Messze még a Diákváros: csak az egyetemisták felének jut kollégium

Publikálás dátuma
2019.06.22. 18:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hazai egyetemi hallgatók 41 százaléka tanulmányi időszak alatt a szüleinél lakik, és csak 24 százalékuknak van lehetőségük diákszálláson vagy kollégiumban élni – derült ki az Aktív Fiatalok kutatócsoport legújabb felméréséből. Az idén februárban készített kutatás nemrégiben publikált eredményei arra is rámutattak: Budapesten jóval magasabb, 60 százalék azoknak az egyetemistáknak az aránya, akik tanulmányaik ideje alatt is a szüleiknél laknak. Albérletben csaknem ugyanannyian laknak a szorgalmi időszak 10 hónapja alatt, mint kollégiumban. Az arányok az elmúlt négy évben lényegében változatlanok. A kutatók a hallgatók mellett a szülőket is megkérdezték az albérletkeresés kapcsán, akik „kettős nyomásról” számoltak be: egyrészt meg kell találni a megfelelő szobát, lakást, másrészt tartósan, minimum 10 hónapig finanszírozni kell a költségeket. Miközben az elmúlt években Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban legalább 50 százalékkal nőttek az albérletárak. Az albérletben élő hallgatók egyötöde jelezte, hogy komoly vagy nagy nehézséget jelent számára az albérleti díj kifizetése. A költségek fedezése a kisebb városokból, községekből érkező hallgatók számára okozza a legnagyobb nehézséget. – Ma Magyarországon az egyetemistáknak, fiataloknak sokkal több megfizethető, elérhető lakhatási formára lenne szükségük ahhoz, hogy el tudjanak költözni otthonról, illetve elindulhassanak az életben – nyilatkozta lapunknak a lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország munkatársa, Farkas Boglárka. Szerinte a kollégiumi férőhelyek bővítése mellett a közösségi tulajdonú lakhatási lehetőségeket is elő kellene segíteniük a döntéshozóknak, illetve egy átfogó, szociális bérlakásrendszer-fejlesztésre is nagy szükség lenne. Tény: kollégiumi férőhelyből továbbra sincs elég, országosan mintegy 54 ezer férőhely érhető el (ebbe beletartoznak az egyházi és magánkollégiumok is), miközben a nappali tagozaton tanulók száma ennek négyszerese. Budapesten körülbelül 14 ezer férőhely van, holott a fővárosban tanuló egyetemisták száma a 30 ezret is meghaladja. A kollégiumot értelemszerűen jóval olcsóbban meg lehet úszni: a térítési díjak havi 10-30 ezer forint között mozognak, szemben a 100-150 ezer, vagy még ennél is magasabb albérletárakkal. Nem csoda, hogy minden évben többszörös a túljelentkezés a kollégiumi férőhelyekre. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Jövőkép kutatása szerint Budapesten háromszoros a túljelentkezés – még úgy is, hogy a férőhelyek több mint 85 százaléka nem felel meg a jogszabályi minimumfeltételeknek. Az elmúlt években sem a meglévő kollégiumi épületek fejlesztésére, sem az állagmegóvásra nem történt anyagi ráfordítás. Igaz, a kormány 2016-ban kollégiumfejlesztési stratégiát hirdetett, melynek keretében országszerte 3500-al növekszik majd a férőhelyek száma – 2023-ig. Ennél valamivel nagyobb beruházást jelent a Budapest Diákváros projekt, ami – ha megvalósul – 12 ezerrel több fővárosi kollégiumi férőhelyet biztosít majd az egyetemistáknak. A céldátum 2024. – A mostani helyzetet tekintve ez a férőhelybővítés elegendő lehet, de 2024 még messze van, a lakhatási trendek pedig folyamatosan változnak – mondta a HÖOK alelnöke, Kovács Péter. Hozzátette: szervezetük részt vesz a diákváros előkészítő munkáiban, a hallgatóktól érkező visszajelzéseket, tapasztalatokat továbbítják a döntéshozók számára. A HÖOK álláspontja szerint például oda kellene figyelni a külföldi diákok számának alakulására is; úgy vélik, a nemzetközi hallgatók jelenlétének arányát maximalizálni kellene a hazai kollégiumokban.
Szerző
Frissítve: 2019.06.22. 19:27

