Majdnem lecsaptak Iránra az amerikaiak

Publikálás dátuma
2019.06.21. 19:05
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Jim LoScalzo / Picture-Alliance/AFP
Saját állítása szerint percekkel a csapásmérés előtt állította le az Irán elleni támadást Donald Trump. Az amerikai elnök erről a Twitteren tett bejelentést, hozzátéve, hogy az akció végrehajtása aránytalan válasz lett volna egy drón lelövésére.
Trump felidézte, hogy Irán csütörtökön lelőtt egy amerikai katonai drónt – Washington szerint nemzetközi, Teherán szerint iráni légtérben.
„A múlt éjjel készen álltunk élesre töltött fegyverekkel, hogy három különböző helyen csapást mérjünk, de ekkor megkérdeztem, hányan fognak meghalni. Százötven ember, uram, hangzott a válasz egy tábornoktól”

– folytatódott az elnök beszámolója.

Szavai szerint végül tíz perccel a csapásmérés előtt leállította a műveletet, mert az emberéletben mérhető veszteség nem lett volna arányos egy drón lelövésével.  Az elnök szerint „nem sürgős” az Irán elleni támadás. Ugyanakkor megerősítette, hogy Washington soha nem fogja engedni Iránnak atomfegyver megszerzését, és megjegyezte, hogy tovább bővítették a perzsa állam elleni szankciós intézkedéseket.  Az iráni Forradalmi Gárda által lelőtt amerikai drón mellett repült egy P-8-as típusú amerikai kémrepülőgép is az iráni légtérben, 35 emberrel a fedélzetén, és az iráni légvédelem azt is lelőhette volna, de nem tette – jelentette ki Amir Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka, akinek a szavait a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség idézte. Hadzsizade az iráni köztévében is megjelent, roncsdarabok előtt állva, amelyek az iráni hatóságok állítása szerint az amerikai haditengerészet lelőtt, RQ-4A Global Hawk típusú drónjának maradványai voltak. A tábornok azt mondta, hogy a roncsokat iráni felségvizekből halászták ki, továbbá, hogy mielőtt rakétával megsemmisítették volna, többször is figyelmeztetést küldtek rádión keresztül olyan frekvencián, amelyet rutinszerűen figyelnek drónok pilótái és az Egyesült Államok hadserege.
„Sajnos, nem válaszoltak a figyelmeztetésekre”

– mondta Hadzsizade az iráni tévében.

Az amerikai kongresszus vezető republikánus és demokrata párti törvényhozói „mértéktartó választ” szorgalmaznak a lelőtt amerikai drón ügyében. A vezető törvényhozók Trump meghívására zárt ajtók mögötti tájékoztatón vettek részt a Fehér Házban. A tanácskozás után Mitch McConnell, a szenátus többségi, republikánus csoportjának a vezetője úgy nyilatkozott: részletes tájékoztatást kaptak a fejleményekről és a háttérről, és az információk alapján az várható, hogy a Trump-kormányzat „mértékletes választ” ad majd Teheránnak. Brian Hook, az Egyesült Államok iráni ügyekben illetékes megbízottja, aki éppen közel-keleti körúton van, Rijádban a feszültségek csökkentésének a fontosságát hangsúlyozta.
„Iránnak diplomáciával és nem katonai erővel kell válaszolnia a mi diplomáciai erőfeszítéseinkre”

– fogalmazott sajtótájékoztatóján Hook, aki a szaúdi fővárosban tárgyalt Hálid bin Szalmán szaúd-arábiai védelmi miniszterhelyettessel.

Rijád támogatja Washingtonnak az Iránnal szembeni politikáját, és egyetért a Teheránra gyakorolt nyomással – jelentette ki a szaúdi politikus.    Moszkva ugyanakkor mindenkit önmérsékletre szólít fel a Perzsa-öbölben és az Irán körül kialakult helyzettel kapcsolatban – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.  Az Egyesült Államok és Irán között az Ománi-öbölben a múlt héten történt incidens óta nőtt meg a feszültség. Akkor két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.

