Egyelőre nincs, aki megépítse a Belügyminisztérium várbeli helyét

Publikálás dátuma
2019.06.25. 20:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nincs cég, amelyik elvégezné a munkálatokat, közben a koncepció változása miatt új funkciókkal kell kibővíteni az Országház utca-Úri utcai tömböt.
Komoly késésben van egyes minisztériumok budai Várba költöztetése, ám eközben a költségek csak emelkednek, a 2020-as költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint például a Pénzügyminisztérium esetében 6,5 milliárd forinttal ahhoz képest, amennyivel idén februárban, a középtávú kitekintésben számolt a kormány. A Belügyminisztérium új székhelyének, az Országház és az Úri utca által közrefogott tömbjének az építéséről még kevesebbet árul el a törvényjavaslat. Az mfor.hu azt írja: a tárcától kapott válasz alapján megerősítve látja feltevését, miszerint az építőipari kapacitás szűkössége miatt rövid távon nem látszik reálisnak a minisztérium elköltözése a jelenlegi, József Attila utcai központjából. Emiatt – mint írják – a kifizetések is állnak, szerződések sem köttetnek.
A portált a belügy arról tájékoztatta:   „Az Országház utca-Úri utcai épületegyüttes (ÓÚÉ) kiviteli tervei elkészültek. A beruházás lebonyolítója, a BMSK Zrt. közbeszerzési eljárást indított a kivitelező kiválasztására, amely eredménytelen lett, mivel a kivitelezésre nem érkezett ajánlat. Időközben a Kormány döntött a Nándor u 5-7. számú épület elbontásáról. Mivel ez az épület is a Belügyminisztérium jövőbeni elhelyezését biztosította volna, így az ebbe tervezett funkciókat is az ÓÚÉ-ben kell kialakítani. A beruházással kapcsolatban 2019-ben válaszadásunkig nem történt kifizetés, 2020-ra vonatkozóan pedig jelenleg nem áll fenn szerződéses kötelezettség.” Vagyis nincs cég, amelyik elvégezné a munkálatokat, közben a koncepció változása miatt új funkciókkal kell kibővíteni az Országház utca-Úri utcai tömböt – teszi hozzá a portál, kiemelve, hogy nincs kijelölt céldátum a projekt lezárására. A költözés időpontjára vonatkozó kérdésükre ugyanis a következő feleletet kapták a BM-től: „A kormány a 1837/2015. (XI. 24.) Korm. határozatban döntött a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezéséről, a jogszabály jelenleg is hatályos.” Az idézett határozat első pontjában 2017. december 31-ét jelölték meg határidőként, és az, hogy a tárca mindössze erre a jogszabályra utalt, arról árulkodik, hogy a kormányzatnak nincs fixált időpontja a költözésre. 
Szerző
Témák
Budai Vár

A fideszes képviselő megköszönte a buszmegálló rongálását

Publikálás dátuma
2019.06.25. 19:16

Fotó: Magyar Kétfarkú Kutya Párt / Facebook
„Vélhetően lelkes civilek szüntették meg a törvénytelenséget.”
„Eltűnt az engedélyek nélkül felállított buszváró. Vélhetően lelkes civilek szüntették meg a törvénytelenséget”– írta Facebook-oldalán Sátory Károly fideszes képviselő, miután ismeretlenek lebontották a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Szombathelyen, a Szent Flórián körúton felállított buszmegállóját. „Számomra hihetetlen, hogy egy balesetveszélyes, engedélyek nélkül épült szerkezetet az ellenzékből ”új többséggé alakult” frakció szavazatával próbált legalizálni. Úgy gondolták, hogy balesetveszély ide vagy oda, a 10. választókerületben élők számára jó lesz ez is, csak azért, hogy a másikat máshová szabadon felhasználhassák. Hát nem jó! 
Bárki tette, köszönjük!”

– folytatta Sátori. A bejegyzést - amelyet először az ugytudjuk.hu vett észre - azóta a képviselő már eltávolította Facebook-oldaláról.   Azóta a buszmegállót egyébként már helyreállították. 
Szerző
Témák
rongálás Fidesz

Kemény bírálatot kapott Magyarország az amerikai külügytől

Publikálás dátuma
2019.06.25. 18:44
Az Egyesült Államok Capitoliuma - illusztráció
Fotó: Alex Edelman / Consolidated News Photos / DPA
A 2018-as Nemzetközi Vallásszabadság Jelentés számos aggasztó esetről számol be Magyarországról.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kiadott 2018-as Nemzetközi Vallásszabadság Jelentés alapján Alcee L. Hastings, floridai demokrata képviselő, a US Helsinki Bizottságának (CSCE) elnöke a következő nyilatkozatot tette közzé: „A dokumentum számos aggasztó esetről számol be Magyarországról és Törökországról. Jelentések szerint Magyarországon a kormánytisztviselők számos alkalommal muszlimellenes és antiszemita retorikát folytattak és nyilvánosan tisztelegtek második világháborús antiszemiták és Hitler szövetségesei előtt. A megosztó, 2011-es vallástörvénnyel kapcsolatban a módosítások ugyan áprilisban már életbe léptek, nem teljesen világos, hogy ez megszünteti-e majd a vallási diszkriminációt. A vallásszabadság megsértésének ezen eseményei azért is különösen zavaróak, mert Magyarország és Törökország az EBESZ valamennyi országával együtt elkötelezte magát a vallás és meggyőződés szabadságának védelme mellett és amellett, hogy segít megelőzni a vallási alapú diszkriminációt.” Hasings (Marcy Kaptur ohioi demokrata képviselővel és egy republikánus honatyával, a dél-karolinai Joe Wilsonnal együtt) jegyezte részben azt a határozattervezetet, amelyet nemrég mutattak be a Képviselőházban, és amelyben komoly bírálatokat fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben.
Frissítve: 2019.06.25. 20:55