Weber még nem adta fel

Publikálás dátuma
2019.06.28. 08:15
Még az is lehet, hogy Donald Tusk és Manfred Weber vetélytársakká válnak
Fotó: VIRGINIA MAYO / AFP
Elképzelhető, hogy még hétfőn reggel folytatódik a vasárnap kezdődő uniós csúcs, amelyen dönteni kellene arról, ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
A következő napokban felgyorsulhat az Európai Unió tisztségeire jelölés folyamata, bár egyelőre annyira távoliak az egyes pártcsaládok közötti álláspontok, hogy még nem tudni, mikor száll fel a fehér füst, s derül ki az, kit jelölnek az állam- és kormányfők az Európai Bizottság élére és a többi fontos posztra. Az EU több vezetője már a G20-ak pénteken kezdődő és szombaton záruló csúcstalálkozóján egyeztethetnek a tisztségekről, vasárnap este pedig Brüsszelben rendkívüli uniós csúcsot is rendeznek a témának szentelve. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ezeken a fórumokon sikerül dűlőre jutni a legfontosabb kérdésekben. Ezért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, szükség esetén kész hétfőn, közös reggeli keretében folytatnák a megbeszéléseket. A bizonytalanság miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy az Európai Parlament történetében először nem választják meg a keddi alakuló ülés napján az EP elnökét. Ebben komoly szerepe van Manfred Weber nem csillapodó ambícióinak. Bár sokszor leírtuk már, hogy a német politikus bizottsági elnökké választására lényegében nincs esély, mivel a szociáldemokraták, a liberálisok és a Zöldek sem támogatják, ő maga továbbra sem tett le arról, hogy Jean-Claude Juncker utóda legyen . Weber jelenleg az Európai Néppárt (EPP) frakcióját irányítja, s hírek szerint ő maga is azt akarja, hogy kedden még ne döntsenek az EP elnökéről. Ez az elképzelése a néppárton belül sem aratott osztatlan sikert, sőt még saját közvetlen párttársa, Markus Ferber, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa sem lelkendezett az ötletért, amint ez a német Handelsblattnak adott nyilatkozatából is kiderült. Weber azért akar halasztást, mert hírek szerint amennyiben végképp le kell mondania az Európai Bizottság elnöki tisztségéről, akkor az EP elnökségére pályázna. Csakhogy ez a német nagykoalíción belül is bonyolítaná a helyzetet. A szociáldemokrata SPD ugyanis azt szeretné, hogy Németország – Jens Weidmann személyében – az Európai Központi Bank (EKB) vezetését kaparintsa meg. Márpedig ha Berlin egy fontos tisztséget kap, másikra már aligha pályázhat. Vagyis ha Webert parlamenti elnökké választanák, az EKB elnökségét Berlin nem szerezné meg. Az Európai Parlament frakcióvezetői kedden este ültek össze, ám már a találkozó előtt kikötötték, csak a leendő bizottsági programról egyeztetnek, nevek nem kerülnek szóba. Annyi azonban kiderült, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok továbbra sem akarnak hallani Weber bizottsági elnökké választásáról. Ami az EP által kidolgozandó programot illeti, a külpolitikai kérdésekről általában egyetértettek, a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a közös európai valuta, az eurót érintő témákban azonban még vannak nézetkülönbségek. Az előzetes dokumentumban hangsúlyos szerepet kap a gendertéma, valamint a nők jogai is. Tovább tart a vita arról, bevegyék-e a programba az Európai Néppárt javaslatát, hogy a GDP 2 százalékára emeljék a katonai kiadásokat. Újra és újra felmerül a kérdés: ha nem Weber, akkor ki lehet az Európai Bizottság elnöke? Ez az, amire még senki sem tudja a pontos választ, a Politico azonban összeállította a lehetséges jelöltek listáját. Ezen akadnak egészen vad találgatások is, s persze semmi biztosíték sincs arra, hogy valóban közülük kerül ki a következő bizottsági elnök, de azért nagy a valószínűsége ennek. A listán megtalálhatjuk a szokásos neveket, így Michel Barnier-ét, aki ugyan néppárti, de Emmanuel Macron francia elnöknek sem lenne ellenére honfitársa megválasztása. A vele szembeni legnagyobb akadálynak az tűnik, hogy a németek nagyon nem kedvelik a franciát, mert akkor is ügyesen kampányolt a saját javára, amikor az EPP hivatalos jelöltje egyértelműen Weber volt. Barnier megválasztásába feltehetően akkor menne bele Berlin, ha az ország másik fontos befolyásos posztot kapna. Második helyen Alexander Stubb finn miniszterelnököt, az Európai Beruházási Bank alelnökét említik, aki az EPP liberális szárnyához tartozik. Megválasztása nem lenne jó hír Orbán Viktornak. Tavaly ugyanis ő is indult az EPP listavezetői tisztéért, s egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a Fideszt zárják ki az EPP-ből. A listán szerepel a Világbank bolgár ügyvezetője, Krisztalina Georgieva neve, s a Nemzetközi Valutaalapot irányító Christine Lagarde-é. Továbbá az esélyesek között emlegetik Leo Varadkar ír kormányfőt, s némi meglepetésre Peter Altmaier német gazdasági minisztert. Feltűnő, hogy a TOP 9-ben két horvát politikus is szerepel: Andrej Plenkovic miniszterelnök és Kolindra Grabar-Kitarovic államfő. A Politico szerint vészmegoldásként akár Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke is szóba kerülhet, amennyiben a frakciók senkiről sem tudnának megállapodni. Maga Tusk egyébként azt közölte, nem szerepel a jelöltek között.

