Foszlik a román cérna

A román külügyminisztérium morcos közleményben tudatta a magyar kormánnyal, mi a véleménye arról, hogy 2020-at, a Párizs-környéki békék – szűkebben a trianoni diktátum - századik évfordulóját a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. A közlemény akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk: a román nemzetállam mindig is érzékenyen – sokszor zsigerileg túlérzékenyen – kezelte a magyar politika viszonyulását Erdélyhez és a romániai magyar kisebbséghez, miközben száz év alatt mindkét fél elkövette azokat a történelmi hibákat, amelyek lehetetlenné tették a két ország közötti megbékélést.

A román külügy tehát tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja a magyar Országgyűlés múlt heti döntését. Mert elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel ezek ellentmondanak a XXI. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve alapszerződésben állapodott meg a két NATO-, illetve uniós tagállam. A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat beállítja.

Mondhatjuk túlérzékenynek a román véleményt, azonban különös fénytörést ad a nyilatkozatnak Stefano Bottoni történész, aki lapunknak adott interjújában (nem ellenőrzött, de hiteles forrásból származó információi alapján) állította: a román politikát már régóta irritálja az Orbán-kormány térfoglalása Erdélyben, regionális fennhatóságra tett kísérletei, amelyek nem csak Erdélyre jellemzők, és általában „vállalkozásfejlesztés” címén futnak (Kárpátalján és a Vajdaságban is). Bottoni szerint közben párhuzamos, magyar állami adminisztráció kiépítése zajlik. A magyar befektetések értéke eléri a több százmillió eurót, és ennek a harmada egy hallgatólagos megállapodás alapján a helyi román elitnek jut. Ez pedig van akkora pénz, amiért már nekik is érdemes lehajolni. A NER a saját beruházásait valósítja meg Erdélyben is, ugyanígy folyik az erdélyi magyar civil társadalom, a független média bedarálása. A gazdasági térfoglalást– tesszük hozzá – a magyar kormányfő maga hirdette meg tavaly a romániai Tusványoson, azzal a szándékkal, hogy magyar vezetéssel egyesítse a Kárpát-medencét, Közép-Kelet-Európát.

Miért most foszladozik a román cérna? Bottoni szerint a román kormányban felismerték, hogy meggyengült Orbán európai pozíciója, ami szerintünk azzal is jár, hogy meggyengült érdekérvényesítő ereje a közösségben. Bottoni azt mondja: Romániában is felvirágzott az illiberalizmus. Láthatjuk, mivel járhat, ha két ilyen hatalom öntözött nacionalizmusa kezd összecsapni. Nehéz volna vitatkozni a román külügy közleményének végső következtetésével: a történelmi traumák feldolgozására, a nemzeti ellentétek feloldására egyetlen mód van, a nemzetállami határokat virtuálisan kezelő, ezért mindenféle revíziót lehetetlenné és értelmetlenné tevő Európai Unió.