Nyitott a verseny Juncker székéért

Publikálás dátuma
2019.06.21. 17:25

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Nem csak Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a többi vezető uniós tisztségviselő utódjáról nem tudtak megállapodni a tagállamok állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon, hanem arról sem, hogy egyáltalán kik vannak versenyben a fontos pozíciókért.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a vezető jelöltek – az úgynevezett Spitzenkandidatok – rendszere leszerepelt, ezért minden pártcsalád lemondhat arról, hogy jelöltje novemberben elfoglalja az Európai Bizottság elnöki székét. Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár másként értelmezte a péntek hajnalig tartott vitát, számára a döntés elnapolása egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Spitzenkandidatok bedobhatják a törülközőt. Angela Merkel német kancellár se igent, se nemet nem mondott, amikor megkérdezték, hogy vége van-e a pártkatonákat felvonultató jelölési folyamatnak. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy brüsszeli állásra ácsingózna. Orbán Viktor kormányfő a köztévének és a Hírtévének nyilatkozva egyenesen fogalmazott: „a Spitzenkandidatok elestek”. Az biztos, hogy egyelőre egyik vezető jelölt sem élvezi a huszonnyolc ország szükséges többségének a támogatását. Mint Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács elnöke értésre adta, sem az Európai Néppárthoz tartozó Manfred Weber, sem a szocialista Frans Timmermans, sem a liberális Margrethe Vestager nem tudta maga mögé állítani a kormányok nagy részét. A huszonnyolcak ezért folytatják az egyeztetéseket, és legközelebb június 30-ikán, vasárnap ülnek össze Brüsszelben a döntés reményével. Céljuk, hogy a bizottsági elnököt majdan megválasztó Európai Parlament alakuló ülésére, július 2-ikára előálljanak egy lehetőleg konszenzusos jelölt nevével. Juncker utódját a tagállamok jelölik, és az EP választja meg tagjai több mint a felének szavazatával. A kormányközi eszmecserékkel párhuzamosan az uniós képviselőtestületben is folynak a tárgyalások a mérsékelt EU-párti erők között. Ska Keller zöldpárti frakcióvezető újságíróknak azt mondta, hogy először az öt évre szóló közös programjukat akarják tető alá hozni, és csak utána vitatkoznának a nevekről. A közös platform leghamarabb a jövő hét elejére készülhet el. A szocialisták és a liberálisok mindenesetre már bejelentették, hogy nem szavaznák meg Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki tisztségébe. A néppárt nem tett hasonló nyilatkozatot, de ezek után aligha sorakozna fel a baloldali vagy a liberális jelölt mögé. Ami azt jelenti, hogy a Spitzenkandidat folyamatra valóban keresztet lehet vetni. Az Európai Bizottság elnöki posztja csak egy a sok betöltendő állás közül, amelyekről a tagállamoknak meg kell egyezniük. A csomagban szerepel az Európai Tanács (az állam- és kormányfői testület), az Európai Központi Bank elnöki tisztsége, és az EU kül- é biztonságpolitikai főképviselőjének pozíciója. Rengeteg a találgatás és a spekuláció, ám egyetlen komolyan vehető jelölt neve sem hangzott el a brüsszeli csúcs margóján. A Visegrádi Négyek vezetői közvetlenül a találkozó előtt tárgyalóasztalhoz ültek, és – mint Orbán Viktor bejelentette – a jövő héten is egyeztetni fognak. Neveket ő sem említett, csak annyit jegyzett meg, hogy az országcsoportnak minden pozícióra van két-három jelöltje. A találkozó második napján a Theresa May brit kormányfő nélkül tárgyaló huszonhetek üzentek a szigetország leendő miniszterelnökének, és megerősítették, hogy továbbra sem hajlandók újratárgyalni a brit kilépésről szóló kétoldalú egyezményt. Donald Tusk közölte azt is, hogy szeretnék elkerülni az Egyesült Királyság rendezetlen, megállapodás nélküli kilépését az EU-ból, és a lehető legszorosabb kapcsolatok kiépítésére törekednek a Csatorna túlpartjával.