Kampányfegyver lett a budapesti parkolás

Publikálás dátuma
2019.06.22. 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Fölszerelték, majd részben leszerelték, részben letakarták a parkolóórákat Óbudán a kaszásdűlői lakótelepen. A szokatlan eljárás minden bizonnyal összefügg a közelgő önkormányzati választással.
A jó hír, hogy egyelőre nem nő a fizetős parkolási övezet Óbudán – a rossz hír, hogy senki sem tudja, mi történik az őszi választás után.
A III. kerület még 2017–18 fordulóján egyeztetett a Fővárossal a kérdéses parkoló zóna kijelöléséről, miután a környékbeliek megunták, hogy a távolabbról érkező autósok P+R parkolónak használják a lakótelepet, pontosabban a Bogdáni út – Hévízi út – Vörösvári út – Bécsi út – Fehéregyházi út – Kunigunda útja – Rádl árok – Huszti út – Kazal utca – Szentendrei út által határolt területet. Ezek egy része fővárosi, más része kerületi tulajdonban van, de az engedélyhez szükséges a Főóváros hozzájárulása. A fővárosi önkormányzat még tavaly februárban rábólintott az új zóna kijelölésére, majd idén június elején, röviddel azután, hogy elindult a tesztüzem, levélben tudatta a kerülettel, hogy „a korábban elkészült és elfogadott forgalomtechnikai terveket a megváltozott körülményekhez kell igazítani”. (A forgalomtechnikai terv tartalmazza a parkolóhelyek kijelölését, illetve a zónahatárt jelölő közlekedési táblák típusát és helyét, és a parkolóórák elhelyezését.) A "megváltozott körülmények" lényege pedig az, hogy a Főváros mégsem szeretné fizetőssé tenni az említett területet. Erről egyébként dr. Szenczy Balázs főpolgármester-helyettes levélben tájékoztatta a kerületet, még május közepén. Levelében azt írja, hogy bár a kerület kérésére a Fővárosi Közgyűlés valóban döntött az új parkolási zóna engedélyezéséről, „a Fővárosi Önkormányzat vezetésének jelenleg nem áll szándékában a szóban forgó területen található fővárosi tulajdonú parkolóhelyeken fizetős várakozás bevezetni.”
Az okokról szerettük volna megkérdezni a Fővárost, de lapzártánkig csak a főpolgármester fenti levelét kaptuk magyarázatként. Az általunk megkérdezett óbudaiak szerint az idei önkormányzati választások állhatnak a háttérben; nem mutatna jól a kampányban az újabb „sarc”.

Válságkezelés

Egyre több jel mutat rá, hogy kiemelt kampánytéma lesz a fővárosban a megoldatlan parkolási helyzet. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje már javaslatot is tett rá, hogy az előválasztási vitasorozatban - a környezetvédelem, a lakhatás és az egészségügy mellett - a közlekedés és a parkolás kérdéseit járják körül. Az eddigi tapasztalatok szerint a fizetős parkolás az eredetileg hozzá kapcsolt célok közül egyedül a forgalomszabályozást valósította meg (igen csekély hatékonysággal), így biztosra vehető, hogy az összes ellenzéki jelölt meg kívánja reformálni. Tarlós István pedig már megtette a tétjeit: azt állította, hogy már rég belevágott volna a korrupt szisztéma átalakításába, ha Orbán Viktor engedné. - H.M.

