Földrengés okozott pánikot Olaszországban

Publikálás dátuma
2019.06.24. 06:58

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A földmozgást érezni lehetett Rómában is, a felriadt lakosok kirohantak az utcára.
Olaszország középső részét 3,7-es erősségű földrengés rázta meg vasárnap este. Szemtanúk beszámolói szerint a földmozgást érezni lehetett Rómában is. A felriadt lakosok kirohantak az utcára. A földrengés fészke az olasz fővárostól 14 kilométerre keletre, mintegy kilenc kilométeres mélységben volt – közölte az olasz geofizikai és vulkanológiai intézet. Egyelőre nincsenek jelentések károkról Rómából. Az olasz főváros keleti felében futó C metróvonalat részben lezárták a biztonsági ellenőrzések lefolytatásának idejére. A földrengés fészkéhez közelebb lévő Colonna településen néhány épület könnyebben megrongálódott.
Fausto Giuliani, colonnai polgármester közölte:
„Ellenőrzünk néhány épületet, amelyek megrongálódtak a település központjában. Nincsenek sérültek, de nagy volt a riadalom”

Szerző
Frissítve: 2019.06.24. 09:52

Szabad szemmel – Nehézkes a harc a korrupció és az igazságszolgáltatás terén Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.06.24. 06:38

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 24.
Wall Street Journal Prágában a bársonyos forradalom óta nem volt akkora tüntetés, mint az este: több százezren vonultak fel, nehogy az ország is betársuljon a térség tekintélyelvű átalakulásába. A hatóságok 200 ezerre becsülték a tömeget, amely tiltakozni kívánt, miután a rendőrség egy vizsgálat után vádemelést javasolt a populista miniszterelnök ellen, éspedig olyan vádak alapján, amelyekért Babis akár 10 évet is kaphat. De a világnak ezen a sarkán ennél sokkal fontosabb, hogy mekkora hatalomra tehetnek szert a választott vezetők, ha meg akarják gyengíteni az őket ellenőrző intézményeket. A nacionalista-konzervatív magyar, illetve lengyel párt, amely összeállt a cseh politikussal, arra használta fel többségét, hogy megszilárdítsa ellenőrzését a bíróságok és olyan szervek fölött, mint a pénzügyi és sajtófelügyelet. A prágai helyzet nagyban emlékeztet Magyarországra, ahol a korrupció és az igazságszolgáltatás ügyében zajló harc különösen nehézkes. Az ügyészség visszautasította az EU ajánlását, hogy nyomozzon, miután felvetődött, hogy a kormány segítségével uniós pénzeket játszottak át Orbán családjának. A prágai megmozdulás szervezője úgy nyilatkozott, hogy súlyos gondokkal szembesülnek azok az államok, amelyek igazán közel állnak Csehországhoz és ez főként a magyarokra igaz. De a csehek nem szeretnének odáig eljutni, ezért a teológiai hallgató a maga részéről 400 ezer aláírást gyűjtött a Facebookon Babis lemondatására. A jelentés hozzáteszi, hogy a korrupció ellenes megmozdulások mögött ott van a lázadás nacionalista-populista kormányzás ellen, és ez Romániában és Szlovákiában is aláássa a hatalom tekintélyét. Ám nem valószínű, hogy Babis egyhamar megbukna, mert pártja továbbra is népszerű és igazából nincs olyan ellenzéki erő, amely leválthatná. A magyaroknál és lengyeleknél pedig még nagyobb a kormánypárt többsége. De egy cseh szakértő szerint még ha a miniszterelnök túl is éli a mostani demonstrációkat, nem lehet megmondani, hogy mi lesz 5-6 hónap múlva. Két-három éves távlatban pedig egészen bizonytalan a sorsa.
Neue Zürcher Zeitung A lap szerint még él a török demokrácia, sőt a megismételt isztambuli polgármester választás határvonalat jelez, mert Erdogan többé nem hivatkozhat a nép kizárólagos akaratára. Mindenesetre a törökországi állapotokról sokat elárul, hogy a vesztesekről mindent fel lehetett tételezni, mármint, hogy nem nyugszanak bele az újabb kudarcba, de ezúttal az elnök is elismerte, hogy alulmaradt. Az ember csak hitetlenkedve dörzsöli a szemeit a fejlemények láttán. A hatalom mindent megpróbált az ellenzéki jelölt lejáratására. Ám az elnök elszenvedte első tényleges és súlyos vereségét. És hosszú távon ez lehet számára a vég kezdete, noha az eszközök továbbra is az ő kezében vannak, az államapparátus és az igazságszolgáltatás az ő akaratát követi, továbbá a sajtó már nem képes ellentmondani neki. Viszont az már nem megy, hogy automatikusan a nemzeti akarattal indokolja a tekintélyelvű kormányzást.
Der Standard Az újság azt írja a Vasfüggöny felszámolásának 30. évfordulóján, hogy annak idején nem volt több ügyesen megrendezett színjátéknál, amint Horn Gyula és osztrák kollégája Sopronnál látványosan átvágta a szögesdrótot, hiszen a határzár akkor már nem létezett, mégis a gesztus Európa megosztottságának végét jelképezte. A leszerelés munkálatai már május elején megkezdődtek, a sajtó tudósított is róla, csak valahogy a világ nem figyelt oda. Ezért döntöttek úgy a két ország vezetői, hogy újabb akcióval hívják fel rá a figyelmet. A keletnémeteket azonban nem kellett külön is nógatni, ők azonnal érzékelték annak jelentőségét, hogy immár nincsen Vasfüggöny. Azon a nyáron közülük több százan szivárogtak át az osztrák határon, majd jött a Páneurópai Piknik, amikor megint csak több százan törtek át. Mindezt betetőzte azután szeptember 10-én a határnyitás. Ezzel vége is lett az NDK-nak, a fallal együtt. A mai Magyarország populista urai azon vannak, hogy elfeledtessék, milyen nagy szerepet játszottak az egykori reform kommunisták az akkori eseményekben, a rendszerváltásban. A hivatalos mantra az, hogy a fordulatot a Páneurópai Piknik jelentette, merthogy azt az MDF aktivistái szervezték. Felsőcsatáron van egy magánmúzeum, amely szemléletesen mutatja be az egykori határzár elemeit: hatástalanított aknákat, tábori telefonokat, hangosbeszélőket, a menekülők tárgyait, egy őrtornyot, valamint egy orosz katonai terepjárót. De „Jelen” címmel van egy darab abból a kerítésből is, amelyet Orbán a déli határon emeltetett. A tulajdonos azonban már 72 éves és nem tudja, kire hagyja a gyűjteményt. Hivatalos részről egyáltalán nem érdeklődnek iránta.
Wiener Zeitung A mai Magyarország számára nagy nehézségeket okoz, hogy megünnepelje a határzár elbontásának 30. évfordulóját. Úgy hogy igen csak kérdéses, hány magyar értene egyet jelenleg az akkori osztrák külügyminiszter véleményével, miszerint pár éven belül remélhetőleg egész Európából végleg eltűnnek a falak és a szögesdrótok. Balázs Péter volt EU-biztos szerint Orbán Viktor fülében nem cseng jól a „határnyitás” szó. Hiszen a jobboldali-nacionalista kormányfő három éve pontosan az ellenkezőjét csinálta annak, amit a reformkommunisták 1989-ben végrehajtottak: kerítést emelt a szerb és a horvát határon a menekültek elriasztására. És a migrációt továbbra is eszközként használja a belpolitikában, valamint Európában. Balázs azt mondja, hogy a hatalom újra akarja írni a történelmet, ezért nem várható, hogy nagy megemlékezéseket tartanának a Vasfüggöny felszámolása alkalmából. Nem csak azért, mert az új kerítés uralja a menekültek elleni propagandát, hanem azért is, mert az akkori események mozgatói a reform kommunisták voltak. Legfeljebb a Páneurópai Pikniket ünneplik meg, mert az Habsburg Ottó, illetve magyar ellenzékiek kezdeményezésére jött létre. Azon meg alighanem elegánsan túllépnek, hogy Németh Miklós és Horn Gyula szintén kivette a részét a dolgokból.
Szerző