Lemondott a grúz parlament házelnöke

Publikálás dátuma
2019.06.21. 16:01

Fotó: VANO SHLAMOV / AFP
„A döntés a nép előtti felelősségvállalásnak minősül” – mondta Irakli Kobahidze.
Lemondott pénteken Irakli Kobahidze, a grúz parlament házelnöke a tbiliszi parlament előtt előző éjszaka lezajlott erőszakos tüntetés nyomán – jelentette be Kaha Kaladze, a kormányzó Grúz Álom – Demokratikus Grúzia párt főtitkára sajtótájékoztatóján.
„A döntés a nép előtti felelősségvállalásnak minősül”

– húzta alá Kaladze.

Hozzátette, hogy
„a Grúz Álom hatalomra jutása óta nagyfokú számonkérhetőségéről tesz bizonyságot a társadalom előtt. És nem egyszer bizonyította ezt cselekedeteivel. Az elszámoltathatóság magas szintjének újabb megnyilvánulása Irakli Kobahidze parlamenti házelnök mai döntése, hogy lemond tisztségéről”.

Mamuka Mdinaradze, a kormánypárt frakcióvezetője szerint Arcsil Talakvadzét jelölik a házelnöki tisztségre. A grúz parlament előtt előző éjszaka erőszakos tüntetés zajlott le, amelyet az váltott ki, hogy az orosz parlament egyik képviselője elnökölt a törvényhozás épületében tartott, ortodox vallású képviselők részvételével rendezett nemzetközi gyűlésen. Csütörtökön tartották a grúz parlamentben az Ortodoxia Interparlamentáris Gyűlése nevű szervezet közgyűlését, amelyen 23 tagország ortodox vallású törvényhozói voltak jelen. A közgyűlésen Szergej Gavrilov, az orosz duma képviselője elnökölt, ő nyitotta meg a fórumot a parlamenti elnök székében ülve, ami hatalmas felháborodást váltott ki a kaukázusi országban. A közgyűlést szervező Zakarija Kucnasvili grúz kormánypárti képviselő időközben bejelentette: lemond parlamenti mandátumáról.
„Tudomásul veszem a grúz társadalom ingerültségét, bocsánatot is kértem ezért. Mindazonáltal emberként és férfiként úgy gondolom, nem helyénvaló, hogy a házelnök lemondott tisztségéről, a közgyűlés szervezője pedig a helyén maradjon. Önök tudják, hogy nem viselek parlamenti tisztséget, de van egy szabad képviselői mandátumom, ezért ma bejelentem, hogy kész vagyok lemondani róla”

– mondta Kucnasvili.

Előrehozott választásokat követel az ellenzék

Előrehozott választásokról szóló tárgyalásokat, a tbiliszi tüntetéseken őrizetbe vett aktivisták szabadon bocsátását és a belügyminiszter távozását követelte a grúz ellenzéki pártok nevében pénteken Tamar Kordzaia. Az ellenzéki Köztársasági Párt vezetője bejelentette, hogy folytatják a megmozdulásokat követeléseik teljesítése érdekében. Szalome Zurabisvili grúz elnök az éjszaka lezajlott erőszakos tüntetésekért Oroszországot tette felelőssé. „Oroszország ellenségünk és megszállónk. Ötödik hadoszlopa sokkal veszélyesebbé válik a nyílt agressziónál. Csak Oroszország húz hasznot az ország és a társadalom megosztásából, a belső konfrontációból, és ez manapság a leghatékonyabb fegyver” – írta a Facebook-oldalán. A Kreml azonban radikális grúziai politikusokat hibáztatott a szerinte „oroszellenes provokációért”.

Témák
Grúzia
Frissítve: 2019.06.21. 18:33