Szélsőjobboldaliak és dzsihádisták célpontja is volt már a francia imám, akire fegyverrel támadtak csütörtökön

Publikálás dátuma
2019.06.28. 15:27

Fotó: Facebook/Rachid El Jay
A támadást nem merényletként és nem terrorakcióként kezelik a hatóságok.
A francia igazságszolgáltatás pénteken kizárta, hogy merényletnek minősíthető az előző napi lövöldözés az északnyugat-franciaországi Brest egyik mecsete előtt, amelyben a vallási hely imámja és egy másik ember megsérült. Az elkövetőt röviddel az eset után holtan találták, feltehetően főbe lőtte magát. A sebesültek állapota nem életveszélyes, az imámot négy lövés érte, kettő a hasán, kettő a lábán, a másik sérültet a combján találta el a lövedék.
"A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet azt állítani, hogy merényletről van szó"

- mondta Jean-Philippe Récappé bresti ügyész, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi ügyészég terroelhárítási részlege nem foglalkozik az üggyel.
Az incidens célpontja a Sunna mecset vitatott imámja, Rachid El Jay volt, akit konzervatív nézetei miatt bírálnak Franciaországban, ugyanakkor az Iszlám Állam terrorszervezet célkeresztjében is áll. Rendőri források szerint a feltelezett elkövetőt Karl Foyernak hívják, 21 éves, egy Renault Clio típusú gépkocsival érkezett a mecset elé, ahol kiszállt az autóból, úgy csinált, mint aki fotókat szeretne készíteni, majd hatszor rálőtt a két férfira.
A támadást megelőzően az elkövető írásos dokumentumokat hagyott a mecset közelében, és mintegy hatvan e-mail címre is elküldött levelében azzal indokolta a tettét, hogy április 18-án találkozott három férfival, akik azt parancsolták neki, hogy ölje meg a bresti imámot június 15. és 30. között. A támadót nem ismerte a rendőrség, nem szerepelt a titkosszolgálatok nyilvántartásában, és nem ismert róla az sem, hogy szélsőjobboldali körökhöz tartozott volna.
"Rachid El Jay-t megfenyegette az Iszlám Állam, mert a prédikációi a köztársaság értékeit hirdetik. Ha a támadó fundamentalista lenne, az Iszlám Állam már üdvözölte volna a tettét"

- jelezte a francia muzulmánok tanácsa, az CFCM.
A most 39 éves bresti imám tíz évvel ezelőtt minden esetre a terrorszervezet híveihez hasonlóan a szalafista mozgalomhoz tartozott, de annak békés, nem dzsihadista, Szaúd-Arábiát támogató irányzatát képviselte. Akkoriban a Rachid Abou Houdeyfa nevet használta és az interneten terjesztett prédikációit több tízezren hallgatták. Egy 2015-ös felvételen a mecsetbe járó gyerekeknek azt magyarázta, hogy a zenehallgatás miatt - ami egyes iszlamista tanítások szerint tilos - sertéssé vagy majommá válhatnak. Az autodidakta imámot a 2015-ös dzsihadita merényleteket követően életbe léptett rendkívüli állapot keretében kihallgatták, otthonában és a mecsetben házkutatást is tartottak, de nem indult ellene eljárás.
Az imám azóta állítólag megváltozott: a 2016-2017-es tanévben a Rennes-i egyetemen elvégezte a "vallások, jog és társadalmi élet" elnevezésű kurzust, amely a francia hatóságok kérésére indult a muzulmán vallási képviselők képzésére. A férfi azóta a szekularizált francia állam értékeit tiszteletben tartó hagyományos marokkói iszlám tanításai hirdeti, s míg korábban a szélsőjobboldali csoportok, újabban a dzsihadisták célpontja lett.

