Bírók kezében a döntés – Akár pénzt is visszakaphatnak az adósok

Publikálás dátuma
2019.06.22. 08:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ha a bíróságok tisztességtelennek nyilvánítják a hitelszerződést, akkor – a Kúria állásfoglalását figyelembe véve – akár pénz is visszajárhat az ügyfélnek.
Annak ellenére, hogy viszonylag szűk kört érint a Kúria Konzultációs Testületének a bíróságokra nézve nem kötelező érvényű, csütörtöki állásfoglalása, mégis a devizahiteles perek számának növekedésére lehet számítani – állítja a Népszava által megkérdezett Ravasz László. A Kúria fő törekvése, hogy mindenek előtt a szerződések érvényességének fenntartására kell törekedni. A szegedi ügyvéd, aki a kúriai testület ajánlását egyfajta végtörlesztésnek nevezte, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy csak azoknak érdemes a jogi fórumokhoz fordulni, akiknek a devizahiteles perekben sikerült bizonyítaniuk, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kaptak tájékoztatást a pénzintézettől. Az ügyvéd úgy vélte, hogy a kúriai állásfoglalás elsősorban a folyamatban lévő perekben adhat útmutatást a bíróknak az ítélethozatalhoz. Ravasz László egyébként úgy tapasztalja, mintha kedvezőbbé vált volna a bíróságok ítélkezési gyakorlata az adósok javára. A Kúria állásfoglalás szerint a bíróságok az érvénytelenített szerződést ismét érvényessé nyilvánítják, az elszámolásra pedig kétféle megoldást ajánlanak. Az egyik az, hogy a szerződés megkötésének idejéig – visszamenőleges  hatállyal – kiküszöbölik azt a devizanemet (svájci frank, euró, japán jen), amelyben a szerződést megkötötték és ezt forintalapúvá minősítik. Ezt a megoldást azonban Ravasz László nem ajánlja, mert mindössze öt-tíz százalékos megtakarítás érhető el általa. A Kúria állásfoglalása szerint egyébként ilyenkor azt történne, hogy a kölcsön összegét az adós számára ténylegesen a nyújtott forintösszegben határozzák meg. Az árfolyamkockázat ilyenkor nem jelentkezik, viszont abban az időben a devizahitel kamata sokkal kedvezőbb volt, mint a forintosé. A másik megoldásnál a fennálló tartozás akár a 40-50 százalékát is elengedhetik, ha pedig a hiteladós már túlfizetésben van, akkor még pénzt is kaphat vissza. A kúriai ajánlás szerint ugyanis a forintosítási törvények 2015-ös hatályba lépéséig devizaalapú maradna a hitelszerződés, de az eljáró bírónak maximálnia kell visszamenőleg is az érvényesíthető deviza-árfolyamot. (Kedvezőbb kurzussal számolhat.) Az ajánlás a 2011-ben született, az árfolyamgátról szóló törvény számait veszi iránymutatónak, ami a svájci franknál 180, az eurónál 250, a japán jennél 2 forint. Egy uniós irányelv azonban ehhez még plusz 20 százalékos árfolyamkockázatot is megjelöl, amelyet a hiteladósnak még abban az esetben is el kell viselnie, ha elmaradt a tisztességes tájékoztatás. Kamatként 2015-ig az eredeti (akkor még devizában számított) kamatot alkalmaznák, de most már forintban, majd ezt követő időszakra 4,5 százalékos marzsot kellene fizetni. Ravasz László álláspontja szerint a Kúria ajánlását azoknál a hitelszerődéseknél is lehet alkalmazni, amelyeket törlesztése, az elévülési időn belül, az elmúlt öt esztendőben már lezárult. A kúriai ajánlás nemcsak a bankoknak szól, hanem a követeléskezelőknek is. Mivel náluk van a legtöbb olyan hitel, amelynek behajthatatlansága végrehajtáshoz vezet, ezért Ravasz László azt ajánlja, hogy az ilyen ügyekben érintett adósok pereljenek, mert az megakasztja a végrehajtást. Az ügyvéd arra nem tudott választ adni, hogy mi lesz azoknak az ingatlanoknak a sorsa, amelyeket már elárvereztek, és volt tulajdonosuk utólag megnyerte a perét. Egyébként minden ügy egyedi, ezért mindenkinek magának kell kezdeményeznie a jogorvoslatot – tette hozzá. A bankokkal is lehet a kúriai ajánlás figyelembevételével egyezkedni, de az ügyvéd szerint ennek csekély az esélye.   

