„Nem tudnának annyit fizetni, hogy visszamenjek”– Kritikus létszámhiány a kormányablakoknál

Publikálás dátuma
2019.06.26. 08:12
illusztráció
Fotó: Népszava
A bérek nem nőttek, feladatból viszont egyre több terheli az ott dolgozókat. Válságtanácskozást hívtak össze.
HVG információi szerint válságtanácskozást hívott össze a Miniszterelnökség közszolgáltatásokért felelős államtitkára a kormányablakoknál előállt durva létszámhiány orvoslására. Az utóbbi hónapokban ingerült tömegekkel, lestrapált dolgozókkal és több órás várakozással szembenéznie annak, aki próbált ügyet intézni.  Bár a kormányhivatalok hivatalosan tagadják, hogy munkaerőhiány lenne, a márciusi jogviszonyváltás után, amely március 1-jétől
a minisztériumok és háttérintézményeik dolgozói mellett a kormányhivatalok köztisztviselőit is a megemelt munkaidővel és munkaterhekkel, de az alapszabadságok csökkenésével járó kormányzati szolgálati jogviszonyba sorolta át

– úgy határozták meg új létszámkereteiket, hogy az engedélyezett, a szükséges és a betöltött létszámokra vonatkozó adatok a korábbiakkal gyakorlatilag összevethetetlenek. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a lapnak azt mondta csak Budapesten 615, országosan pedig több mint 4000 dolgozó hiányzik a járási és megyei kormányhivatalokból. Boros Péterné szerint a központi és területi közigazgatásban már a 2018 nyarán elrendelt létszámstop miatt több mint 10 százalékos létszámhiány alakult ki. Ezt csak tovább tetézte az
2500 távozó, aki idén márciusban mondott fel, mert nem vállalata az új törvénnyel járó feltételeket, és a szintén további több száz dolgozó, aki azóta, az extrém leterheltség miatt hagyta el a munkahelyét.

Egy pár hete távozott volt kormányablak-ügyintéző így nyilatkozott a HVG-nek: 
„Nem, nem tudnának annyit fizetni, hogy visszamenjek.

Ezt persze csak képletesen mondom, mert nem is akarnak: csak munkából lett több, a fizetésem egy fillérrel sem nőtt”.  Ő szintén azt mondta: a lavinát a korábbi létszámstop indította el, attól kezdve bárki elment, nem lehetett a helyére senkit felvenni, vagyis a maradóknak kellett végezni az egyre több és több távozó munkáját is, a végén már a helyettes helyettesét is helyettesíteni kellett. Erre jöttek még rá a tavaszi felmondások, amivel szerinte  gyakorlatilag tarthatatlanná vált a helyzet. A lap információi szerint 
Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár keddre a kormányhivatalokat vezető húsz kormánymegbízottat és a 29 fővárosi kerületi kormányhivatal vezetőjét is összehívta, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne enyhíteni a drámai mértékű munkaerőhiányon.

Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 11:07

Jelentősen romlik az iskolások angoltudása

Publikálás dátuma
2019.06.26. 07:55

Fotó: Népszava
A hatodik és a nyolcadik osztályosok harmada nem tudta megszerezni angol nyelvből a „megfelelt” minősítést a legutóbbi országos idegen nyelvi mérésen – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) frissen publikált beszámolójából.
Egész pontosan a hatodikosok 35 százaléka és a nyolcadikosok 40 százaléka nem ment át a vizsgán. Ez jelentős romlást jelent az elmúlt évek eredményeihez viszonyítva. Az OH először 2015-ben végzett mérést, akkor a hatodikosok „csupán” 17 százaléka, a nyolcadikosok 30 százaléka nem felelt meg angolból a követelményeknek. Vizsgálták a német nyelvtudást is, a hatodikosok körében valamivel jobb eredmények születtek, tavaly 73 százalékuk átment (ez nagyjából megegyezik a korábbi eredményekkel), a nyolcadikosok esetében viszony itt is már csak 60 százalék az arány. A kutatás azt vizsgálja, hogy a tanulók nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európai Referenciakeret szerinti szinteknek. A mérés minden olyan tanulót érint, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Nem nagy meglepetés, hogy a népszerűségi listát az angol vezeti: a diákok 73 százaléka tanul ezen a nyelven első idegen nyelvként, a németet 27 százalékuk választotta. Az egyértelműen látszik, hogy a tanulók nyolcadikos korukra minden évben rosszabb eredményeket érnek el, mint hatodikban. Az OH szerint az alacsonyabb átlagpontszám „vélhetően” a nehezebb feladatokra vezethető vissza. – Ezt azt mutatja, hogy hatodik és nyolcadik évfolyam között lelassul az előrehaladás szintje. Bár fejlődnek a diákok, de nem úgy, ahogy a tanmenet megkövetelné – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az elavult módszertantól kezdve a szaktanárhiányig több minden közrejátszik ebben, de az országos átlagoknál még aggasztóbbak a területi különbségek: azok a diákok, akik kisebb településeken, szegényebb régiókban laknak, sokkal rosszabbul teljesítenek. Az OH adataiból jól látszik, a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva csökken a gyengén, és növekszik a jól teljesítők aránya. Budapesten például a tanulók majdnem fele jó eredményeket ért el, míg egy átlagos vidéki városban vagy községben a diákok csupán negyedéről lehet ezt elmondani. A legrosszabb eredmények az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régiókban születtek. Rozgonyi Zoltán szerint bebizonyosodott: az oktatásirányítás az elmúlt években semmit nem tett azért, hogy fejlessze a szegényebb régiókban található, gyengébben teljesítő iskolákat.
Szerző
Témák
nyelvtudás

