A legnagyobb hőségben kapcsolták ki a vizet a nyíregyházi romatelepen

Publikálás dátuma
2019.06.28. 08:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tartozások miatt keményített be a vízmű, pedig sok gyerekes családok is élnek a telepen. Lajtoskocsi nem jön, két közkút maradt a szomjazóknak.
A hőségriadó idején, a kánikulában kapcsolta ki 48 családnál a vizet a Nyírségvíz Zrt. - mondta az Indexnek Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke.  A portál úgy tudja, hogy a vízszolgáltatás leállítását a felhalmozódott közüzemi tartozások miatt rendelte el a vízmű csütörtök délelőtt a Huszártelepen, ahol roma családok laknak." Sok helyen 3-4 gyerek is van, de van itt egy végstádiumban lévő daganatos beteg is" - mondta Glonczi. A jogvédő szervezet elnöke nem a tartozásokat vitatja, szerinte azonban más megoldást is választhatott volna a szolgáltató. A környéken csak 2 közkút van. A szabályozás azt mondja, ha valahol közüzemi tartozás miatt kikapcsolják a vizet, és az érintett lakók 150 méteren belül nem érnek el közkutat, ebben az esetben lajtoskocsival vagy más módon kell biztosítani számukra vizet. Most vannak olyan családok a telepen, akiknek 200-300 métert kell gyalogolniuk a kutakhoz, lajtoskocsik pedig nincsenek, mondta  Glonczi László.
Volt olyan család, amely arról kapott értesítést, hogy csak korlátozni fogják a vízhasználatot, de náluk is teljesen megszűnt a szolgáltatás. Amelyik családnak csak pár ezer forintos tartozása volt, hiába fizette be az összeget, ezután 48 óra múlva kapcsolják csak vissza náluk a vizet.  Glonczi szerint  a felhalmozódott közüzemi tartozások miatt ők már 3 éve javasolták, hogy feltölthetős vízórákat szereljenek fel a telepen. Ebben az esetben ha a család 4 ezer forinttal tölti fel a vízórát, akkor abból le tudják vonni a 2 ezer forintos tartozást, és a másik 2 ezer forintért pedig vízhez juthatnának. A lap próbálta elérni elérni az ügyben csütörtök este 8-kor a Nyírségvíz Zrt. ügyfélszolgálatát, de ott telefonon nem volt elérhető senki. Keresték az ügyben a nyíregyházi polgármestert is.   

Közel 14 milliós tartozás miatt zárták el a csapokat

A lap megkeresésére a vízmű reagált: mint írták, Június 26-án Nyíregyházán, a Huszár lakótelepen 40 családnál korlátozták a vízszolgáltatást – miután az itt lakók közel 14 millió forint díjtartozás halmoztak fel. A lakók egy hónappal korábban kaptak értesítést a korlátozásról, ez idő alatt lehetőségük volt rendezni a tartozást vagy részletfizetést kérni, válaszolta meg az Index kérdéseit Szabó Istvánné vezérigazgató. Szabóné szerint csak azoknál az ingatlanoknál hajtották végre a korlátozást, amelyeknél 150 méteren belül elérhető volt a közkút. A hatályos jogszabály értelmében a közkútról történő ellátás is közműves ivóvízellátásnak minősül.  A vezérigazgató megjegyezte, feltöltős vízmérőt csak akkor szerelhet fel a szolgáltató, ha a felhasználó ezt kifejezetten ígéri - ők pedig tavaly óta a korlátozási értesítőkön is figyelmeztetik erre a lehetőségre a fogyasztókat.
Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 10:12

Szép csendben 90 milliárdosra hízott a Bethlen-alap költségvetése

Publikálás dátuma
2019.06.28. 08:18
Néptáncbemutató a Magyarság Házában. A BGA projektjére tavaly 200 milliót szánt a kormány. A kép illusztráció
Fotó: Facebook/ Magyarság Háza
Év közbeni átcsoportosítás – ez a bűvös jelige, ami év közben plusz 64 milliárdot jelentett a szervezetnél.
Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére, 90,2 milliárd forintra hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment – értesült a hvg.hu.
A lap emlékeztet rá, hogy a BGA az eredeti tervek szerint 26,1 milliárd forintos büdzsével számolhatott volna tavaly, de a kormány szó szerint több tucat alkalommal csoportosított át pénzeket az alapba. A többszöri áthelyezés plusz 64, 1 milliárdot eredményezett a hírportál szerint; a teljes összegből 88 milliárd jutott „nemzetpolitikai célú” támogatásokra (85 milliárd kifizetése ténylegesen megtörtént, 3 milliárd 2019-re csúszott át), 1,7 milliárd (1,2 helyett) az alapkezelő működésére, 200 millió a Magyarság Háza programra, 2,2 milliárd pedig az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra, amit a BGA november 1-ével vett át az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A BGA feladatai nem csak ezzel a programmal bővültek, ősszel vették át szintén az Emmitől (pontosabban a tárca háttérintézményétől) az egyházi és nemzetiségi (kivéve: roma) támogatások kezelését. 
A pluszforrás túlnyomó részét a lap szerint „egyedi elbírálás alapján” nyújtott támogatások tették ki. Ezekre a kérelmek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a BGA már „szakmai javaslattal ellátva” kapja meg őket.  Ilyenek alapján a legtöbb pénz, 44 milliárd Erdélybe ment, 10,6 milliárd Kárpátaljára, 6 a Felvidékre, 5,5 a Vajdaságba, 4,6 Magyarországra, de Horvátországba és a diaszpórába is milliárdon fölüli összeg jutott. Néhány példa a támogatott beruházásokra: • Az Erdélyi Református Egyházkerület-Ajtoni Református Egyházközség 250 milliót kapott, • A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1,2 milliárdot, • A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány 420 milliót, • A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség 1,6 milliárdot. A BGA „nemzeti jelentőségű” intézményeket is támogat, például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. „2017. évben a beruházási koncepció fő iránya a főiskola területén kialakítandó sportkomplexum, központi területek tereprendezése, sportpályák kialakítása volt. A 2018. évben a Főiskola célja a kollégiumi férőhelyek bővítése, tornaterem kialakítása” került sorra. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 12:01

