munkát a KÖTIVIZIG szakemberei hajókkal végzik. A problémáról a PET Kupa ismeretterjesztő rövidfilmet készített, valamint a hulladék válogatásához önkénteseket keresnek
Folytatódik a hagyományos, egy hetes hajósverseny is: a VII. Felső-Tiszai PET Kupa augusztus 3-11-ig Tivadartól Záhonyig áll rajthoz, a Természetfilm.hu Egyesület szervezésében pedig rendszeresek lesznek az évközi hulladékgyűjtő akciók is, amelyekhez önkéntesek csatlakozását is várják.
Szerző
Frissítve: 2019.06.21. 09:15

Összeomlanak a halak élőhelyei a korallok fehéredése miatt

Publikálás dátuma
2019.06.20. 13:17

Fotó: Pierre Huguet/Biosphoto / AFP
A tengervíz hőmérsékletének emelkedése által okozott rendszeres korallfehéredés hosszú távon megváltoztatja a zátonyoknál élő halközösségek összetételét – állapították meg brit kutatók.
A Global Change Biology című folyóiratban publikált eredmények szerint a Seychelle-szigeteket érintő 1998-as tömeges korallfehéredés nyomán megváltozott a térség biológiai sokfélesége és maradandóan átalakult a korallzátonyoknál együtt élő halfajok összetétele – olvasható a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Lancasteri Egyetem kutatói és kollégáik 16 évre kiterjedően vizsgálták a helyi korallzátonyok regenerálódását, egészen addig, amíg 2016-ban újabb tömeges korallfehéredés pusztított a térségben.
A korábban nagyszámú ragadozó halnak, például csattogóhalaknak és fűrészfogú sügérféléknek, valamint apró sörtefogúféléknek otthont adó zátonyoknál a korallfehéredést követően új halközösségek alakultak ki, amelyekben algával táplálkozó nyúlhalfélék és papagájhalfélék, valamint gerinctelenekkel táplálkozó ajakoshalfélék dominálnak.
A szakemberek szerint a változás oka, hogy a korallfehéredés nyomán összeomlott a halak természetes élőhelye. Azoknál a zátonyoknál a legszembetűnőbb a halak számának és összetételének megváltozása, amelyeknél a koralloknak nem sikerült regenerálódniuk és a tengeri algák vették át a helyüket. Meglepő módon azoknál a zátonyoknál, amelyek fokozatosan regenerálódtak a két tömeges korallfehéredés között eltelt 18 évben, a halfajok ugyan visszatértek, de az egyes populációknak nem sikerült visszaállniuk a korallfehéredés előtti szintre.
James Robinson vezető szerző szerint a Seychelle-szigeteki esettanulmány azt sugallja, hogy az óceánok melegedésének jelenlegi üteme mellett – amely átlagosan kevesebb mint tíz évenként előforduló korallfehéredést jelent – világszerte maradandó átalakulásokra kell számítani a zátonyoknál élő halfajok összetételében. A szakemberek szerint mindez megváltoztatja a korallzátonyok szerepét, valamint a part menti közösségek halászati lehetőségeit.

A korallfehéredés betegséget jelez

Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. 

Szerző