Repedések a cseh kabinetben: egyre több vita várható a koalícióban

Publikálás dátuma
2019.06.26. 09:50

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Bár Andrej Babis miniszterelnök és kormánya aligha bukik meg a mai bizalmi szavazáson, a CSSD a kormány egyfajta belső ellenzékeként léphet fel.
Csehországban igen sajátos politikai rendszer alakult ki. Az államfői székben az euroszkeptikus Milos Zeman elnök ül, aki kitart a jelenlegi kormányfő, Andrej Babis mellett függetlenül attól, hogy egyre többen, múlt vasárnap már több mint negyedmillióan tüntettek a cseh kabinet fejével szemben, mivel törvénytelenül vett fel uniós támogatásokat. Zeman eredetileg azt akarta, hogy politikai pártfogoltja a szélsőjobboldali SPD-vel, a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által fémjelzett európai mozgalommal kössön kormányzati együttműködést a 2017. őszén rendezett parlamenti választás után, ám tavaly tavasszal az Ano a szociáldemokratákkal fogott össze, e két párt együttműködését kívülről támogatják a kommunisták. Csehországban a pártpolitikai helyzet nagyon képlékeny és szerteágazó. Babis pártja magáénak mondhat egy stabil, 20-25 százalékos támogatói bázist, a többi politikai erő azonban nem rendelkezik ennyire kiegyensúlyozott háttérrel. Ezt a széttöredezettséget a májusi európai parlamenti választás is megmutatta, hiszen nyolc párt delegálhatott képviselőket az EP-be. Ami azonban szembetűnő volt: a jelenlegi kormány kisebbik pártja, a szociáldemokraták mindössze 3,95 százalékos szavazati arányt értek el, ezzel kiestek az EP-ből. Mivel a cseh közvélemény-kutatások meglehetősen megbízhatatlanok, az EP választás óta csak a Kantar ügynökség tette közzé felmérését, így erre alapozni nem lehet. Ám ezen felérés szerint is a CSSD csak hat százalékon áll, közel a bejutási küszöbhöz, az ellenzék összességében 56 százalékot, a kormány pártjai, beleértve a kabinetet kívülről segítő kommunistákat, csak 40 százalékot kapnának. Siralmas adatok ugyan ezek Babis szempontjából, hiszen kormányának társadalmi megítélése felettébb rossz, mégis ezek jelentik politikai túlélésének nagy esélyét: ha a szociáldemokraták, vagy akár a kommunisták Babis ellen fordulnának, akkor azt kockáztatják – s ez kivált a CSSD-re igaz –, hogy kiesnek a következő parlamentből. Ehhez képest a szociáldemokraták most a kormányban vannak, ilyen kiemelt politikai helyzetben talán soha többé nem lesznek, mivel szavazóik átlagéletkora magas. Vagyis a CSSD siralmas közvélemény-kutatási adatai biztosítják Babis politikai jövőjét. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tüntetések hatására ne lennének egyre nagyobbak a repedések a koalíció falain. A szociáldemokraták politikai túlélése ugyan Babis sorsától is függ, ám a párt számára egyre kínosabb a milliárdos vállalkozó jelenléte a kabinetben, így a CSSD a kormány egyfajta belső ellenzékeként léphet fel. A jövő évi költségvetés tervezetéről szóló hétfői szavazáson például tartózkodtak a szociáldemokrata képviselők. Jan Hamácek pártelnök azzal indokolta a döntést, hogy egyre inkább elveszik a minisztériumok önálló működését a tervezett elvonások miatt. A büdzsé tervezete a kommunistáknak sem tetszik. A tömegtüntetések hatására a CSSD-ben is mind többen vethetik fel az Anóval való szakítás gondolatát. Az ustí nad labemi regionális tagszervezet a bizalmatlansági indítvány megszavazását javasolta, ezt azonban az elnökség 41 tagja leszavazta, mindössze kilencen támogatták, tízen tartózkodtak. Hamácek pártelnök kijelentette, a szerdai szavazáson nemmel voksolnak, de feltételük is van: a jövő évi költségvetés javítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása.

Babis távozásáig tüntetnek

Bár Andrej Babis miniszterelnök leszögezte, nem mond le, addig folytatja a tüntetéseket a Millió pillanat a demokráciáért, amíg nem hajlandó távozni – jelentette ki a Právo című baloldali lapnak a szervezet alapítója, Mikulás Minár. Arra a kérdésre, kit képzelnének el kormányfőnek, kijelentette, az Ano adhatná a miniszterelnök személyét, de makulátlan személyiséget válasszanak a posztra. A Právo újságírója erre felvetette, hogy ez esetben továbbra is Babis irányíthatna a háttérből, amit Minár el is ismert hozzátéve, hogy egy demokratikus országban meglehetősen barátságtalan fejlemény, hogy olyan ember dönt fontos kérdésekben, aki ellen büntetőeljárás zajlik. Cáfolta azt a felvetést, hogy szervezete párttá alakulna, mint mondta, továbbra is a politikai erők felett álló szervezetet képzel el.

