Visszaadják a szemétgondot

Publikálás dátuma
2019.06.26. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hét hónappal a fideszesítése után visszaáll a Közép-Magyarország északi részének hulladékszállítását végző, változatlanul súlyos helyzetű Zöld Híd eredeti pénzellátása.
Július 1-i hatállyal újra az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. veszi át a Közép-Magyarország 116 északi településének hulladékát szállító Zöld Híd BIGG Nkft. pénzellátását – tudta meg lapunk Vécsey Lászlótól, a térség fideszes országgyűlési képviselőjétől. Már zajlik az átadás-átvétel a társaság napi költségeit tavaly november óta álló katasztrófavédelemmel. Az elmúlt fél év során lezajlott a Zöld Híd pénzügyi átvilágítása – fűzte hozzá. A 340 ezer ember – 110 ezer háztartás – kukáját ürítő, önkormányzati hátterű cég tavaly október végén levonult, mondván: a számlák országos beszedésére három éve alakult NHKV a működésükhöz szükséges alapvető anyagi forrást sem biztosítja. Ezután néhány napig a szemét az utcán maradt. Mivel más szolgáltató nem jelentkezett, az intézkedni köteles katasztrófavédelem a Zöld Híd eszközeivel, de saját költségére, szükségellátásként újraindította az elszállítást. Miután a céget tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás vezetője, a gödöllői polgármesterként az ellenzékhez húzó Gémesi György a Fidesz-KDNP és a kormánysajtó ellene indított össztüzét megértve félreállt, a tagok Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották a szerveződés elnökévé. A tisztogatás azonban mostanáig nem hozott eredményt: az elszámolási vitákat hét hónapig nem sikerült rendezni. Így máig megmaradt az „ideiglenes” katasztrófa-üzemmód. Bár a háztartási hulladékot azóta elszállítják, szerkesztőségünkhöz özönlenek a területről a zöld- és szelektívhulladék-elszállítás, valamint a lomtalanítás akadozásáról, megoldatlanságáról szóló lakossági panaszok. A társaság weboldalán szintén sorjáznak az átütemezési hirdetmények. A megállapodás keretfeltételei nem ismertek: kérdéseinket Hajnal Zsolt, a Zöld Híd – NHKV-tól leigazolt – vezetője Fördős Attilának továbbította, aki nem válaszolt. Ugyanakkor a lapunk birtokába került, februári keltezésű üzleti terv 2019-re NHKV-s pénzellátással együtt is borús képet fest. Ebben kiemelik: ha a Zöld Híd 1,7 milliárdos adósságát a katasztrófavédelem levonulásáig nem rendezik, a várható felszámolási kérelmek miatt nem biztosítható a cég fennmaradása. Úgy tudjuk, ennek nyomán jövő hétre újabb társulási ülést hívtak össze. Itt évi 100 forintról 120 forintra emelnék az önkormányzatok tagsági díját. A szintén birtokunkba került új alapszabály-tervezetben emellett szentesítenék a székhely Vácra helyezését és az elnökség megszűnését. Az NHKV-pénzek küszöbön álló megjelenéséről több tag lapunktól értesült. Megkeresésünkre Gémesi György üdvözölte a hírt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az új, fideszes vezetésnek is több mint fél évébe tellett megteremteni a társaság üzemszerű működésének előfeltételeit. Reméli, hogy az NHKV mostantól biztosítja a társaság fenntartási és fejlesztési szükségleteit egyaránt. A tagdíjemelést nem támogatja. Nem fizetne többet Juhász Béla, Sződliget Tiszta Forrás Szövetséget képviselő polgármestere sem. Tapasztalatai szerint, míg a független, civil, de legalábbis nem fideszes irányítású helyhatóságok pénzügyei rendezettek, addig a kormánypártiakat adósságok sújtják. Így csodálkozna, ha a többiek is igennel szavaznának. Míg tavaly a krízis miatt a lomtalanítás elmaradt, idén a cég „házhoz menő” rendszert hirdetett, aminek módját Juhász Béla helyteleníti, attól tartva, hogy a lakosság őket teszi ezért felelőssé. A jövőt illetően borúlátó. A Zöld Híd BIGG leadott mérlege szerint a társaság tavaly 2,4 milliárdról 3,1 milliárdra emelkedő árbevétele mellett vesztesége 58 millióról 285 millióra duzzadt, a saját tőke pedig -172 millióra zuhant. Ez – amiként arra a könyvvizsgáló is figyelmeztet – törvénysértő, így „a vállalkozás folytatásával kapcsolatban kétely merült fel”. A birtokunkba került üzleti terv szerint bevételként az NHKV-tól a tavalyi 2 milliárd után idén közel 4 milliárdot várnak. Ezt többek között az aprófalvas adottságokat figyelembe vevő új díjszámítástól és „adattisztítástól” remélik. Jelentősen faragnának a költségeken is. Így a személyi kiadásokon több mint kétszázmilliót fognának. Ez fura, hisz másutt számadatokkal támasztják alá az égető munkaerőhiányt. Egy saját lerakó szintén mérsékelné kiadásaikat, illetve bizonyos előkezeléseket is elhagynának. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) lapunknak adott tájékoztatása szerint a Zöld Híd BIGG területén havi 400-450 millió forintból állták a szükségellátást. (Úgy tudjuk, ez az összeg magasabb az NHKV által korábban biztosítottnál. Ennek kapcsán az OKF annyit jegyzett meg, hogy költséghatékonyságra törekszenek.) A háztartási mellett a szelektív- és zöldhulladék elszállítása is folyamatos. Ugyanakkor a begyűjtött mennyiség jelentősen nőtt, ami több járatot és így átcsoportosításokat igényel – szögezik le. A lomtalanítás pedig nem a szükségellátás része – teszik hozzá. Az állapot addig tart, amíg a hulladék elszállítása nem rendeződik megnyugtatóan – fogalmaznak, nem említve néhány nap múlva várható levonulásukat.

