Előfizetés

Pártelnök lett a bakizó román kormányfő

G.M.
Publikálás dátuma
2019.06.30. 12:09

Fotó: JOHN THYS / AFP
Viorica Dancilát választotta elnökének szombaton a román Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztújító kongresszusa.
A választást az tette szükségessé, hogy az európai parlamenti választások másnapján Liviu Dragnea pártelnököt letöltendő börtönbüntetésre ítélték korrupció miatt. A jelenlegi kormánykoalíció vezető ereje, a PSD a rendszerváltás óta eddig mindig vagy kormányon volt, vagy az ellenzék legnagyobb pártja volt, potenciális kormányváltó erejét most veszítette el először. Az EP-választáson a 2016-os parlamenti választási eredménye felét érte el, 20 százalékot és a képzeletbeli dobogó harmadik helyére csúszott vissza. De nem ez a 3 hely a legnagyobb baja Románia eddigi legnagyobb és legstabilabb pártjának, hanem az, hogy zuhanása megállíthatatlannak tűnik, belső ellentétei pedig orvosolhatatlanoknak. És ezen minden bizonnyal tovább ront a hétvégi tisztújítás is. Viorica Dancila kormányfő ugyanis az ország egyik legnépszerűtlenebb politikusa és minden bizonnyal a rendszerváltás utáni legnépszerűtlenebb miniszterelnök, aki bakizásairól híresült el és lett a román közbeszédben a buta szőke nős viccek megtestesítője. Dancila mérlegét nyelvbotlásai, országok, városok, történelmi színhelyek, sőt tárgyalópartner kormány- és államfők nevének összecserélése, elfelejtése mellett az rontja leginkább, hogy őt a bebörtönzött Dragnea bábjának tartják. Igaz ugyan, hogy a miniszterelnök a nagyhatalmú pártvezér bebörtönzése után még nyelvbotlásait is Dragnea számlájára írta, egy tévéműsorban arról beszélt, hogy meg volt félemlítve, nyomás alatt volt, olyan kormányzati irányt erőltettek rá, amivel ő nem tudott azonosulni, de ez kevés volt a ráragadt bélyeg eltüntetésére. Főképp azért, mert bár a PSD-ben tavaly komoly belső lázadás tört ki Dragnea ellen, Dancila nem volt a lázadók között. A bakizó román miniszterelnök pártelnökké választásával régiónk utolsó nagy szocialista pártja is elindult a kispárttá válás útján.

Az afgán választási bizottság tagjait mészárolták le a tálibok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.30. 12:06
Illusztráció - a kép az afgán erők egy korábbi, tálibok elleni hadművelete során készült.
Fotó: Wali Sabawoon / AFP
A biztonsági erők több tucatnyi tagját is megölhették a támadók szombaton. Aznap egy másik helyszínen is összecsaptak a tálibok és a kormány katonái.
Az afganisztáni Független Választási Bizottság nyolc tagjával végeztek szombat éjjel tálib fegyveresek Kandahár tartományban, írja a Reuters. A támadást követően a terroristák szóvivője azzal büszkélkedett:
szerintük a biztonsági erők 57 tagja is életét vesztette az összecsapásban, valamint elraboltak további 11 személyt, öt járművet és rengeteg fegyvert.

A kormány szerint persze hazudtak az áldozatok számáról. Hogy szerintük hány áldozata volt a rajtaütésnek, arról nincs hír.
Szintén szombaton, egy másik összecsapás a kormányerők és a tálibok között Farah tartományban nyolc katona életébe került, és további nyolcan megsérültek. Az ütközetnek a az afgán kormányerők légicsapása vetett véget, ami a hadsereg szerint rengeteg tálib fegyverest megölt.

"A jövőt építjük" - először lépett amerikai elnök észak-koreai földre

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.06.30. 10:11

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Trump bejelentette, hogy Washington és Phenjan újrakezdi az észak-koreai nukleáris leszerelést célzó tárgyalásokat.
„Azzal az imádsággal üdvözlöm a (tárgyaló) feleket, hogy egy ilyen jelentős gesztus újabb lépést jelentsen a béke útján, mégpedig nem csupán a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára”

„Azzal az imádsággal üdvözlöm a (tárgyaló) feleket, hogy egy ilyen jelentős gesztus újabb lépést jelentsen a béke útján, mégpedig nem csupán a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára”

Donald Trump vasárnap a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Trump a zárt ajtók mögött folytatott csaknem egyórás megbeszélése után újságíróknak elmondta: reméli, hogy a felek átfogó megoldásra jutnak a leszerelési kérdésben.
„Nem az számít, mennyi idő alatt csináljuk, csak az, hogy jól csináljuk”

– fogalmazott az amerikai elnök.