Adóssikerek

Az utóbbi időben több, az adósok számára kedvező ítélet is született, amelyeket a Hitelsikerek.hu honlap szedett csokorba. Egy a Kaposvári Törvényszéken lezajlott  perben megállapították: nem volt külön kockázatfeltáró nyilatkozat, és bár a szerződés egyik pontja tartalmazta, a szövegezése nem tette egyértelművé a kockázat konkrét tartalmát. A szerződése semmisnek nyilvánították, azzal hogy a bank adóstól a továbbiakban nem is követelhet pénzt. 

Szerző

Orbán veszélyes hazárdjátéka – Egy lépés előre, kettő hátra

Publikálás dátuma
2019.06.22. 07:30

Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
Az EU közös klímavállalásainak gáncsolásától, vagyis a hazai életkörülmények hosszú távú veszélyeztetésétől a magyar miniszterelnök rövid távon sem remélhet több uniós támogatást.
Az Orbán-kormány nagyobb eséllyel veszít a klímaügyben kezdett hazárdjátékán, semmint hogy nyerjen rajta – vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők annak kapcsán, hogy a kabinet – korábbi, kiszivárgott álláspontjukkal szemben – végül mégsem csatlakozott az Európai Bizottság 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességet hirdető, a tagállamok túlnyomó többsége által támogatott céljához. A lengyel és cseh ellenállás miatt – amihez csatlakozott Magyarország és Észtország is – az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács az előzetes tervektől eltérően – nem alakított ki egységes, világos álláspontot minapi ülésén az ENSZ szeptemberi klímacsúcsára. Igaz, számos korábbi vonakodó tagállam – így például a V4-ből Szlovákia – viszont csatlakozott a klímaveszélyt komolyan vevő többséghez. Szakértők szerint a fő kerékkötő a sok szénbányát üzemeltető Lengyelország, amely erre hivatkozva még több támogatást igényel. Míg Csehország hasonló kihívások elé néz, Orbán Viktor álláspontja ebből a szempontból érthetetlen: a magyar energiarendszer átalakítása ugyanis nem igényel pótlólagos támogatást, más célokra – így például épületkorszerűsítésére vagy „versenyképesség-növelésre” – a klímakassza nem nyitott. A magyar pálfordulás már csak azért is következetlen, mert korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter világossá tette: a kormány nem támogat német autóipari beruházásokat sújtó uniós célt. Bár Németország ekkor még valóban a vonakodók táborát szaporította, néhány hete szintén beadta a derekát. Orbán Viktor ugyanakkor – Angela Merkel győzködése ellenére – változatlanul ragaszkodik az egység megbontásához. Az ellenálló tagállamok bizonyára a következő hét éves uniós költségvetés jövő évi vitájára időzítenek. Kérdés, Brüsszel vállalja-e a társadalmukat, gazdaságukat és természeti kincseiket a többséggel szemben rövid távú anyagi előnyök reményében veszélyeztető renitensek plusztámogatását ama tagállamok ellenében, amelyek többletterheket is vállalnak az élhető jövőért. E négy országnál jóval szegényebb a közös értékeket végül vállaló Románia és Bulgária is. Tekintettel arra, hogy az Európai Tanács a rossz ízű viták nyomán egy fajta igazságosabb, a helyi adottságokat még inkább figyelembe vevő, új szabályozást ígér, nem kizárt, hogy szeptemberig újra nekigyürkőznek a vonakodók meggyőzésének.
A 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegesség óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára – indokolta a lépést megkeresésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem ismertek az EU iparfejlesztési forrásai. A kormány felelőssége, hogy a magyar családok – Európában a legkisebbek közé tartozó – rezsikiadásait alacsonyan tartsa. Ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne – teszik hozzá. (Megjegyzendő: ugyan ezt a számítást a kabinet semmivel nem támasztja alá, kormányanyagok tanúsága szerint az új paksi blokkok csak 60 éven át a jelenlegi mintegy kétszeresére rúgó áramárak mellett hoznák vissza az árukat. Ráadásul a magyar lakossági rezsit a kormány az iparági költségek figyelembe vétele nélkül határozza meg.) Emellett a központ biztosít afelől, hogy nekik is fontos a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem, a tiszta víz és levegő, illetve az elviselhetőbb éghajlat. Ezt bizonyítja, hogy 2030-as klímacéljainkat betartjuk, amivel akkorra a hazai áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Szijjártó Péter a vitához kapcsolódva tegnap a 2050-es kabonmentesség elérését szolgáló uniós fejlesztési keretet szorgalmazott, az átálláshoz szükséges források ismerete nélkül „felelőtlenségnek” nevezve a – 24 tagállam által mégis csak felvállalt – döntést. Újfent kiállt az atomerőmű-bővítés mellett.