Ismét adós beszámolójával az NHKV

Az NHKV tavalyhoz hasonlóan idén sem adta le határidőre pénzügyi beszámolóját. 2018-ban a fél év késéssel közzétett anyag könyvvizsgálói jelentése a szemétdíjak országos beszedését végző, közel százmilliárdos bevételű állami cég elszámolásáról igen kusza képet fest. Bevételeik például ötvenmilliárdos elmaradást mutattak. Az Orbán-kormány ugyanakkor évente további tízmilliárdokat utal nekik. Olvasói visszajelzések alapján - a kabinet tavaly év végi fogadkozása ellenére – sokan máig rendszertelenül kapják a csekkeket. Ezek okait – valamint az NHKV-Zöld Híd-viszonyt – firtató kérdésünkre a tulajdonosi jogokat gyakorló, nemzeti vagyont kezelő tárca nélküli minisztertől, Bártfai-Mager Andreától szokás szerint nem kaptunk választ.

Újn stratégiával palástolják az eredménytelenséget

A Magyarországon évente keletkező 3,8 millió tonna háztartási hulladék jelentős csökkentésére új stratégiát dolgoz ki a kormány – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Karmenu Vellával, az Európai Bizottság környezetpolitikáért felelős biztosával. Hozzátette: az anyagában hasznosítás gazdasági háttere „még nem túl erős”, de zajlanak fejlesztések, kutatások. Újabb hulladékégetőt nem tervezünk. Az Európai Unió statisztikai hivatala korábbi közlése szerint a 31,4 százalékos magyar műanyag-újrahasznosítási arány a vizsgált 31 európai ország közül a 25. legalacsonyabb. A 28 tagállam átlaga 42 százalék. Népszava-MTI

A hulladékpiacon az Alteo

Az Alteo megvásárolta a hulladékkereskedelemmel foglalkozó Eco-First Kft. kétharmadát – közölte tegnap a Wallis tulajdonában lévő, tőzsdén jegyzett energetikai társaság. A két éve alapított kft. áruházi hulladékokat gyűjtésével és kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik. Az Eco-First tavaly 56 milliós bevétel mellett tízmilliós adózás előtti eredményt ért el.