12 ezer ápoló hiányzik a horvát egészségügyből, ultimátumot adtak a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.06.28. 14:43

Fotó: DOMINIQUE FAGET / AFP
Az elmúlt néhány évben 1180 ápoló távozott külföldre és további kettőezer nyújtotta be kérelmét külföldi munkavállalásra.
A horvát egészségügyi dolgozók szakszervezete pénteken súlyos ápoló- és technikushiányra figyelmeztetett, és arra kérte a kormányt, hogy nyilvánítsa hiányszakmává az említett két foglalkozást - közölte a helyi sajtó. Anica Prasnjak, a szakszervezet vezetője rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetések miatt az egészségügyi dolgozók inkább külföldön vállalnak munkát. Szavai szerint 12 ezer nővér és technikus hiányzik az egészségügyi rendszerből, ami a turisztikai szezonban komoly fennakadásokat okozhat.
A szakmai szervezet nevében azt kérte a kormánytól, hogy növelje meg az egészségügyi szakképzésbe felvehető tanulók létszámát, biztosítson ösztöndíjakat, valamint jobb munka- és lakhatási körülményeket a szakápolók számára. Mint mondta, a szakszervezet iskoláztatja az ápolókat, akik aztán Németországba távoznak. "Ez komolytalan és felelőtlen, úgy vélem, ez az utolsó segélykiáltás részünkről" - fogalmazott, majd hozzátette:
amennyiben a kormány továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megállítsa ezt a tendenciát, a szakszervezetek teszik meg a szükséges lépéseket és akciókat szerveznek.

Kiemelte, hogy az elmúlt néhány évben 1180 ápoló távozott külföldre és további kettőezer nyújtotta be kérelmét külföldi munkavállalásra. Utalt arra, hogy a 2016-os adatok szerint Horvátországban százezer lakosra 680 ápoló jutott, míg az európai átlag 1180 ápoló százezer lakosra vetítve.
Horvátországban az egészségügyi szakdolgozók átlag fizetése 3500 és 4500 kuna között van (150-190 ezer forint), a kórházakban a bérek elérheti a 8000 kunát (340 ezer forint) is ügyeletekkel együtt. Nyugat-Európában ezzel szemben 2500 eurót (valamivel több mint 790 ezer forint) is megkeresnek az ápolók - tette hozzá.
Úgy értékelte, hogy az egészségügyi szakápolók elérték teljesítőképességük határát és a jobb munkakörülmények miatt inkább külföldön vállalnak munkát.
"Ez azonban úgy látszik, megfelel a kormánynak, hogy olcsó munkaerőt hozhasson be a helyükre"

- hangoztatta Prasnjak. Mindazonáltal kifejtette, hogy ez ellen azonban tiltakozik a szakszervezet, míg azok száma, akik ebben a szakmában keresnek munkát nulla vagy legalább száz nem lesz. A horvát egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott és drasztikusan túlterhelt, az ápolók mellett egyre több orvos is elhagyja az országot.