A Greenpeace tiltakozik

Érthetetlennek és felháborítónak nevezte az Orbán-kabinet lépését tegnapi közleményében Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. Bolygónkon tombol a klímaválság. Hazánk a világátlagnál gyorsabban melegszik, az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett területek közé tartozik. A mindannyiunk jövőjét biztosító nemzetközi klímavédelmi intézkedések blokkolása ezért botrányosan felelőtlen lépés a magyar kormány részéről. A Greenpeace gyors és érdemi lépéseket vár el az ország mindenkori vezetőitől a klímakatasztrófa elkerülésére, a magyar lakosság és hazánk természeti kincseinek védelmében – közölte Perger András, aki a mátrai szénerőmű bezárását szorgalmazza legkésőbb 2025-ig.

Csalódott vezetők az uniós csúcson

Kár, hogy nem sikerült konszenzusra jutni, de így is „sokkal nagyobb arányú lett a többség, mint amire eredetileg számítottunk” – mondta Angela Merkel német kancellár a brüsszeli EU csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján. A politikus arra utalt, hogy csütörtök éjjel négy tagállam – Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország – megakadályozta egy olyan határozat elfogadását, amelyben az Európai Unió egésze vállalta volna, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik. A négyek elsősorban gazdasági és társadalmi okokkal magyarázták fenntartásaikat. Ellenállásuk miatt a vállalás csak a közös közlemény lábjegyzetébe került. Eszerint: “A tagállamok túlnyomó többsége szerint a klímasemlegességet 2050-re meg kell valósítani”. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után tett tévényilatkozatában azt mondta: egyetértenek a céllal, de addig nem vállalják, amíg nem látják, hol van erre pénz. “Kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – fűzte hozzá. A kormányfő világossá tette, hogy európai uniós forrásokra számít, amelyekkel például a magyar energiarendszert lehetne korszerűsíteni. Lapunkat tájékoztató EU diplomaták szerint Orbán nagyjából hasonlóan fogalmazott az állam- és kormányfők ülésén. A karbonsemlegesség eléréséhez korszerű technológia kell, ami pénzbe kerül – fejtegette uniós partnerei előtt. Magyarország sokat tett a klímacélok eléréséért, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért, és tartja magát a 2030-ra kitűzött célokhoz. A karbonsemlegesség elérésének azonban ára van, amit még nem ismerünk – szögezte le. Orbánnál jóval keményebb hangot ütött meg Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki például részletes pénzügyi kompenzációt követelt. A kudarc azt jelentheti, hogy az Európai Unió üres kézzel érkezik az ENSZ szeptember 23-ikán kezdődő New York-i klímacsúcsára, amelytől azt várják, hogy lendületet ad a környezetszennyezés elleni küzdelemnek. Angela Merkel sajtótájékoztatóján felvetette, hogy a világszervezet égisze alatt megrendezendő találkozó margóján az EU28-ak soron kívüli csúcstalálkozót fognak tartani. Halmai Katalin (Brüsszel)