Szerző

Egyre inkább velünk fizettetnék meg az államadósságot

Publikálás dátuma
2019.06.25. 19:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ígéretes hozamokkal kecsegtetve a lakossággal akarja megfizettetni a költségvetés hiányának mind nagyobb hányadát a kormány.
Nem emeltek az alapkamaton, amióta Matolcsy György áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, vagyis 2013. márciusa óta. De a csökkentésre sem akadt példa 2016 májusa óta. Ezért nem keltett meglepetést, hogy a Monetáris Tanács kedden úgy döntött: továbbra sem változtatnak a 0,9 százalékos alapkamaton. Ez szakértők szerint azt jelenti, hogy a jegybank kivárásra játszik. A devizakereskedők mindezt negatívan fogadták, az eurót kedden délután, a bejelentést követően már 324 forint felett is jegyezték.  Indokolt az óvatos, adatvezérelt ütemmód, a jövőben minden döntési opció az asztalra kerülhet – fogalmazott a döntést követő tájékoztatón Nagy Márton, az MNB alelnöke. A  háttérbeszélgetés egyik központi témája ugyanakkor a június eleje óta, hetente folyamatosan kibocsátott, ötéves futamidejű lakossági államkötvény volt. A jegybankár szerint ezzel az az állam célja, hogy fékezze a lakosság töretlenül növekvő fogyasztását, és inkább a megtakarításokra helyezze a súlyt. Nagy Márton érzékeltette: az MNB-ben is érdeklődéssel várják, hosszabb távon ez mennyire lesz sikeres.  Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint változatlanul fokozott a háztartások érdeklődése a magyar állampapír plusz iránt. A múlt héten is 193,5 milliárdnyit jegyeztek belőle, így már 883 milliárdnál tart az értékesítés, ami bőven felülmúlta az előzetes várakozásokat. Ugyanakkor még egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy sikeres volt az  „átterelés” a fogyasztásról a megtakarításokra. Még nem azok a pénzek mozdultak meg ugyanis, amelyeket a háztartások elköltöttek, inkább arról van szó, hogy az emberek eladták a rosszabb kamatozású értékpapírjaikat, és ehelyett vásároltak a „szuperkötvényből”. (Egyes állampapír-sorozatokat meg is szüntettek, másikaknak meg éppen most járt le a futamideje.) Az ötéves lejáratú „szuperkötvény” évesített kamata a lejáratkor 4,95 százalékos, amelynek arányos részét félévente ki is fizetik. A kamata sávosan emelkedik, a növekvő inflációval – egy esztendő múltán – még felveszi a versenyt, de ez korántsem biztos, hogy tartósan így is marad. Márpedig a költségvetésnek égető szüksége van az állampapírokban megtakarított pénzekre.  Az Eurostat napokban kiadott elemzése szerint a magyar államadósság 22 százalékát a lakosság megtakarításai fedezik. Ennél magasabb arányt az Európai Unióban csak Málta ért el. Ezért fontos a pénzügyi kormányzatnak, hogy a kisbefektetőit megtartsa. A hazai pénzpiacon magasnak mondható kamat, és az állam által nyújtott garancia kétségtelenül versenytárs nélkülivé tette a szuperkötvényt. A kérdés csak az, ez a kamat lépést tud-e tartani a folyamatosan növekvő inflációval. Az MNB a szokásos, negyedévente megjelenő inflációs jelentését ugyan csak holnap ismerteti, de Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a keddi háttérbeszélgetésen azért annyit elárult: elemzésük szerint az esztendő második felében 3 százalék körüli lehet a pénzromlás üteme. Ebbe azonban nem számítják be a lakhatási költségek alakulását. Sőt – mint az a szakember szavaiból kiderült –, a dohányáruk unió által előírt jövedéki adóemelését sem. A lassuló inflációs ütem kérdéseket vet fel: az év második felében a nemzetközi környezet hatása mennyire gyűrűzik be Magyarországra – írta kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.    A gazdasági világválság óta megfigyelték azt a tendenciát, hogy az úgynevezett „importált infláció” hat negyedéves késéssel jelenik meg a magyar árakban. Mivel a világszerte tapasztalható inflációs növekedési ütem másfél esztendeje kezdett lassulni, így ebből következtetnek az MNB-nél is arra, hogy nálunk is bekövetkezik ez a helyzet. Az MNB három százalék, plusz-mínusz egy százalékos inflációs célját Nagy Márton szerint 2021-ben érhetjük el. A jegybank egyébként évente két kiadvánnyal fogja értékelni a versenyképességi fordulat előrehaladását. A Versenyképességi tükör azt követi majd nyomon, hogy az MNB által megfogalmazott 330 javaslat milyen mértékben és ütemben valósul meg. A Versenyképességi jelentés célja pedig annak a mérése, hogy a legfontosabb mutatóiban hol helyezkedik el Magyarország a regionális versenytársaihoz és az Európai Unió átlagához képest. Nagy Márton bejelentette: a babaváró hitelhez kapcsolódva változnak az adósságfék-szabályok, a babavárót önerőként be lehet számítani a lakáshitel felvételbe, és várhatóan nem korlátozzák, hogy a babaváró hitellel más kölcsönt kiváltsanak az ügyfelek. A módosított adósságfék-szabályok várhatóan szerdán jelennek meg a Magyar Közlönyben.