Egyeztetés széthúzás közben - Oszakában a G20-csúcs

Publikálás dátuma
2019.06.28. 09:30
Mintha Mary Poppinst játszana az amerikai elnök érkezésekor az oszakai repülőtéren
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A vámháborúktól a klímaváltozáson át a nukleáris veszélyekig terjedő, széles témaskála jellemzi a világ főszereplőinek kétnapos tanácskozását.
Pénteken és szombaton a japán nagyváros, Oszaka ad otthont az úgynevezett G20, a „húszas csoport”, vagyis a 19 legnagyobb nemzetgazdaság és az önálló entitásként fellépő Európai Unió csúcstalálkozójának. A hivatalos résztvevők között vannak a kormányzati vezetők mellett az egyes nemzeti bankok irányítói is, ami jelzi, hogy ezen a fórumon hagyományosan nagy hangsúlyt helyeznek a gazdasági, pénzügyi kérdésekre. A húsz tag összesítve a világ bruttó termékének 90 százalékát, a világkereskedelem 80 százalékát, a világ népességének kétharmadát, a Föld szárazföldi területének pedig mintegy a felét adja. A G20-ak jelenlegi konzultációs kereteit lényegében a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság globális kezelése céljából alakították ki. A csúcsvezetők évente egyszer találkoznak.  Az idei fórum hivatalos napirendjén nyolc átfogó témakör szerepel: először is a világgazdaság, másodjára a kereskedelem és a befektetések, harmadrészt az innováció, negyedikként a környezet és az energia, majd a foglalkoztatás, a nők helyzete, a fejlesztés, végül pedig az egészségügy. A két legnagyobb érdeklődéssel övezett kérdés, hogy sikerül-e elkerülni az amerikai-kínai kereskedelmi háború eldurvulását, illetve hogy mekkora elszántságot mutatnak a résztvevők a klímaváltozás elleni küzdelemben. Néhány nappal korábban telefonos egyeztetést tartott Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, valamint Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője és Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter. Most Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnöknek Oszakában személyes találkozón nyílik lehetősége a feszültség oldására – kérdés, hogy kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Az amerikai-kínai vámháború nyitányaként még tavaly nyáron mindkét fél évi 50-50 milliárd dollár értékben vetett ki 25 százalékos pótvámot az egymástól importált termékekre. A következő hullámban - szeptemberben - Washington évi 200 milliárd, Peking pedig 60 milliárd dollár értékű terméket sújtott pótlólagos vámmal. Trump elnök az idén májusban utasítást adott arra, hogy készítsék elő büntetővámok kivetését a kínai import fennmaradó részére, 325 milliárd dollár értékű kínai árucikkre. Peking ezután kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját, márpedig a világ ritkaföld-összkitermelésének 85 százaléka származik Kínából. Az amerikai kereskedelmi minisztérium május közepén feltette a Huawei kínai távközlési óriásvállalatot arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Washington emellett nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kizárta a Huaweit az ötödik generációs mobilhálózati fejlesztésekből. A távol-keleti nagyhatalom egyébként a minap Kanadának is meg kívánta mutatni kereskedelempolitikai bicepszét: leállította az onnan származó teljes húsimportját. A Kanadából származó sertéshús-termékekben ugyanis a ractopamin nevű növekedésserkentő maradékát mutatták ki, ami Kínában tiltott. Kanada tavaly mintegy 380 millió dollár értékben exportált sertéshúst Kínába. Peking azt is világossá tette, mi az, ami nem lesz napirenden Oszakában. A külügyi szóvivő az előző hónapokban Hongkongban lezajlott tömegdemonstrációk kapcsán leszögezte: nem fogják engedni, hogy a G20-ak „megvitassák Kína belügyeit”. A klímavédelem kérdésében vannak olyan sajtóértesülések, amelyek szerint az oszakai találkozó zárónyilatkozat-tervezetében enyhébben fogalmaznának a kötelezettség-vállalásokról, hogy az elfogadható legyen a 2015-ös párizsi klímaegyezményből kilépett Egyesült Államok számára is. Emmanuel Macron francia államfő viszont előre leszögezte: nem fogja aláírni a G20-as találkozó zárónyilatkozatát abban az esetben, ha az nem áll ki kellőképpen a klímavédelmi célkitűzések mellett. Macron egyébként már korábban megérkezett Japánba, és Abe Sindzó kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: hazája és Japán erősíteni akarja együttműködését az Indiai-óceán és a Csendes-óceán közötti térségben, hogy ellensúlyozzák Kína ambícióit. Ebbe be akarják vonni Indiát, Ausztráliát és Új-Zélandot is.  

Még egy csúcs a csúcson

Nem része a G20-as rendezvénynek, annak „peremén” mégis kiemelkedő jelentőségűnek ígérkezik Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök egyórásra tervezett különtalálkozója, amelyen szó lesz a kétoldalú kapcsolatok általános állapotáról, a hadászati stabilitásról, valamint a regionális konfliktusokról – így Szíriáról, Afganisztánról, Ukrajnáról, Venezueláról. Nem nagyon emlegetik, de aligha kerülhető meg az amerikai-orosz csúcstalálkozón az Irán körüli, akár háborús veszélyt is hordozó problémahalmaz, illetve Észak-Korea mindenki által óhajtott, de sem Moszkva, sem Peking által nem nagyon sürgetett nukleáris leszerelése.    

Témák
G20