A következő napokban felgyorsulhat az Európai Unió tisztségeire jelölés folyamata, bár egyelőre annyira távoliak az egyes pártcsaládok közötti álláspontok, hogy még nem tudni, mikor száll fel a fehér füst, s derül ki az, kit jelölnek az állam- és kormányfők az Európai Bizottság élére és a többi fontos posztra. Az EU több vezetője már a G20-ak pénteken kezdődő és szombaton záruló csúcstalálkozóján egyeztethetnek a tisztségekről, vasárnap este pedig Brüsszelben rendkívüli uniós csúcsot is rendeznek a témának szentelve. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ezeken a fórumokon sikerül dűlőre jutni a legfontosabb kérdésekben. Ezért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, szükség esetén kész hétfőn, közös reggeli keretében folytatnák a megbeszéléseket.
A bizonytalanság miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy az Európai Parlament történetében először nem választják meg a keddi alakuló ülés napján az EP elnökét. Ebben komoly szerepe van Manfred Weber nem csillapodó ambícióinak. Bár sokszor leírtuk már, hogy a német politikus bizottsági elnökké választására lényegében nincs esély, mivel a szociáldemokraták, a liberálisok és a Zöldek sem támogatják, ő maga továbbra sem tett le arról, hogy Jean-Claude Juncker utóda legyen . Weber jelenleg az Európai Néppárt (EPP) frakcióját irányítja, s hírek szerint ő maga is azt akarja, hogy kedden még ne döntsenek az EP elnökéről.
Ez az elképzelése a néppárton belül sem aratott osztatlan sikert, sőt még saját közvetlen párttársa, Markus Ferber, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa sem lelkendezett az ötletért, amint ez a német Handelsblattnak adott nyilatkozatából is kiderült. Weber azért akar halasztást, mert hírek szerint amennyiben végképp le kell mondania az Európai Bizottság elnöki tisztségéről, akkor az EP elnökségére pályázna. Csakhogy ez a német nagykoalíción belül is bonyolítaná a helyzetet. A szociáldemokrata SPD ugyanis azt szeretné, hogy Németország – Jens Weidmann személyében – az Európai Központi Bank (EKB) vezetését kaparintsa meg. Márpedig ha Berlin egy fontos tisztséget kap, másikra már aligha pályázhat. Vagyis ha Webert parlamenti elnökké választanák, az EKB elnökségét Berlin nem szerezné meg.
Az Európai Parlament frakcióvezetői kedden este ültek össze, ám már a találkozó előtt kikötötték, csak a leendő bizottsági programról egyeztetnek, nevek nem kerülnek szóba. Annyi azonban kiderült, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok továbbra sem akarnak hallani Weber bizottsági elnökké választásáról. Ami az EP által kidolgozandó programot illeti, a külpolitikai kérdésekről általában egyetértettek, a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a közös európai valuta, az eurót érintő témákban azonban még vannak nézetkülönbségek. Az előzetes dokumentumban hangsúlyos szerepet kap a gendertéma, valamint a nők jogai is. Tovább tart a vita arról, bevegyék-e a programba az Európai Néppárt javaslatát, hogy a GDP 2 százalékára emeljék a katonai kiadásokat.
Újra és újra felmerül a kérdés: ha nem Weber, akkor ki lehet az Európai Bizottság elnöke? Ez az, amire még senki sem tudja a pontos választ, a Politico azonban összeállította a lehetséges jelöltek listáját. Ezen akadnak egészen vad találgatások is, s persze semmi biztosíték sincs arra, hogy valóban közülük kerül ki a következő bizottsági elnök, de azért nagy a valószínűsége ennek. A listán megtalálhatjuk a szokásos neveket, így Michel Barnier-ét, aki ugyan néppárti, de Emmanuel Macron francia elnöknek sem lenne ellenére honfitársa megválasztása. A vele szembeni legnagyobb akadálynak az tűnik, hogy a németek nagyon nem kedvelik a franciát, mert akkor is ügyesen kampányolt a saját javára, amikor az EPP hivatalos jelöltje egyértelműen Weber volt. Barnier megválasztásába feltehetően akkor menne bele Berlin, ha az ország másik fontos befolyásos posztot kapna. Második helyen Alexander Stubb finn miniszterelnököt, az Európai Beruházási Bank alelnökét említik, aki az EPP liberális szárnyához tartozik.
Megválasztása nem lenne jó hír Orbán Viktornak. Tavaly ugyanis ő is indult az EPP listavezetői tisztéért, s egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a Fideszt zárják ki az EPP-ből. A listán szerepel a Világbank bolgár ügyvezetője, Krisztalina Georgieva neve, s a Nemzetközi Valutaalapot irányító Christine Lagarde-é. Továbbá az esélyesek között emlegetik Leo Varadkar ír kormányfőt, s némi meglepetésre Peter Altmaier német gazdasági minisztert. Feltűnő, hogy a TOP 9-ben két horvát politikus is szerepel: Andrej Plenkovic miniszterelnök és Kolindra Grabar-Kitarovic államfő. A Politico szerint vészmegoldásként akár Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke is szóba kerülhet, amennyiben a frakciók senkiről sem tudnának megállapodni. Maga Tusk egyébként azt közölte, nem szerepel a jelöltek között.