Új vezér az államadósság kezelőnél

Kurali Zoltán lesz az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója 2019. szeptember 1-től. A szakember dolgozott makrogazdasági elemzőként, majd a Citibank értékesítési vezetőjeként. 2006-tól 2019-ig a Deutsche Banknál folytatta munkáját, ahol magyarországi vezérigazgató, majd regionális tőkepiaci vezető lett. Július 17-e és augusztus 31-e közötti időszakban Réz András vezérigazgató-helyettes vezeti az ÁKK Zrt.-t. A korábbi vezérigazgatója, Barcza György a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagjaként folytatja munkáját, ahol Magyarország mellett Szlovákiát, Csehországot, Horvátországot és Grúziát is képviseli a londoni székhelyű bank igazgatóságában.

Szerző

Megvan, ki lesz az ÁKK új vezetője

Publikálás dátuma
2019.06.25. 18:14

Kurali Zoltán szeptembertől tölti be a posztot, az átmeneti időszakban Réz András vezeti az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t.
Kurali Zoltán lesz az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója szeptember 1-jétől – közölte a Pénzügyminisztérium kedden az MTI-vel. Az átmeneti, július 17. és augusztus 31. közötti időszakban Réz András vezérigazgató-helyettes vezeti az ÁKK Zrt.-t. Emlékeztetnek, Varga Mihály felkérésére az Államadósság Kezelő Központ Zrt. korábbi vezérigazgatója, Barcza György a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagjaként folytatja munkáját, ahol Magyarország mellett Szlovákiát, Csehországot, Horvátországot és Grúziát is képviseli a londoni székhelyű bank igazgatóságában. Kurali Zoltán pályája elején makrogazdasági elemzőként, majd a Citibank értékesítési vezetőjeként dolgozott. 2006-tól kezdődően 2019-ig a Deutsche Banknál magyarországi vezérigazgató, majd regionális tőkepiaci vezető, kötvénypiaci vezető és vállalatfinanszírozási vezető pozíciót is betöltött.
Szerző