Annak ellenére, hogy viszonylag szűk kört érint a Kúria Konzultációs Testületének a bíróságokra nézve nem kötelező érvényű, csütörtöki állásfoglalása, mégis a devizahiteles perek számának növekedésére lehet számítani – állítja a Népszava által megkérdezett Ravasz László. A Kúria fő törekvése, hogy mindenek előtt a szerződések érvényességének fenntartására kell törekedni. A szegedi ügyvéd, aki a kúriai testület ajánlását egyfajta végtörlesztésnek nevezte, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy csak azoknak érdemes a jogi fórumokhoz fordulni, akiknek a devizahiteles perekben sikerült bizonyítaniuk, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kaptak tájékoztatást a pénzintézettől. Az ügyvéd úgy vélte, hogy a kúriai állásfoglalás elsősorban a folyamatban lévő perekben adhat útmutatást a bíróknak az ítélethozatalhoz. Ravasz László egyébként úgy tapasztalja, mintha kedvezőbbé vált volna a bíróságok ítélkezési gyakorlata az adósok javára.
A Kúria állásfoglalás szerint a bíróságok az érvénytelenített szerződést ismét érvényessé nyilvánítják, az elszámolásra pedig kétféle megoldást ajánlanak. Az egyik az, hogy a szerződés megkötésének idejéig – visszamenőleges hatállyal – kiküszöbölik azt a devizanemet (svájci frank, euró, japán jen), amelyben a szerződést megkötötték és ezt forintalapúvá minősítik. Ezt a megoldást azonban Ravasz László nem ajánlja, mert mindössze öt-tíz százalékos megtakarítás érhető el általa. A Kúria állásfoglalása szerint egyébként ilyenkor azt történne, hogy a kölcsön összegét az adós számára ténylegesen a nyújtott forintösszegben határozzák meg. Az árfolyamkockázat ilyenkor nem jelentkezik, viszont abban az időben a devizahitel kamata sokkal kedvezőbb volt, mint a forintosé.
A másik megoldásnál a fennálló tartozás akár a 40-50 százalékát is elengedhetik, ha pedig a hiteladós már túlfizetésben van, akkor még pénzt is kaphat vissza. A kúriai ajánlás szerint ugyanis a forintosítási törvények 2015-ös hatályba lépéséig devizaalapú maradna a hitelszerződés, de az eljáró bírónak maximálnia kell visszamenőleg is az érvényesíthető deviza-árfolyamot. (Kedvezőbb kurzussal számolhat.) Az ajánlás a 2011-ben született, az árfolyamgátról szóló törvény számait veszi iránymutatónak, ami a svájci franknál 180, az eurónál 250, a japán jennél 2 forint. Egy uniós irányelv azonban ehhez még plusz 20 százalékos árfolyamkockázatot is megjelöl, amelyet a hiteladósnak még abban az esetben is el kell viselnie, ha elmaradt a tisztességes tájékoztatás. Kamatként 2015-ig az eredeti (akkor még devizában számított) kamatot alkalmaznák, de most már forintban, majd ezt követő időszakra 4,5 százalékos marzsot kellene fizetni.
Ravasz László álláspontja szerint a Kúria ajánlását azoknál a hitelszerődéseknél is lehet alkalmazni, amelyeket törlesztése, az elévülési időn belül, az elmúlt öt esztendőben már lezárult.
A kúriai ajánlás nemcsak a bankoknak szól, hanem a követeléskezelőknek is. Mivel náluk van a legtöbb olyan hitel, amelynek behajthatatlansága végrehajtáshoz vezet, ezért Ravasz László azt ajánlja, hogy az ilyen ügyekben érintett adósok pereljenek, mert az megakasztja a végrehajtást. Az ügyvéd arra nem tudott választ adni, hogy mi lesz azoknak az ingatlanoknak a sorsa, amelyeket már elárvereztek, és volt tulajdonosuk utólag megnyerte a perét. Egyébként minden ügy egyedi, ezért mindenkinek magának kell kezdeményeznie a jogorvoslatot – tette hozzá. A bankokkal is lehet a kúriai ajánlás figyelembevételével egyezkedni, de az ügyvéd szerint ennek csekély az esélye.