Trump hozzátette: néhány héten belül a felek felállítják a tárgyalásokat vezető küldöttségeiket. Bejelentette azt is, hogy a washingtoni delegáció élén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Stephen Biegun, az amerikai kormányzat észak-koreai különmegbízottja áll majd. A panmindzsoni találkozó során Donald Trump, első amerikai elnökként, átlépte a demarkációs vonalat, és észak-koreai területre lépett.
„Nagy nap ez a világ számára. Azt jelenti, hogy véget vetünk a múltbeli ellenségeskedésnek, és megpróbálunk új jövőt teremteni”

– mondta az elnök a helyszínen újságíróknak.

Arra a kérdésre, meghívja-e Kim Dzsong Unt a Fehér Házba, azt felelte:
„Akár azonnal”.

Az észak-koreai vezető újságíróknak reményét fejezte ki, hogy Trump átlépése észak-koreai területre - amelyet bátor lépésnek nevezett – javítani fogja a két ország kapcsolatát:
„Magunk mögött hagyjuk a múltat, és a jövőt építjük”

– jelentette ki.

Hozzátette: megtiszteltetésnek venné, ha Trump ellátogatna Phenjanba. Donald Trump a „történelmi sétán” nagyszerű barátságnak nevezte a közte és Kim Dzsong Un közötti kapcsolatot. Noha az amerikai elnök nagyon pozitívan nyilatkozott a találkozójáról Kim Dzsong Unnal, kiemelve, hogy új fejezetet nyitnak Washington és Phenjan kapcsolatában, a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy az Észak-Koreával szembeni szankciók egyelőre érvényben maradnak. Arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e az enyhítésük, annyit válaszolt:
„bármi megtörténhet a tárgyalások során”.

A héten Robert Ashley altábornagy, az Egyesült Államok katonai hírszerzésének vezetője a Fox televíziónak adott interjújában még azt mondta, véleménye szerint Kim Dzsong Un nem áll készen országa atomfegyver-mentesítésére.
A Trump-Kim találkozót kedvezően értékelte Ferenc pápa, aki szerint Koreában a tárgyalási kultúra jó példáját láthatta a világ.
„Azzal az imádsággal üdvözlöm a (tárgyaló) feleket, hogy egy ilyen jelentős gesztus újabb lépést jelentsen a béke útján, mégpedig nem csupán a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára”

– mondta vasárnapi Úrangyala imádságában a katolikus egyházfő.

Az amerikai elnök hetekkel ezelőtt már bejelentette, hogy levelet kapott Kim Dzsong Untól, aminek a tartalmát „csodálatosnak” és „meleg hangúnak” nevezte, bár a részleteiről nem számolt be. Ugyanekkor megjegyezte: arra számít, hogy „valami pozitív” dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. Trump tavaly júniusban Szingapúrban találkozott először Kim Dzsong Unnal, és több kérdésben született elvi, szándéknyilatkozat jellegű egyetértés, egyebek közt a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. Idén februárban azonban a Hanoiban tartott második csúcstalálkozó nem hozott konkrét, kézzelfogható előrelépést.

A G20 csúcs eredményei

Donald Trump szombat este Japánból, a G20-országcsoport oszakai találkozója után érkezett először Szöulba, ahol megbeszéléseket folytatott Mun Dzse In dél-koreai államfővel. A G20 – vagyis a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó csoport – csúcstalálkozója olyan zárónyilatkozat elfogadásával zárult, amely végül konszenzusos, kompromisszumos megfogalmazást tartalmazott a klímaváltozás kezelését illetően – olyan megfogalmazást, amely elfogadható volt a minél hatékonyabb éghajlatvédelmi intézkedéseket szorgalmazó Európa – főként Franciaország államfője, Emmanuel Macron –, valamint az egész klímakérdéssel kapcsolatban kételkedő, vonakodó amerikai elnök számára is. Két különálló passzus rögzítette azt, hogy az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, a többi tagállam pedig ugyanakkor elkötelezett a megállapodás betartása iránt. Az oszakai csúcs résztvevői szintén állást foglaltak amellett, hogy erőteljesebb intézkedéseket kell hozni a szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése érdekében, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése ellen. Az oszakai csúcstalálkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nők egyenjogúságának megteremtésére és a nemi hovatartozásból eredő különbségek csökkentésére fognak törekedni a foglalkoztatásban, az oktatásban és az üzleti szférában. Az oszakai találkozón a kétoldalú tárgyalások is kiemelt figyelmet kaptak. Donald Trump találkozott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hszivel való találkozója során Trump ígéretet tett arra, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereskedelmi tárgyalások a felek között. Egyúttal jelezte: a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég amerikai beszállítói tovább folytathatják majd tevékenységüket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban. Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról. Peking üdvözölte Trump döntését.