Kínai beruházásban épül a nagy naperőmű

A rendszerváltás óta Magyarország 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, 2030-ra a cél 40 százalék, 2050-re pedig elérhető a teljes karbonsemlegesség is – jelentette ki még az uniós csúcs előtt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kaposváron Közép-Európa legnagyobb, közel 100 Megawattos (MW), 200 hektáros naperőművének alapkőletételén. A gigantikus napelemparkról a szerződést áprilisban írta alá a miniszter Pekingben, a megállapodás szerint a kínai China National Machinery Import & Export Corporation (CMC) 32 milliárd forintból építkezik majd a somogyi megyeszékhely határában. Az elvileg 2020 végére megépülő naperőmű komoly előrelépést jelent, hiszen Palkovics állítása szerint tavalyig 700 MW-nyi megújuló energiát termelt az ország. A miniszter szerint a kiadott naperőmű-telepítési engedélyeknek köszönhetően ez 2022-re 2700 MW-ra nőhet, az évtized végére pedig elérheti a 7000 MW-ot. Az elmúlt években rengeteg KÁT-engedélyt – a kötelező átvételi rendszer keretében a megújuló erőművek egy bizonyos ideig a piacinál magasabb áron adhatják el az általuk termelt áramot – adtak ki országosan, s a Dél-Dunántúlon is megannyi településen kezdődött meg, vagy legalábbis tervezik naperőmű telepítését. Az éghajlati és domborzati adottságok kiválóak, nem véletlen, hogy közel száz településen kaptak engedélyt a beruházók. Jellemzően 0,5-2 MW-os teljesítményűekre, bár Baranyában Keszün és Komlón 9 MW-os, Mánfán pedig 15 MW-os erőmű épül. Méreteiben persze egyik sem közelíti meg a kaposvárit. A miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hiba szembeállítani az atomenergiát a megújulókkal, hiszen nincs annyi pénz a Földön, amivel megújulóra lehetne kiváltani az atomenergiát, vagyis a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges Paks fejlesztése. Mint Zsuan Kuang, a CMC elnöke elmondta, cégük eddig több mint 100 milliárd dollárt fektetett be világszerte, elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Közép-Amerikában, a kaposvári naperőművet, mely évi 120 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátását vált ki egyfajta európai referenciamunkának szánják. Vas András

Szerző
Frissítve: 2019.06.22. 22:52

Megindult a paksi építkezés

Publikálás dátuma
2019.06.21. 20:03

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Csütörtökön megindult a két, 1200 megawattosra tervezett új paksi atomblokk megépítéséhez szükséges felvonulási épületek kivitelezése. Így több mint 80 kiszolgáló létesítményt – irodaházakat, szerelőcsarnokokat és raktárakat – húznak fel.
Az építkezést – lapunk korábbi információinak megfelelően – a KÉSZ Csoport végzi. A megrendelői oldalon lévő, állami Paks II Zrt. vezérigazgatója, Lenkei István közölte: a létesítési engedélykérelem előkészítésében szorosan együttműködnek a fővállalkozást végző orosz állami ASZE-vel. Süli János Paks II-ügyi tárca nélküli miniszter többek között azzal érvelt az atomblokkok mellett, hogy létük a rezsicsökkentés biztosítéka, hisz az erőmű nélkül legalább 40 százalékkal, megújulók használata mellett pedig háromszorosára nőne az áram előállítási ára. Szakértők ezt élesen cáfolják.