Nyitott a verseny Juncker székéért

Nem csak Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a többi vezető uniós tisztségviselő utódjáról nem tudtak megállapodni a tagállamok állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon, hanem arról sem, hogy egyáltalán kik vannak versenyben a fontos pozíciókért.

Emmanuel Macron francia elnök szerint a vezető jelöltek – az úgynevezett Spitzenkandidatok – rendszere leszerepelt, ezért minden pártcsalád lemondhat arról, hogy jelöltje novemberben elfoglalja az Európai Bizottság elnöki székét. Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár másként értelmezte a péntek hajnalig tartott vitát, számára a döntés elnapolása egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Spitzenkandidatok bedobhatják a törülközőt. Angela Merkel német kancellár se igent, se nemet nem mondott, amikor megkérdezték, hogy vége van-e a pártkatonákat felvonultató jelölési folyamatnak. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy brüsszeli állásra ácsingózna. Orbán Viktor kormányfő a köztévének és a Hírtévének nyilatkozva egyenesen fogalmazott: „a Spitzenkandidatok elestek”.

Az biztos, hogy egyelőre egyik vezető jelölt sem élvezi a huszonnyolc ország szükséges többségének a támogatását. Mint Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács elnöke értésre adta, sem az Európai Néppárthoz tartozó Manfred Weber, sem a szocialista Frans Timmermans, sem a liberális Margrethe Vestager nem tudta maga mögé állítani a kormányok nagy részét. A huszonnyolcak ezért folytatják az egyeztetéseket, és legközelebb június 30-ikán, vasárnap ülnek össze Brüsszelben a döntés reményével. Céljuk, hogy a bizottsági elnököt majdan megválasztó Európai Parlament alakuló ülésére, július 2-ikára előálljanak egy lehetőleg konszenzusos jelölt nevével. Juncker utódját a tagállamok jelölik, és az EP választja meg tagjai több mint a felének szavazatával.

A kormányközi eszmecserékkel párhuzamosan az uniós képviselőtestületben is folynak a tárgyalások a mérsékelt EU-párti erők között. Ska Keller zöldpárti frakcióvezető újságíróknak azt mondta, hogy először az öt évre szóló közös programjukat akarják tető alá hozni, és csak utána vitatkoznának a nevekről. A közös platform leghamarabb a jövő hét elejére készülhet el. A szocialisták és a liberálisok mindenesetre már bejelentették, hogy nem szavaznák meg Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki tisztségébe. A néppárt nem tett hasonló nyilatkozatot, de ezek után aligha sorakozna fel a baloldali vagy a liberális jelölt mögé. Ami azt jelenti, hogy a Spitzenkandidat folyamatra valóban keresztet lehet vetni.

Az Európai Bizottság elnöki posztja csak egy a sok betöltendő állás közül, amelyekről a tagállamoknak meg kell egyezniük. A csomagban szerepel az Európai Tanács (az állam- és kormányfői testület), az Európai Központi Bank elnöki tisztsége, és az EU kül- é biztonságpolitikai főképviselőjének pozíciója. Rengeteg a találgatás és a spekuláció, ám egyetlen komolyan vehető jelölt neve sem hangzott el a brüsszeli csúcs margóján. A Visegrádi Négyek vezetői közvetlenül a találkozó előtt tárgyalóasztalhoz ültek, és – mint Orbán Viktor bejelentette – a jövő héten is egyeztetni fognak. Neveket ő sem említett, csak annyit jegyzett meg, hogy az országcsoportnak minden pozícióra van két-három jelöltje.

A találkozó második napján a Theresa May brit kormányfő nélkül tárgyaló huszonhetek üzentek a szigetország leendő miniszterelnökének, és megerősítették, hogy továbbra sem hajlandók újratárgyalni a brit kilépésről szóló kétoldalú egyezményt. Donald Tusk közölte azt is, hogy szeretnék elkerülni az Egyesült Királyság rendezetlen, megállapodás nélküli kilépését az EU-ból, és a lehető legszorosabb kapcsolatok kiépítésére törekednek a Csatorna túlpartjával.