Szerző

Túl a bulituristákon

Publikálás dátuma
2019.06.16. 15:36

Fotó: Tóth Gergő
Egyre több turista érkezik Budapestre, de még nem kell kitenni a „megtelt” táblát. A belvárosban több tucat szálloda épül, köztük ötcsillagos hotelek is.
„Ebédnél még hallok magyar szót, de ha este 7 után indulok haza, már szinte csak turistákat látok magam körül az utcán”- meséli András, aki egy VI. kerületi irodaházban dolgozik. Mint mondja, a környéken még van egy-két eldugott kifőzde vagy megfizethető árú gyorsbüfé, de sorra nyílnak a legújabb gasztronómiai divathoz igazodó bisztrók és vendéglők. Ezek kínálta már sokkal inkább a turisták pénztárcájára van szabva, a helyek dugig vannak külföldiekkel. A világ egyre több városában okoz gondot az „overtourism”, vagyis az a jelenség, amikor egy települést, vagy valamilyen térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét. Budapestet azonban még nem fenyegeti ez a veszély, annak ellenére sem, hogy néhány kisebb helyi konfliktust már megéltünk – mondja Indra Dániel, a KPMG turisztikai szakértője. A bulinegyedben éjjel hangoskodó turisták miatt kiírt népszavazás már mutatta, hogy a helyiket zavarja a mulatozó vendégek egyre növekvő száma. Bizonyos pontokon kapacitás szűke is kezd kialakulni: a Liszt Ferenc repülőtér például főszezonban lényegében telített, forgalma az elmúlt öt évben 8,5 millió főről 15 millióra nőtt. Magas, 86 százalék feletti a budapesti szállodák kihasználtsága is.
Budapest azonban igen szerencsés város abból a szempontból, hogy turisztikai látványosságai viszonylag nagy területen oszlanak el Budától Pestig, a Vártól a Parlamenten át a Hősök teréig. Így a turisták sem egy szűk helyen csoportosulnak. Amszterdamban például már „kitették a megtelt táblát”, leszedték a népszerű selfie-pontnak számító „I amsterdam” feliratot, és már nem hirdetnek külföldön – említ egy példát a szakértő. Budapest még korántsem tart itt, de tény, hogy van egy komoly felfutás. Ez egyébként a többi kelet-európai fővárosban is megfigyelhető. A cseh főváros a világ 18. leglátogatottabb célpontja, Budapest pedig ugyan a régió második helyezettje, de a világon „csak” az 55. legnépszerűbb úticél. Indra Dániel szerint az olcsó repülő utak, az Airbnb (rövidtávú lakáskiadás), a közösségi média és az internetes bakancslisták mind hatással vannak arra, hogy egyre többen látogatnak el Budapestre. De nem csak a bulituristák vannak jelen, növekszik a konferencia- és egészségturizmus is, rengeteg a városlátogató, aki csak pár napra érkezik. Számukra a szakértő szerint komoly vonzerőt jelent Budapest éjszakai kivilágítása is. Bár a kormány turizmusfejlesztési stratégiájának egyik fő célja, hogy ezeket a városlátogatókat vidékre is elvigye, a Magyarországra évente érkező közel 6 millió turista kétharmada egyelőre csak Budapestre kíváncsi. Jól mutatja ezt, hogy miközben Budapesten feleannyi - mintegy 20 ezer - szállodai szoba van, mint a fővároson kívül, az év első három hónapjában a külföldi vendégéjszakák 68 százalékát budapesti hotelekben töltötték el. Az igények kiszolgálására pedig egyre több szálloda épül a fővárosban. Az idei évben Budapesten már 3 új hotel nyílt összesen 327 szobával – köztük a gyönyörűen felújított, hamarosan teljes üzemben is ötcsillagos luxusszállóként működő Párisi Udvar, illetve a szintén ötcsillagos Mystery Hotel a Podmaniczky utcában. Eközben vidéken csupán egy 17 szobás hotel nyitotta meg kapuit Fadd-Domboriban. A jegybank összesítése szerint az új szállodai szobák 81 százaléka már tavaly is Budapesten jelent meg a kínálatban, holott 2015-2017 között még a vidéki, főként a Balaton környéki szállodanyitások voltak túlsúlyban. Tavaly év végén országszerte 86 szállodaépítési projekt volt előkészítési vagy építési fázisban, amelyből 53 (6130 szoba) Budapestre vonatkozott, és csupán 33 (1293 szoba) építkezés zajlott a fővároson kívül. Prága vagy Bécs azonban jócskán megelőzi Budapestet szállodakínálatban, így a magyar főváros bőven elbír még több szállodát, akár a magasabb kategóriákban is – véli Indra Dániel. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb trendriportja szerint 2022 végéig a fővárosban 28 négycsillagos és 8 ötcsillagos szálloda megépítését tervezik – zömmel a belvárosban. Csak az Andrássy úton és környékén mintegy 1300 szoba kialakítását tervezik. Az egykori Balettintézet épületében szintén egy ötcsillagos hotel kap helyet, a Drechsler palota felújítása az elmúlt hetekben kezdődött el. A W Marriott a tervek szerint 2021-ben nyitja meg kapuit. A projektek egy része azonban az építőipari nehézségek, a munkaerőhiány miatt valószínűleg leáll majd, vagy tolódik. A magasabb kategóriájú budapesti hotelek száma azonban mindenképpen bővülni fog – mondta érdeklődésünkre Flesch Tamás, a MSZÉSZ elnöke. Megjegyezte: az elmúlt években egyáltalán nem épültek ötcsillagos szállodák. A válság miatt részben a fiókba kerültek ugyanis a korábbi tervek – márpedig egy szálloda felépítése minimum 3 év -, részben pedig nem is volt ezekre igény. Most viszont a Párisi Udvar közvetlen szomszédságában épül a szintén ötcsillagos Matild Hotel is a Matild palotában. A szakma is kíváncsian várja, mekkora kereslet lesz ezekre a luxusszállodákra – jegyezte meg Flesch Tamás, aki személy szerint bizakodó és úgy véli, egyértelműen nő az igény a magasabb kategóriájú szállások iránt. Nem csak a buliturizmus van jelen Budapesten, az infrastruktúrális fejlesztéseknek, a számtalan új üzletnek, a gasztronómiai fellendülésnek köszönhetően az elmúlt egy-két évben megjelent egy igen fizetőképes turistaréteg is a magyar fővárosban. A luxushotelek kínálata terén ráadásul van még hova fejlődnie Budapestnek, hiszen a magyar fővárosban tíznél kevesebb ötcsillagos szálloda működik, miközben a versenytárs Prágában legalább 50.

Britek az élen

A brazil és az indiai turisták lényegében csak a fővárost látogatják meg, ha Magyarországra érkeznek, és a britek, a franciák, a spanyolok, az amerikaiak, a kínaiak és az olaszok is zömmel csupán Budapestre kíváncsiak – derül ki az idei év első negyedévében hazánkban eltöltött külföldi vendégéjszakákra vonatkozó statisztikákból. Az oroszok és a németek azonban már vidékre is elmennek: a német vendégéjszakáknak nem egész fele, az orosz vendégéjszakák kevesebb, mint kétharmada kötődött csak Budapesthez.

Szerző
Témák
szállodák