Hulladéklerakó-nagyhatalom lettünk: Magyarországra hozzák a horvát szennyvíziszap jelentős részét

Publikálás dátuma
2019.06.26. 07:51
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Mesés összegeket keresnek a magyar magánvállalkozások a szennyvíztisztítás során keletkező bűzös masszán.
Tavaly több mint 41 ezer tonna szennyvíziszapot szállítottak Horvátországról Magyarországra. A szennyvíztisztítás során keletkező masszát közúton utaztatták Székesfehérvárra. A több mint kétezer kamionnyi szállítmányt a város szélén, egy lerakóhelyként használt régi agyagbányában helyezték el – írja a 24.hu. A portál információi szerint az üzletet két horvát gazdasági társaság bonyolította. A Pest Megyei Kormányhivataltól származó adatok szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég gyakorlatilag megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszap-termésének elhelyezési gondjától. 
A Girk Kalun 2019. december végéig még 48 ezer tonna iszapot hozhat be Horvátországból.

A külföldi hulladékanyag behozatala az államnak nem hoz profitot, az üzletben résztvevő magyar magánvállalkozásoknak, akik az iszap tárolását végzik viszont százmilliókat hoz. 
A Fehérvári Téglaipari Kft.-nak tavaly 792 millió forintos forgalma volt a beszámolója alapján, ennek pedig az 57 százalékát, azaz 426 millió forintot, tiszta haszonként tudta elszámolni.

Törvénysértő a szennyvíziszap befogadása

A Népszava által megkérdezett szakértők szerint az ügylettel az azt jóváhagyó kormány mindenképpen túlment a törvényes lehetőségeken. A hatályos magyarországi hulladéktörvény egyértelműen rögzíti: „Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet.” A szennyvíziszap alapértelmezésben nem számít veszélyes hulladéknak, ugyanakkor lehetnek benne veszélyes összetevők (például fertőző vagy rákkeltő anyagok, gyógyszermaradványok stb.), és így a teljes mennyiség veszélyes hulladéknak számít. Már a behozatal előtt is, de a lerakás engedélyezésekor mindenképpen vizsgálni kell, hogy a veszélyesanyag-tartalomnak megfelelő-e a besorolás – mondták lapunknak az ügyet és a hulladékkezelés szabályait jól ismerő szakértők. Szerintük a kormányhivatal elnéző, a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyó magatartása tette lehetővé a Magyarország számára vélhetően komoly kárt, ártalmatlanítási kiadásokat okozó behozatalt. A szakértők szerint sántít, és komoly hozzá nem értésről tanúskodik Cseresnyés Péter államtitkár szintén a 24.hu által idézett magyarázata, miszerint „a küldő ország hatóságainak kell megvizsgálni, hogy az országhatárt átlépő szállítmányt kezelő cég megfelel-e az uniós jogszabályokban meghatározott feltételeknek”, és ha ez a papír rendben van, akkor nincs több vizsgálnivaló. A hulladék jellegét és besorolását ugyanis a fogadó ország hatóságainak kell ellenőrizniük. A szennyvíziszap problémás voltát jelzi, hogy Budapest épp most kényszerül veszélyeshulladék-égetőt építeni, mert a dél-pesti szennyvíztisztítóban képződő iszaptól másképp nem tud megszabadulni. A jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szennyvíziszap-importőrökkel viszont valamiért sokkal engedékenyebbek: Egerszalók mellett egy másik cég 200 ezer tonna olasz és szlovén szennyvíziszapot akar lerakni, amit csak a jelentős lakossági ellenállás miatt függesztettek fel. - Hargitai Miklós

Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 21:59