Előfizetés

Angela Merkel egészséges a kormányszóvivő szerint

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 16:04

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
Megtartja minden programját a német kancellár. Eközben a német lapok arra figyelmeztetnek, hogy a vezetők egészségi állapota kormányukra is kihat.
Angela Merkel német kancellár egészséges - jelentette ki a szövetségi kormány helyettes szóvivője pénteken Berlinben. Martina Fietz tájékoztatóján a kormányfő egészségi állapotára vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a G20-csoport oszakai találkozójáról érkező képek "olyan kancellárt mutatnak, aki teljességgel aktív és egészséges". Hozzátette, hogy
Angela Merkel "végzi a munkáját és megtartja valamennyi tervezett programját".

A helyettes kormányszóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy csütörtökön egy hivatalos rendezvényen - a kormány új igazságügyi miniszterének államfői kinevezési ceremóniáján - a kancellárra rátört a reszketés. A roham tíz nap alatt másodszor fordult elő Angela Merkelnél a nyilvánosság előtt. Pénteken több országos lap kommentárt közölt az esetről. A Welt kiemelte, hogy
a vezető politikusok egészségi állapota "nem csupán magánügy".

Ez különösen a világpolitikai folyamatokat alakító politikusokra érvényes. Egészségi állapotuk kihat kormányuk cselekvőképességének és országuk stabilitásának állapotára. Egyszerűen lemondani és visszavonulni pedig a politikában nem lehet, mert "a nem megfelelő pillanatban előkerülő utódlási kérdések azonnal hatalmi kérdésekké válnak, és politikai instabilitásba torkollhatnak" - írta a Welt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap az Amikor Merkel reszket, a keselyűk köröznek című kommentárjában kiemelte: az egész világ odafigyel, ha Merkel reszketni kezd, hiszen ekkor "nem egy akármilyen személy, hanem a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja reszket, és neki nemcsak a német tartományokban van szava".

Szélsőjobboldaliak és dzsihádisták célpontja is volt már a francia imám, akire fegyverrel támadtak csütörtökön

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 15:27

Fotó: Facebook/Rachid El Jay
A támadást nem merényletként és nem terrorakcióként kezelik a hatóságok.
A francia igazságszolgáltatás pénteken kizárta, hogy merényletnek minősíthető az előző napi lövöldözés az északnyugat-franciaországi Brest egyik mecsete előtt, amelyben a vallási hely imámja és egy másik ember megsérült. Az elkövetőt röviddel az eset után holtan találták, feltehetően főbe lőtte magát. A sebesültek állapota nem életveszélyes, az imámot négy lövés érte, kettő a hasán, kettő a lábán, a másik sérültet a combján találta el a lövedék.
"A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet azt állítani, hogy merényletről van szó"

- mondta Jean-Philippe Récappé bresti ügyész, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi ügyészég terroelhárítási részlege nem foglalkozik az üggyel.
Az incidens célpontja a Sunna mecset vitatott imámja, Rachid El Jay volt, akit konzervatív nézetei miatt bírálnak Franciaországban, ugyanakkor az Iszlám Állam terrorszervezet célkeresztjében is áll. Rendőri források szerint a feltelezett elkövetőt Karl Foyernak hívják, 21 éves, egy Renault Clio típusú gépkocsival érkezett a mecset elé, ahol kiszállt az autóból, úgy csinált, mint aki fotókat szeretne készíteni, majd hatszor rálőtt a két férfira.
A támadást megelőzően az elkövető írásos dokumentumokat hagyott a mecset közelében, és mintegy hatvan e-mail címre is elküldött levelében azzal indokolta a tettét, hogy április 18-án találkozott három férfival, akik azt parancsolták neki, hogy ölje meg a bresti imámot június 15. és 30. között. A támadót nem ismerte a rendőrség, nem szerepelt a titkosszolgálatok nyilvántartásában, és nem ismert róla az sem, hogy szélsőjobboldali körökhöz tartozott volna.
"Rachid El Jay-t megfenyegette az Iszlám Állam, mert a prédikációi a köztársaság értékeit hirdetik. Ha a támadó fundamentalista lenne, az Iszlám Állam már üdvözölte volna a tettét"

