Giro d'Italia - Budapest után irány a Dunántúl

Publikálás dátuma
2019.06.27. 19:29

Fotó: LUK BENIES / AFP
Magyarország legszebb részeit igyekeznek megmutatni a nagyvilágnak abban a három napban, amíg hazánkban tekernek az olasz országúti kerékpáros körversenyen.
„Sok útvonalat bejártunk, és a végén megszületett ez a 400 kilométernyi útvonal. Az egyeztetések után, kompromisszumok nélkül, a három legszebb szakaszt jelöltük ki” – mondta a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában tartott sajtótájékoztatón Révész Máriusz. Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos – aki egyben a Giro d'Italia Nagy Rajt szervezőbizottságának vezetője is – ezt követően részletesen ismertette az útvonalat, programot.
Az első szakasz megelőzően nagyszabású csapatbemutatót tartanak - ennek helyszíne még nem dőlt el -, majd 2020. május 9-én, szombaton egy 9,5 kilométeres budapesti időfutammal veszi kezdetét a viadal. A versenyzők a Hősök teréről indulnak, végighaladnak az Andrássy úton, érintik a Parlamentet, majd a Dunán át a Clark Ádám téren keresztül a Várban érnek célba. A második etap ugyancsak a Hősök teréről rajtol, majd a Pilisen átkelve a Dunakanyarban haladva Esztergomon és Pannonhalmán át Győrben ér véget a 193 kilométeres táv. A harmadik, 197 kilométeres szakasz Székesfehérváron kezdődik, a Balatont Balatonfürednél éri el, aztán a Tihanyi-félszigetről Keszthelyen át halad a nagykanizsai befutóig.
„Remélem, jövőre itt is több százezer ember kinn áll az út mentén boldogan, és évek múltán is büszkén emlékszik vissza, hogy látta a Giro d'Italiát” - mondta Révész, akinek várakozásai szerint akár napi 3-400 ezer szurkoló nézheti a szakaszokat az utak mentén, míg a televízióban meg lehet mutatni a világnak Magyarország látványosságait, tájait és műemlékeit.
Paolo Bellino, a Giro d'Italia-t szervező RCS Sport igazgatója kiemelte: több mint 200 országban évről évre mintegy 800 millió tv-néző követi a viadalt. Mint mondta, a Giro kétféle örökséget hagy maga után: egyrészt az ország kiállhat a világ elé és megmutathatja magát, másrészt az olasz körverseny által elvetett magból új kerékpáros generáció születhet, amelyből a jövő nagy versenyzői nőhetnek ki.
További érdekesség, hogy a nagykanizsai befutó utáni lesz az olasz körverseny történetének legnehezebb transzfere, lévén először fordul elő az, hogy külföldi helyszín után másnap Olaszországban megy tovább a verseny. Ezúttal kedden már Szicíliában állnak rajthoz a kerekesek, ezért a sármelléki reptérről hétfőn este két charterjárat és egy cargo-repülőgép szállítja a karavánt Szicíliába, míg a csapatok a versenyzéshez nélkülözhetetlen egy-egy buszt, kamiont és autókat már eleve oda küldik, hiszen ennyi idő alatt Magyarországról nem lehetne ennyi járművet átszállítani.
A magyar kormány 7,8 milliárd forintot fordít majd a Giro d'Italiára, ebben az összegben a licencdíj mellett a versenyrendezési költségek, illetve a népszerűsítő kampányok költségei is benne vannak.

Lehet, hogy lesz magyar induló

A szervezők bíznak abban, hogy a fiatal és tehetséges generáció tagjai közül Peák Barnabás, Valter Attila vagy Dina Márton a mezőnnyel tekerhet majd a 2020-as útvonalon. A 20 esztendős Peák nagy lépést tett efelé, ugyanis éppen csütörtökön szerződött a World Tour besorolású Mitchelton-SCOTT együtteséhez. „A legnagyobb álmom, hogy jövőre ott legyek a Magyarországról rajtoló Giro d'Italián" - jelentette ki bemutatkozó interjújában Peák, aki eddigi legnagyobb sikereként 2017-ben második volt a Tour de Hongrie-n.

