A Századvég tudja, hova tűntek az MSZP szavazói

Publikálás dátuma
2019.06.26. 13:18

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A DK-hoz pártoltak, amely meg akarja semmisíteni a többi ellenzéki erőt - állapította meg a Fidesz-közeli szervezet.
A Századvég Alapítvány kutatása azt mutatja, hogy az MSZP szavazói átpártoltak a Demokratikus Koalícióhoz (DK), utóbbi párt támogatottsága ugyanis a 60 év felettiek és a nyugdíjasok körében magas, amely körökben korábban a szocialista pártnak voltak stabil támogatói. (Az elemzés címe szerint Gyurcsány markában vannak.) Az igencsak Fidesz-közeli alapítvány közleményében azt írta, ezt az is alátámasztja, hogy az MSZP-Párbeszéd támogatottsága erőteljesen visszaesett e szegmensben: amíg a kutatásban megkérdezett hatvan év felettiek 14 és a nyugdíjasok 13 százaléka a DK-t, az MSZP-Párbeszédet csak öt-öt százalékuk támogatja. Hozzátették, a DK politikája jelenleg sikeres, az európai parlamenti választásokon elért eredményének köszönhetően pedig - részben a politikai környezet számukra kedvező alakulása, részben pedig tudatos taktikai döntések miatt - a párt és Gyurcsány Ferenc minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy stabilan a baloldal vezető, idővel pedig kizárólagos erejévé váljon. Megállapították viszont, hogy a Demokratikus Koalíció sem tud olyan politikai üzeneteket megfogalmazni, amelyekkel a bizonytalan szavazókat megnyerhetné. A párt csak a többi ellenzéki erő fokozatos összeomlásából képes profitálni a leszakadó baloldali szavazók integrálásával - írták. Az alapítvány szerint Gyurcsány Ferenc DK-elnök célja a többi ellenzéki erő teljes megsemmisítése és a politika élvonalába való visszatérésének előkészítése. A politikus ennek érdekében a hozzá kapcsolódó "példátlan elutasítottság" problémáját olyan szereplők - Dobrev Klára és Kálmán Olga - fókuszba helyezésével oldja fel, akik a balliberális szavazók körében népszerűek. Segítségükkel megnyerhetővé váltak olyan baloldali választók, akik Gyurcsány Ferencet ugyan elutasítják, de a párt irányvonalával azonosulni tudnak.
Szerző

Márki-Zay megmagyarázza gyermeknevelési elveit

Publikálás dátuma
2019.06.26. 11:44

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A testi fenyítés számára egyáltalán nem azonos a gyermek bántalmazásával, verésével és elfogadhatatlannak tartja az abortuszt.
„A liberális nevelés híveinek felháborodása érthető, ugyanakkor többnyire egy félreértésen alapul: a testi fenyítés számomra egyáltalán nem azonos a gyermek bántalmazásával, verésével - a széleskörű félreértést látva hiba volt részemről ezt a kifejezést használni, noha az interjúban rögtön meg is magyaráztam”– írja Facebook-oldalán Márki-Zay Péter múlt heti rádióinterjúját ért kritikákra reagálva. Ebben az interjúban azt fogalmazta meg, hogy  
számára az mindig nagyon fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak neki, és ilyen szempontból a „testi fenyítésnek is szükségét érzi”.

Mostani bejegyzésében, amelyet elsőként a 444.hu szúrt ki, tovább vitte ezt a gondolatmenetet:
„Elfogadhatatlan számomra a gyerekek bántalmazása, ugyanúgy, ahogy a válás és az abortusz is.

Mindhárom esetre igaz ugyanakkor, hogy a törvényi szabályozásnak nem az én elveimet kell követnie, mindhárom esetben elfogadom, hogy a társadalmi normák nem esnek egybe az én személyes meggyőződésemmel” Hódmezővásárhely polgármestere szerint 
a „gyermekeket a legtöbb ártalom nem egy fenékre ütéssel éri,

hanem például a válással, szeretethiánnyal, a mindent ráhagyó neveléssel, ami nem készíti fel őket a társadalmi együttélésre”.
Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 12:50

Milliárdokat költene a kormány az újabb cselgáncs-világbajnokságra

Publikálás dátuma
2019.06.26. 10:23

Fotó: Mikhael Klimentyev / AFP
Legutóbb 2017-ben volt házigazdája a versenynek Budapest, aminek alkalmából Orbán fogadta Putyint, aki a világszövetség tiszteletbeli elnöke.
Megpályázza a 2022-es felnőtt dzsúdó világbajnokság rendezését a kormány – vette észre a Magyar Közlönyben a 444.hu.  Legutóbb 2017-ben volt házigazdája a versenynek Budapest, aminek alkalmából fogadta Orbán Viktor a világszövetség tiszteletbeli elnökét, Vlagyimir Putyint. A most megjelent határozat szerint a kormány:
  • 2020-ban 155 milliót szán a rendezésre, és 3 millió dollárt (850 millió forintot) a verseny jogdíjára,
  • 2021-ben 285 milliót a szervezésre, és szintén 3 millió dollárt (850 millió forintot) a verseny jogdíjára,
  • 2022-ben már 3,2 milliárdot a lebonyolításra, és 2 millió dollárt (570 millió forintot) a jogdíjra,
 azaz összesen mintegy hatmilliárd forint költenének a versenyre.
Szerző
Témák
cselgáncs Putyin