Trumpot és Bident támadták az elnökjelölti vitán

Publikálás dátuma
2019.06.28. 07:34

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A vitát az elemzők hevesebbnek ítélték, mint a szerda estit, jóllehet, jobbára ugyanazok a témák kerültek napirendre.
Az amerikai demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok második csoportjának csütörtök esti vitáján a résztvevők főként Donald Trump elnököt és az egyik elnökjelölt-aspiránst, Joe Bident támadták – írja az MTI. Csütörtökön este a floridai Miamiban – azt követően, hogy szerdán tíz elnökjelölt-aspiráns vitázott – szintén a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó tíz politikus állt a kamerák kereszttüzében a nyilvánosság elé. A vitát ezúttal is az NBC televízió szervezte és munkatársai moderálták. A csütörtök esti vitán Joe Biden volt alelnök – jelenleg a legnépszerűbb elnökjelölt-aspiráns –, Bernie Sanders vermonti, Kamala Harris kaliforniai, Kirsten Gillibrand New York-i és Michael Bennet coloradói szenátorok, továbbá John Hickenlooper, Colorado volt kormányzója, Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka polgármestere, Eric Swalwell kaliforniai képviselő vettek részt. Két, nem politikus elnökjelölt-aspiráns is jelen volt: Marianne Williamson író és Andrew Yang üzletember. A vitát elemzők hevesebbnek ítélték, mint a szerda estit, jóllehet, jobbára ugyanazok a témák kerültek napirendre: a gazdaság, az egészségbiztosítás átalakítása, az adópolitika, az oktatás és a bevándorlás kérdése. Bernie Sanders szenátor megismételte, hogy az egészségügyi ellátás alapvető emberi jog, ezt mindenki számára biztosítani kell, mégpedig állami forrásokból. Ehhez – ismerte el – adóemelésekre lesz szükség. Michael Bennet úgy vélte, hogy Amerikában veszélybe került, mi több, megrendült a demokrácia, és ő elnökként igyekezne ezt helyreállítani.
Elemzők szerint meglepően sok és éles támadás érte Joe Bident. Bírálták sokszor változó álláspontját az abortusz ügyében, vagy például azokat a néhány héttel ezelőtt tett megjegyzéseit, miszerint évtizedekkel ezelőtt fajgyűlölő törvényhozókkal dolgozott együtt és még nekik is jobb volt a stílusuk, mint a mai politikusoknak.
„Én nem hiszem, hogy ön rasszista és egyetértek azzal, hogy nagyon fontos közös álláspontot kialakítani, de engem személy szerint igenis mélyen megsértett, amikor elismeréssel szólt két szenátorról, aki a hírnevét és a karrierjét a faji alapú szegregációra építette fel”

– vágta oda Bidennak Kamala Harris, aki jamaicai fekete apa és indiai anya gyermeke.