Fideszes képviselők nem akarták, hogy kivizsgálják a máltai újságírónő meggyilkolását

Publikálás dátuma
2019.06.28. 07:38
Daphne Caruana Galizia
Fotó: LENA KLIMKEIT / DPA
Négy kormánypárti képviselő is nemmel voksolt az Európa Tanács felvetésére: a vizsgálat ettől függetlenül elindul.
Döntött az Európa Tanács: vizsgálatot kell indítani az autójában felrobbantott máltai újságíró ügyében. A kormányzati és ellenzéki korrupciót, illetve a máltai elit alvilági, orosz és azeri kapcsolatait feltáró Daphne Caruana Galiziát 2017 októberében gyilkolták meg, és azóta sem oszlanak a kétségek az elkövetőkkel és a nyomozás függetlenségével kapcsolatban – írja a 444.hu. A 47 államot, köztük Oroszországot és a kaukázusi országokat is tagjai között tudó Európa Tanács szerdai döntéséről szóló közlemény szerint a közgyűlés súlyos aggályait fejezte ki, és indítványozta, hogy három hónapon belül független és nyilvános vizsgálat induljon az ügyben. Képviselők figyelmeztettek, hogy mintha egyes felelősök büntethetetlennek tűnnének Muscat miniszterelnök személyes védelmének köszönhetően.
 „A máltai jogállamiságot komolyan aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengesége” - állapította meg a határozat, és egyben felszólította Máltát, hogy teljeskörűen alkalmazza az Európa Tanács alá tartozó Velencei Bizottság és a Korrupcióellenes Államok Csoportja (a nekünk is ismerősGRECO) ajánlásait.
Az újságíró családja szerint ez öles lépés az igazság felé, és a nemzetközi közösség további segítségét kérik, hogy Muscat miniszterelnök tényleg állítson fel független bizottságot a nyomozás ellenőrzésére. A határozat a holland néppárti képviselő, Pieter Omtzigt jelentésén alapul, és nagy többséggel szavazták meg: 72 igen, 18 nem, 3 tartózkodás. Nem annyira nehéz kitalálni, kik nyomtak nemet. Az itt található összesítés szerint a 18 elutasító szavazatot a következők hozták össze: • a két olasz kormánypárt és Berlusconi pártja egy-egy képviselője, • egy ciprusi szocialista, • négy török Erdogan pártjából, • hat azerbajdzsáni képviselő  • és négy fideszes, illetve KNP-s politikus
Név szerint: Németh Zsolt, Csöbör Katalin, Tilki Attila, Nacsa Lőrinc.

Indoklást sem a párt honlapján, sem az MTI-ben nem találni. Mivel más nem volt jelen, így az összes magyar szavazat a kivizsgálás ellen ment. A fentieken kívül az összes többi, bal- és jobboldali, liberális és zöld európai párt mind igennel szavazott. Érdekesség – írja a hírportál – hogy amikor retorikailag kapóra jött, akkor a Fidesz is arra utalgatott, hogy Muscat kormányának köze van a gyilkossághoz.  Amikor a jogerősen elítélt Gruevszki kapott menedékjogot nálunk, akkor a nemzetközi felháborodásra a Fidesz egy olyan közleménnyel reagált, amely szerint „teljesen természetes, hogy egy baloldali kormány által fenyegetett és üldözött néppárti politikus számára lehetővé tették a menekültügyi kérelem benyújtását”. Majd párhuzamot vontak Gruevszki szerintük állami üldözése és Daphne Caruana Galizia halála közé: 
„Vannak szocialista kormányok, például Málta, ahol újságírókat gyilkolnak meg...”

Az üggyel kapcsolatben megkerestük az érintett képviselőket: árulják el, hogy milyen morális vagy politikai szempontok alapján utasították egy bűncselekmény részletesebb feltárását - saját meggyőződésük vagy pártutasítás alapján mondtak nemet a Európa Tanács határozatára.

Nemmel szavaztak, mert szerintük ez politikai támadás

Megkeresésünkre csak Nacsa Lőrinc reagált , aki  Facebook-posztban megosztott álláspontját küldte el válaszként: ebből kiderül, hogy a javaslatot a kormánypárti képviselők a Málta jogállamisága elleni támadásnak tekintik: „Ugyanúgy sürgetjük Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának kivizsgálását, mint mások. De felháborítónak tartjuk, hogy a szóban forgó határozati javaslat arra használja ki ezt a tragikus esetet, hogy támadást indítson az Európa Tanács egyik tagállama, Málta ellen. A szövegnek alig ötöde foglalkozik az újságírónő meggyilkolásával, ami csak ürügy arra, hogy politikai támadást intézzenek a szigetország ellen, megkérdőjelezzék jogállamiságát. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egy politikai testület, amely ennélfogva politikai, és nem pedig jogi véleményt képes kinyilvánítani.”
Magyarán, azért utasították el egy politikai szálaktól sem mentes gyilkossági ügy részletesebb kivizsgálását, mert a határozat kezdeményezői kritizálni merték a csigalassúsággal eljáró máltai igazságszolgáltatást - és emlékezettek rá, hogy több magasrangú máltai politikus, közöttük Muscat miniszterelnök is érintett a Panama Papírok-botrányban, de itt sem történtek meg a szükséges vizsgálatok.
Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 13:34