Győzött az ellenzék jelöltje Isztambulban

Publikálás dátuma
2019.06.23. 19:46
Ekrem Imamuglu, győztes iszambuli főpolgármester beszédet mond 2019.június 23-án
Fotó: Bulent Kilic / AFP or licensors
Egyértelmű fölénnyel nyerte a főpolgármester-választást Imamoglu, kormánypárti ellenfele már gratulált neki.
A szavazatok 98, 78 százalékos feldolgozottsága mellett már egyértelmű, hogy 54 százalékos támogatottsággal nyert Isztambulban a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezére. Ekrem Imamoglu (AKP) így több mint 4,6 millió voksot kapott, míg ellenfele a kormánypárti Binali Yildirim a szavazatok 45, 11 százalékát szerezte meg, ami 3,8 millió feletti voksot jelent. Yildirim előzőleg elismerte vereségét, gratulált és sok sikert kívánt ellenzéki kihívójának. Ekrem Imamoglu sajtótájékoztatóján pedig arról beszélt, hogy a megismételt választás, hozzájárult Törökország demokratizálódási folyamatához - írja az MTI. Információink szerint a 10 milliós nagyváros 39 kerületéből 28-ban a köztársasági néppárti jelöltre szavaztak, Isztambul pedig valósággal vörösbe, a CHP színébe borult vasárnap este.
Török ellenzéki szavazók nemzeti zászlóval ünneplik főpolgármester-jelöltjük győzelmét
Fotó: Gokhan Balci / 2019 Anadolu Agency
A választást egyébként azért kellett megismételni, mert Recep Tayip Erdogan kormánypártja a március végi helyhatósági választások során nem ismerte el a CHP-s győzelmet, és választási csalást kiáltott – sőt, az újraszámlált szavazati eredményeket sem fogadták el. Imamoglu akkor csak szűk 13 ezer vokssal nyert, az újabb választás ugyanakkor csak egyértelművé tette elsöprő fölényét. Yildirim mostani kampányának középpontjában azok az infrastrukturális fejlesztések álltak, amelyeket korábban közlekedésügyi miniszterként, illetve miniszterelnökként valósíttatott meg Isztambulban.  Az ellenzéki győztes, aki az elmúlt hónapokban az ismeretlenségből vált egyszerre a változás jelképévé, "forradalmat" hirdetett a demokráciáért, és arra a sérelmére próbálta ráirányítani a figyelmet, miszerint győzelme ellenére visszavették tőle a polgármesteri címet. A kampányban az utolsó héten Erdogan is aktívan részt vett. Élesen támadta Imamoglut, egy alkalommal "béna kacsának" nevezte, amiért a városi tanács kormánypárti többsége miatt amúgy is meg lenne kötve a keze. Erdogan ugyanakkor taktikai hibát is véthetett a megismételt választáshoz való ragaszkodással: amellett, hogy jelöltjük újra elbukott, az eset csak élesebb fényt vetett arra, hogy Erdogan hatalma nem sérthetetlen, hiszen az egyik legnagyobb török város is nemet mondhat az elnöknek.
Szerző
Frissítve: 2019.06.23. 20:20