Szerző

Neymar, a legdrágább párizsi

Publikálás dátuma
2019.06.27. 11:30

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
A hőskornak vége, amikor még a klubok adták és vették a játékosokat, a topfutballban már országok, befektetési alapok diktálnak. Például Neymar esetében.
Felizzott az eddig sem eseménytelen átigazolási piac, a napokban az egész kontinens azt taglalja, vajon tényleg otthagyja Neymar a katari arab sejk által birtokolt, és emiatt kiapadhatatlan pénzforrással felpumpált Paris Saint-Germaint? A jelek szerint igen. Ámbátor horrorisztikus árról ír a francia sajtó, de például a helyi (értsd: párizsi) Le Parisien vélhetően rendesen be van kötve a fővárosi csapat hírcsatornáiba. Szóval a lap megbízható forrásaira hivatkozva azt taglalta, a PSG igenis hajlandó elengedni a brazil csillagot. 300 millió euróért.
Ennyit még soha senkiért nem fizettek. Két évvel korábban 222 millióért cserélt csapatot a brazil, aki a Barcelonát hagyta ott a párizsi egyletért, és ahová 2022-ig köti szerződése. Neymar játékjogáért tehát két év alatt kis túlzással egy szegényebb ország éves költségvetését, 522 millió eurót fizetnének ki… Nem mellesleg újra, immáron másodszor is világrekordot jelentő összeget áldoznának tehetségéért. Hogy összejön-e, az persze egyelőre erősen kérdéses, de a jó ízlés határát átlépő összegek hallatán azért érdekes szakemberhez fordulni: egy játékos valóban ellensúlyozhat egy ilyen irdatlan összeget? Vagy a csúcsfociban már nem is akarnak közgazdasági fogalmak mentén működni? És egyáltalán: mire futhat ki a sportágat tekintve az esztelen túlköltekezés? 
„Ilyen szintű transzfert a világban maximum három klub tud és akar kifizetni, a Barcelona, a Real Madrid és a Manchester United. Talán még a City, de már efelől is kétségeim lennének” – elemezte a helyzetet Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint nem csak az ár a lényeg, hanem az is, hogy utána mennyi lesz a játékos fizetése. Szerinte hasonló üzletbe a jövőben már nem megy bele a PSG, a Bayer Mümchen pedig túlságosan is racionálisan gazdálkodik ahhoz, hogy a bajoroknál egy ilyen volumenű kiadás egyáltalán felvetődjön.
Úgy vélte, a mai futballban maximum három játékos ér fel erre a szintre, Neymar mellett a francia Mbappe és Messi, de az argentin mozdíthatatlan Barecelonából. „Már Ronaldo sem tartozik ebbe a körbe” – vélte Szabados, egyúttal a gazdasági realitásokról szólva kijelentette: egy szezon alatt semmiképp nem gazdálkodható ki ekkora összeg. Évek alatt azonban a kiadás valamiképp szinkronba hozható a bevételekkel. Főleg, hogy a Barcelona hiába nyerte meg lazán a spanyol bajnokságot, a Bajnokok Ligájában elvérzett. „Száz meccsből kilencvenötben Messi megoldja a katalánok problémáját, a baj az, ha abban a maradék öt meccsbe pont belecsúszik egy Liverpool elleni BL-elődöntő. Akkor például Messi mögött Neymar lehetett volna a megmentő” – mondta a sportközgazdász, aki szerint a katalán klub elsősorban brandet vásárolna. Messi hiába zseni, nem illeszkedik annyira a kor irányzataiba, úgymond nem hájpolható arc, nem érdekli a médiafehajtás. Neymart viszont igenis. Nem feltétlenül a mezeladás várható brutális növekedése a lényeg, a bevétel nagyobb részét úgyis a tizedéért árult hamisítványok forgalmazói kaszálják majd, hanem mondjuk az, hogy mit (illetve kit) tud ajánlani a klub a NIKE-sportszergyártóval folytatott alkudozáskor… 
A gazdasági racionalitás egyébként sem a spanyolok erőssége: Szabados Gábor megemlítette, hogy sem a Barcelona, sem a Real esetében nincs tényleges tulajdonos, aki valóban a saját pénzét adná: „Egyesületi formában működnek, az elnökök a népszerűségért jóval nagyobb kockázatot hajlandók vállalni. Méghozzá azért, hogy a következő választásokon is rá voksoljanak a tagok. Illetve van még egy hangsúlyos üzenet: mi még Neymart is vissza tudtuk vásárolni, ami büszkeséggel töltheti el őket, lám, lám ezt is megtehetjük.” 
Számszakilag nem valószínű, hogy visszajön a 300 millió euró: Szabados szerint 200-220 milliós bevétel realizálható, amennyiben tényleg jól és sérülésmentesen játszik. A többit megoldják. Abban viszont biztos, hogy nem egy összegben és nejlonzacskóban viszik a pénzt Párizsba a katalánok. Valószínű, hogy több részletben és akár néhány játékos cseréjének közbeiktatásával rendezik le a boltot. Mondjuk elvileg a pénzügyi Fair playnek is meg kell közben felelni, de ezt megoldják a felek. Amikor Barcelonából Párizsba igazolt Neymar, akkor a szabály miatt a focista előbb kivásárolta magát élő szerződéséből (hát nem pont annyi volt a számláján?), majd mivel szabadon igazolhatóvá vált, leszerződött a PSG-be. „Ahogy a magyar futballvezetők szokták mondani, az egészet csak le kell papírozni… Ebben nagy gyakorlatuk van, sok tanáccsal szolgálhatnának akár Neymarnak is.”
S hogy végül megveszik vagy sem? Tulajdonképpen mindegy. Így is, úgyis a legdrágább párizsi lesz.

20 milliárdot már megígért a kormány, meg is van az eredménye: Magyarország rendezi 2020-tól 2022-ig a női tenisz Fed Kupa döntőjét

Publikálás dátuma
2019.06.27. 11:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányyhatározat is van róla, hogy az adófizetők mennyit áldoznak a sporteseményre.
Magyarország rendezi meg az átszervezés alatt álló női tenisz Fed Kupa döntőjét 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben - jelentették be csütörtök délelőtt a londoni Queen's Tennis Clubban. A finálé megrendezésére Budapest mellett Moszkva és Szentpétervár, Berlin, München, Prága, Bécs, illetve Chicago is pályázott. Budapesten jövőre a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont a Fed Kupa-döntőnek, edzeni a BOK Csarnokban lesz lehetőségük a csapatoknak, 2021-től pedig az új, 20 ezer férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokban kerül sor az eseményre. A Fed Kupa döntőjét jövőre már egy helyszínen, egy hét alatt, a legjobb 12 csapat részvételével rendezik meg, a magyar válogatott házigazdaként alanyi jogon résztvevő lesz.  A három döntő megrendezése legalább 20 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Egy június eleji határozatban a kormány vállalta, hogy már idén 3,2 millárd forintot, 2020-ban és 21-ben 6,8-6,8, 2022-ben pedig 3,8 milliárd forintot biztosít a rendezéshez.
Témák
tenisz