Átlátszó okkal takarózik a kormány, ami a várakozások ellenére Lengyelország és Csehország társaságában megfúrta az EU 2050-ig érvényes klímavédelmi megállapodását. A cél ez lett volna, hogy a kérdéses dátumig az uniós országok teljesen lenullázzák szén-dioxid-kibocsátásukat – és volt néhány pillanat, amikor Magyarország is partner lett volna az érdemi párbeszédre – ám végül győzött a „ki ha én nem”- virtus, megtorpedóztuk a közös állásfoglalást.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ most közleményben magyarázza a döntést: ebben kifejtik, hogy az ország „elkötelezett a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelemben” (ami pont látszik az egyezmény megfúrásán, vagy azon, hogy az Orbán-kormány államtitkársági szintre süllyesztette a korábban önálló Környezetvédelmi Minisztériumot- a szerk) és szerintük a hazai áramtermelés akár 90 százaléka is CO2- mentes lehet 2030-ig.
Ám a KTK szerint 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára.
„ Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására. Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak. Azonban, ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne" -írja a kormányzati központ, ami számszerű adatokkal nem igazolja az állítólagos rezsiemelkedést, viszont előhúzza a 2013 óta rendszeresen forgatott rezsifegyvert.
A képlet egyszerű: Brüsszel ezúttal migránsok helyett a rettegett rezsidémont szabadítaná az országra, amitől ezúttal is sikeresen védtek meg minket. Eközben a kormány szemérmesen hallgat róla, hogy Greenpeace szerint a hazai szén-dioxid kibocsátás 14 százalékáért a Mészáros-féle Mátrai Erőmű a felelős.
A hazai lakossági rezsit köztudottan kormányzati döntéssel tartják nyomott szinten, a különbözetet pedig az energiacégek nyelik le.
Mint arról a Népszava is írt, nálunk az erőművek is drágábban állítják elő az áramot akár szomszédainkhoz képest is. Ez magasabb nagykereskedelmi árat eredményez, és visszafogja a befektetői kedvet. Magyarán, a szolgáltatók tartalékain múlik, hogy meddig maradhat a mesterségesen lent tartott rezsiérték.