Egyre inkább velünk fizettetnék meg az államadósságot

Ígéretes hozamokkal kecsegtetve a lakossággal akarja megfizettetni a költségvetés hiányának mind nagyobb hányadát a kormány.

Nem emeltek az alapkamaton, amióta Matolcsy György áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, vagyis 2013. márciusa óta. De a csökkentésre sem akadt példa 2016 májusa óta. Ezért nem keltett meglepetést, hogy a Monetáris Tanács kedden úgy döntött: továbbra sem változtatnak a 0,9 százalékos alapkamaton. Ez szakértők szerint azt jelenti, hogy a jegybank kivárásra játszik. A devizakereskedők mindezt negatívan fogadták, az eurót kedden délután, a bejelentést követően már 324 forint felett is jegyezték.

Indokolt az óvatos, adatvezérelt ütemmód, a jövőben minden döntési opció az asztalra kerülhet – fogalmazott a döntést követő tájékoztatón Nagy Márton, az MNB alelnöke. A háttérbeszélgetés egyik központi témája ugyanakkor a június eleje óta, hetente folyamatosan kibocsátott, ötéves futamidejű lakossági államkötvény volt. A jegybankár szerint ezzel az az állam célja, hogy fékezze a lakosság töretlenül növekvő fogyasztását, és inkább a megtakarításokra helyezze a súlyt. Nagy Márton érzékeltette: az MNB-ben is érdeklődéssel várják, hosszabb távon ez mennyire lesz sikeres.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint változatlanul fokozott a háztartások érdeklődése a magyar állampapír plusz iránt. A múlt héten is 193,5 milliárdnyit jegyeztek belőle, így már 883 milliárdnál tart az értékesítés, ami bőven felülmúlta az előzetes várakozásokat. Ugyanakkor még egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy sikeres volt az „átterelés” a fogyasztásról a megtakarításokra. Még nem azok a pénzek mozdultak meg ugyanis, amelyeket a háztartások elköltöttek, inkább arról van szó, hogy az emberek eladták a rosszabb kamatozású értékpapírjaikat, és ehelyett vásároltak a „szuperkötvényből”. (Egyes állampapír-sorozatokat meg is szüntettek, másikaknak meg éppen most járt le a futamideje.)

Az ötéves lejáratú „szuperkötvény” évesített kamata a lejáratkor 4,95 százalékos, amelynek arányos részét félévente ki is fizetik. A kamata sávosan emelkedik, a növekvő inflációval – egy esztendő múltán – még felveszi a versenyt, de ez korántsem biztos, hogy tartósan így is marad. Márpedig a költségvetésnek égető szüksége van az állampapírokban megtakarított pénzekre.

Az Eurostat napokban kiadott elemzése szerint a magyar államadósság 22 százalékát a lakosság megtakarításai fedezik. Ennél magasabb arányt az Európai Unióban csak Málta ért el. Ezért fontos a pénzügyi kormányzatnak, hogy a kisbefektetőit megtartsa. A hazai pénzpiacon magasnak mondható kamat, és az állam által nyújtott garancia kétségtelenül versenytárs nélkülivé tette a szuperkötvényt. A kérdés csak az, ez a kamat lépést tud-e tartani a folyamatosan növekvő inflációval. Az MNB a szokásos, negyedévente megjelenő inflációs jelentését ugyan csak holnap ismerteti, de Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a keddi háttérbeszélgetésen azért annyit elárult: elemzésük szerint az esztendő második felében 3 százalék körüli lehet a pénzromlás üteme. Ebbe azonban nem számítják be a lakhatási költségek alakulását. Sőt – mint az a szakember szavaiból kiderült –, a dohányáruk unió által előírt jövedéki adóemelését sem. A lassuló inflációs ütem kérdéseket vet fel: az év második felében a nemzetközi környezet hatása mennyire gyűrűzik be Magyarországra – írta kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A gazdasági világválság óta megfigyelték azt a tendenciát, hogy az úgynevezett „importált infláció” hat negyedéves késéssel jelenik meg a magyar árakban. Mivel a világszerte tapasztalható inflációs növekedési ütem másfél esztendeje kezdett lassulni, így ebből következtetnek az MNB-nél is arra, hogy nálunk is bekövetkezik ez a helyzet. Az MNB három százalék, plusz-mínusz egy százalékos inflációs célját Nagy Márton szerint 2021-ben érhetjük el.

A jegybank egyébként évente két kiadvánnyal fogja értékelni a versenyképességi fordulat előrehaladását. A Versenyképességi tükör azt követi majd nyomon, hogy az MNB által megfogalmazott 330 javaslat milyen mértékben és ütemben valósul meg. A Versenyképességi jelentés célja pedig annak a mérése, hogy a legfontosabb mutatóiban hol helyezkedik el Magyarország a regionális versenytársaihoz és az Európai Unió átlagához képest.

Nagy Márton bejelentette: a babaváró hitelhez kapcsolódva változnak az adósságfék-szabályok, a babavárót önerőként be lehet számítani a lakáshitel felvételbe, és várhatóan nem korlátozzák, hogy a babaváró hitellel más kölcsönt kiváltsanak az ügyfelek. A módosított adósságfék-szabályok várhatóan szerdán jelennek meg a Magyar Közlönyben.