4,5 milliárd dolláros segélycsomagot szavazott meg az amerikai képviselőház a menekültközpontoknak

Publikálás dátuma
2019.06.26. 08:31

Fotó: ANDREW CABALLERO REYNOLDS / AFP
A Fehér Ház vétót ígért.
Az amerikai képviselőház kedden este 230:195 arányban, három republikánus képviselő támogatásával 4,5 milliárd dolláros segélycsomagot szavazott meg a menekültválság enyhítésére. A Fehér Ház vétót ígért. A megszavazott összeg az amerikai-mexikói határon kialakult helyzet javítását célozza a többi között a menekülteket fogadó
gyűjtőközpontok túlzsúfoltságának enyhítésével, a higiéniai és orvosi ellátás javításával, valamint a kiskorúak jobb ellátásával. Az összeget kerítésépítésre vagy más célokra nem lehet felhasználni.

A törvényjavaslatot a képviselőház ugyan megszavazta, de a jövője bizonytalan. A szenátus egy saját törvénytervezeten dolgozik, a Fehér Ház pedig - mint jelezte - várhatóan vétót emel a képviselőházi változat ellen, arra hivatkozva, hogy az elfogadott javaslat „ellehetetleníti a kormányzat határvédelmi erőfeszítéseit”. Donald Trump május elsején kérte a segélycsomagot a határon őrzött illegális bevándorlók elszállásolásához, szállításához, élelmezéséhez és általában a határvárosokban lévő befogadó központok helyzetének javításához. A demokraták a voksolás előtt jelezték: a segélycsomaggal csupán a humanitárius válságot kívánják enyhíteni, és ez nem azt jelenti, hogy támogatnák a kormányzat erőfeszítéseit az illegális migráció visszaszorítására.
„Törvényhozásunk döntése szavazat a menekült gyermekekkel kegyetlenül bánó kormányzati politikával szemben. Ez a törvény nem finanszírozza a kormány kudarcot vallott tömeges fogva tartási politikáját.

Ehelyett a fogva tartás olyan hatékony és humánus alternatíváit finanszírozza, amelyek már bizonyítottan sikeresek” – fejtette ki Nancy Pelosi, demokrata párti házelnök a voksolás előtt. A képviselőházban kisebbségben lévő republikánus frakció vezetője, Kevin McCarthy ámításnak nevezte a törvénytervezetet, mondván, hogy az nem segíti a hatóságok és a rendfenntartó erők munkáját.   
Közben a texasi Clintben kialakított menedékközpontból az ott uralkodó rossz állapotok miatt hétfőn elhozott több mint háromszáz, szülők és felnőttek kísérete nélküli gyermek közül mintegy százat kedden este visszaszállítottak az intézménybe.

A többi központ túlzsúfoltsága miatt ugyanis másutt nem tudták elhelyezni őket.
Szerző

Iraki elnök: Washington nem indíthat támadást Irán ellen iraki területről

Publikálás dátuma
2019.06.26. 07:30

Fotó: AFP
Az országnak "nincs szüksége még egy háborúra".
Washington semmilyen körülmények között nem indíthat támadást a szomszédos Irán ellen iraki területről - jelentette ki Barhám Száleh iraki elnök a CNN hírtelevíziónak Londonban adott interjújában. "Ez határozottan nem része az iraki kormány és az Egyesült Államok közötti egyezménynek" - hangoztatta a politikus. Hozzáfűzte, Bagdad nem akarja, hogy Irak felvonulási terület legyen bármiféle ellenséges akcióhoz bármelyik szomszédja ellen, beleértve Iránt is. Majd hangsúlyozta: országának "nincs szüksége még egy háborúra".  Az interjúban Barhám Száleh megkérdőjelezte a szankciós politika hatékonyságát. Mint fogalmazott, büntető intézkedésekkel nem lehet megváltoztatni egy ország magatartását és politikáját. "Mi, Irakban az 1990-es években szenvedtük meg a szankciós politikát, és ennek pusztító hatásait az iraki társadalom mind a mai napig érzi" - fogalmazott. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon lát-e párhuzamot az iraki háború megindítása előtti helyzet és a mostani, Irán körüli feszültség között, az iraki elnök azt válaszolta, hogy Szaddám Husszein "a történelem egyedülálló esete" volt. Mindazonáltal hozzátette: párhuzam annyiban van, hogy "könnyű háborút indítani, de nagyon, nagyon nehéz befejezni". Donald Trump amerikai elnök még februárban a CBS televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok azért akarja megtartani egyik iraki támaszpontját, mert onnan "kicsit szemmel tarthatja Iránt, mert Irán az igazi probléma a térségben". Irak, bár területén amerikai katonai bázisnak ad otthont és az Egyesült Államok szövetségese, szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Iránnal is. 
Szerző
Témák
Irán USA Irak