- jelezte a francia muzulmánok tanácsa, az CFCM.
A most 39 éves bresti imám tíz évvel ezelőtt minden esetre a terrorszervezet híveihez hasonlóan a szalafista mozgalomhoz tartozott, de annak békés, nem dzsihadista, Szaúd-Arábiát támogató irányzatát képviselte. Akkoriban a Rachid Abou Houdeyfa nevet használta és az interneten terjesztett prédikációit több tízezren hallgatták. Egy 2015-ös felvételen a mecsetbe járó gyerekeknek azt magyarázta, hogy a zenehallgatás miatt - ami egyes iszlamista tanítások szerint tilos - sertéssé vagy majommá válhatnak. Az autodidakta imámot a 2015-ös dzsihadita merényleteket követően életbe léptett rendkívüli állapot keretében kihallgatták, otthonában és a mecsetben házkutatást is tartottak, de nem indult ellene eljárás.
Az imám azóta állítólag megváltozott: a 2016-2017-es tanévben a Rennes-i egyetemen elvégezte a "vallások, jog és társadalmi élet" elnevezésű kurzust, amely a francia hatóságok kérésére indult a muzulmán vallási képviselők képzésére. A férfi azóta a szekularizált francia állam értékeit tiszteletben tartó hagyományos marokkói iszlám tanításai hirdeti, s míg korábban a szélsőjobboldali csoportok, újabban a dzsihadisták célpontja lett.

12 ezer ápoló hiányzik a horvát egészségügyből, ultimátumot adtak a szakszervezetek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 14:43

Fotó: DOMINIQUE FAGET / AFP
Az elmúlt néhány évben 1180 ápoló távozott külföldre és további kettőezer nyújtotta be kérelmét külföldi munkavállalásra.
A horvát egészségügyi dolgozók szakszervezete pénteken súlyos ápoló- és technikushiányra figyelmeztetett, és arra kérte a kormányt, hogy nyilvánítsa hiányszakmává az említett két foglalkozást - közölte a helyi sajtó. Anica Prasnjak, a szakszervezet vezetője rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetések miatt az egészségügyi dolgozók inkább külföldön vállalnak munkát. Szavai szerint 12 ezer nővér és technikus hiányzik az egészségügyi rendszerből, ami a turisztikai szezonban komoly fennakadásokat okozhat.
A szakmai szervezet nevében azt kérte a kormánytól, hogy növelje meg az egészségügyi szakképzésbe felvehető tanulók létszámát, biztosítson ösztöndíjakat, valamint jobb munka- és lakhatási körülményeket a szakápolók számára. Mint mondta, a szakszervezet iskoláztatja az ápolókat, akik aztán Németországba távoznak. "Ez komolytalan és felelőtlen, úgy vélem, ez az utolsó segélykiáltás részünkről" - fogalmazott, majd hozzátette:
amennyiben a kormány továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megállítsa ezt a tendenciát, a szakszervezetek teszik meg a szükséges lépéseket és akciókat szerveznek.

Kiemelte, hogy az elmúlt néhány évben 1180 ápoló távozott külföldre és további kettőezer nyújtotta be kérelmét külföldi munkavállalásra. Utalt arra, hogy a 2016-os adatok szerint Horvátországban százezer lakosra 680 ápoló jutott, míg az európai átlag 1180 ápoló százezer lakosra vetítve.
Horvátországban az egészségügyi szakdolgozók átlag fizetése 3500 és 4500 kuna között van (150-190 ezer forint), a kórházakban a bérek elérheti a 8000 kunát (340 ezer forint) is ügyeletekkel együtt. Nyugat-Európában ezzel szemben 2500 eurót (valamivel több mint 790 ezer forint) is megkeresnek az ápolók - tette hozzá.
Úgy értékelte, hogy az egészségügyi szakápolók elérték teljesítőképességük határát és a jobb munkakörülmények miatt inkább külföldön vállalnak munkát.
"Ez azonban úgy látszik, megfelel a kormánynak, hogy olcsó munkaerőt hozhasson be a helyükre"

- hangoztatta Prasnjak. Mindazonáltal kifejtette, hogy ez ellen azonban tiltakozik a szakszervezet, míg azok száma, akik ebben a szakmában keresnek munkát nulla vagy legalább száz nem lesz. A horvát egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott és drasztikusan túlterhelt, az ápolók mellett egyre több orvos is elhagyja az országot.