Harris felhozta azt is, hogy Biden az 1970-es években vezető szerepet vállalt abban a kezdeményezésben, hogy fehér gyermekeket ne vigyenek olyan iskolákba, ahol afroamerikai diákok is tanulnak. Biden egyébként azzal védekezett, hogy szavait rosszul értelmezték, ennek következtében tévesen jellemezték őt is. Michael Bennet egy adott pillanatban – a műsorvezetők erre utaló kérdése nélkül – arra emlékeztetett, hogy 35 évvel ezelőtt a most 77 éves Biden volt az, aki átvette a stafétabotot az idősebb politikusok nemzedékétől, és most eljött az idő, hogy ezt a stafétabotot továbbadják az ifjabb politikusoknak. Donald Trump, aki a japán Oszakában tartózkodik a G20-as országcsoport csúcskonferenciáján, figyelemmel kísérte a vitát, és Twitteren kommentálta is. Egyik bejegyzésében azt sérelmezte, hogy az egyik jelölt az illegális migránsoknak is biztosítaná az egészségügyi ellátást.
„Mi lenne, ha az amerikaiak lennének az elsők?”

– fogalmazta kérdésbe álláspontját az elnök.

Korábban, az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsainak első vitájának középpontban két kérdés állt: az egészségbiztosítás és a bevándorlás ügye. Az utóbbi kapcsán demonstratív volt, hogy Texas egyik ex-képviselője, Beto O'Rourke – aki kampánya elején rendkívül népszerű volt, de ez szinte hetek alatt megcsappant – beszéde egy részét spanyolul mondta el. Julián Castro, az Obama-kormányzat volt építésügyi és városfejlesztési minisztere pedig nyilván nem véletlenül szólította őt fel, hogy akkor támogassa tervét, miszerint meg kellene szüntetni az illegális bevándorlás büntethetőségét. Erről itt írtunk bővebben.
Szerző

Kétszáz tüntető hatolt be a bahreini követség udvarába Bagdadban

Publikálás dátuma
2019.06.28. 06:36

Fotó: Haydar Karaalp / AFP / Anadolu Agency
A hatóságok 54 embert őrizetbe vettek, Bahrein a történtek miatt konzultációra hazarendelte a nagykövetét.
Mintegy kétszáz tüntető hatolt be csütörtök este az iraki fővárosban, Bagdadban a bahreini követség udvarába, tiltakozásul azért, mert a szigetországban az Egyesült Államok szervezésében tanácskozást tartottak az izraeli-palesztin válság rendezéséről. A rendőrség éles lövedékekkel kísérletet tett a tömeg oszlatására, egyelőre senki nem sebesült meg. A hatóságok hangszórókon keresztül felszólították a tüntetőket a diplomáciai képviselet területének elhagyására. Egyes tiltakozók letépték a képviseleten lévő bahreini zászlót, mások elégették egy izraeli zászlót. A helyszínre érkezett az iraki belügyminiszter. A Sky News Arabíjja híradása szerint a hatóságok 54 tüntetőt őrizetbe vettek. Bahrein a történtek miatt konzultációra hazarendelte nagykövetét Irakból. A szigetország külügyminisztériuma az interneten éles szavakkal ítélte el a képviselet elleni támadást.
A bahreini fővárosban, Manámában június 25-26-án tartottak nemzetközi tanácskozást annak érdekében, hogy feltárják a washingtoni kormányzat által „a század ügyleteként” beharangozott palesztin-izraeli rendezés gazdasági kilátásait. A Trump-kormányzat 50 milliárd dolláros gazdasági támogatást szándékozik előterjeszteni a palesztinoknak egy később ismertetendő közel-keleti rendezési terv keretében. A palesztin kormány rögtön elutasította a részvételt a fórumon, amelynek több meghívottja is azt mondta, hogy kudarcra van ítélve az elképzelés. Többen úgy vélekedtek, csak azután lehet rendezésről szó, ha előbb Izrael felhagy a palesztin területek megszállásával, a kérdésben pedig olyan politikai döntés születik, amely elvezet a független és szuverén palesztin állam megteremtéséhez. Csak ezt követően lehet beszélni a terület gazdasági felvirágoztatásáról, és nem fordítva – állították. Számos arab ország nem küldte el képviselőit a fórumra Manámába, akárcsak Irak és Libanon. Izrael sem képviseltette magát hivatalosan a rendezvényen. Jelen voltak ugyanakkor Egyiptom, Jordánia, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Szaúd-Arábia küldöttei. Irakban számos Irán-barát fegyveres csoport van. A követségnél történt incidens egy olyan időszakban történt, amikor rendkívüli feszültség alakult ki az Egyesült Államok és Irán között a Közel-Keleten.
Szerző