Egész pontosan a hatodikosok 35 százaléka és a nyolcadikosok 40 százaléka nem ment át a vizsgán. Ez jelentős romlást jelent az elmúlt évek eredményeihez viszonyítva.
Az OH először 2015-ben végzett mérést, akkor a hatodikosok „csupán” 17 százaléka, a nyolcadikosok 30 százaléka nem felelt meg angolból a követelményeknek. Vizsgálták a német nyelvtudást is, a hatodikosok körében valamivel jobb eredmények születtek, tavaly 73 százalékuk átment (ez nagyjából megegyezik a korábbi eredményekkel), a nyolcadikosok esetében viszony itt is már csak 60 százalék az arány.
A kutatás azt vizsgálja, hogy a tanulók nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európai Referenciakeret szerinti szinteknek. A mérés minden olyan tanulót érint, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Nem nagy meglepetés, hogy a népszerűségi listát az angol vezeti: a diákok 73 százaléka tanul ezen a nyelven első idegen nyelvként, a németet 27 százalékuk választotta.
Az egyértelműen látszik, hogy a tanulók nyolcadikos korukra minden évben rosszabb eredményeket érnek el, mint hatodikban. Az OH szerint az alacsonyabb átlagpontszám „vélhetően” a nehezebb feladatokra vezethető vissza.
– Ezt azt mutatja, hogy hatodik és nyolcadik évfolyam között lelassul az előrehaladás szintje. Bár fejlődnek a diákok, de nem úgy, ahogy a tanmenet megkövetelné – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az elavult módszertantól kezdve a szaktanárhiányig több minden közrejátszik ebben, de az országos átlagoknál még aggasztóbbak a területi különbségek: azok a diákok, akik kisebb településeken, szegényebb régiókban laknak, sokkal rosszabbul teljesítenek.
Az OH adataiból jól látszik, a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva csökken a gyengén, és növekszik a jól teljesítők aránya. Budapesten például a tanulók majdnem fele jó eredményeket ért el, míg egy átlagos vidéki városban vagy községben a diákok csupán negyedéről lehet ezt elmondani. A legrosszabb eredmények az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régiókban születtek. Rozgonyi Zoltán szerint bebizonyosodott: az oktatásirányítás az elmúlt években semmit nem tett azért, hogy fejlessze a szegényebb régiókban található, gyengébben teljesítő iskolákat.
