Orbán végig kötötte az ebet a karóhoz

Publikálás dátuma
2019.07.01. 17:24
Illusztráció
Fotó: VIRGINIA MAYO / AFP
EU-források megerősítették, hogy Frans Timmermans bizottsági alelnök jelölése gerjesztette a leghevesebb indulatokat.
Vasárnaptól hétfőig pontosan 18 órán át tárgyaltak az Európai Unió állam- és kormányfői a közösségi intézmények ősszel megüresedő vezető tisztségeinek a betöltéséről. De a két- és többoldalú találkozókra, illetve a huszonnyolcas körben tartott vitára fordított idő sem volt elég ahhoz, hogy megállapodjanak a “csomag” tartalmáról, ezért a tanácskozást elnöklő Donald Tusk kedd délelőttig elnapolta a tanácskozást. A lengyel politikus azért döntött így, mert a résztvevők asztalára tett utolsó kompromisszumos javaslata nem kapott többséget. Eszerint a holland szocialista Frans Timmermans töltené be az Európai Bizottság elnöki posztját, a bolgár néppárti Krisztalina Georgieva kerülne az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács élére, két és fél évig a német néppárti Manfred Weber, illetve a belga liberális Guy Verhofstadt vezetné az Európai Parlamentet és a dán liberális Margrethe Vestager irányítaná a külügyeket. Tusknak nem sikerült megnyernie a többség támogatását a sok szempontból kiegyensúlyozott előterjesztéshez, ezért ideiglenesen “hazaküldte” a vezetőket, illetve további két- és többoldalú egyeztetéseket kezdeményezett. A Népszava által megkérdezett EU-források megerősítették, hogy Frans Timmermans bizottsági alelnök jelölése gerjesztette a leghevesebb indulatokat. Különösen Olaszország és a Visegrádi Négyek keltek ki ellene, bár a szlovákok kitartását a közös álláspont mellett többen megkérdőjelezik. Orbán Viktor magyar és Mateusz Moraviecki lengyel kormányfő mindenesetre végig kötötte az ebet a karóhoz, ahogyan cseh kollégájuk, a liberális Andrej Babiš, aki a találkozóról távozóban megjegyezte: személyi kérdésekben a V4-ekkel tart, nem a pártcsaládjával. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Angela Merkel német kancellár nem a visegrádiak, hanem az olasz kormány ellenállását emelte ki sajtókonferenciáján. Öt évre megmérgezné az együttműködést, ha egy nagy ország ellenkezése dacára születne meg a megállapodás — szögezte le. Egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomata szerint a bizottsági elnök megválasztását külön megnehezíti, hogy személyéről két intézménynek, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell megegyeznie, miközben az új képviselőtestület a korábbinál jóval megosztottabb. Az EP-választáson győztes Európai Néppárt (EPP) sem akarja egykönnyen elengedni a csomag legértékesebb részének tartott tisztséget: néhány kereszténydemokrata kormányfő, köztük az ír Leo Varadkar, nyíltan bírálta Timmermans kiválasztását az Európai Bizottság élére. Hírek szerint körülbelül tíz tagállami vezető jelezte, hogy az asztalra tett utolsó javaslatcsomag, és különösen a bizottsági alelnök előléptetése elfogadhatatlan a számára. Ennyi ellenszavazat pedig elég a jelölések megbuktatásához. A szabályok szerint Jean-Claude Juncker utódjának a megválasztásához 21 tagállam egyetértése szükséges, amelyek az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. Jüri Ratas észt kormányfő újságíróknak azt mondta: az a cél, hogy a következő ciklus intézményi vezetői a szükségesnél jóval nagyobb támogatással kerüljenek pozícióba. Jó esély van rá, hogy Közép- és Kelet-Európa “egy erős képviselőt küldhet vezető tisztségbe “, válaszolta a Népszava kérdésére, de neveket nem említett. A csomag elfogadásának elhalasztása rosszkor jött a kedden összeülő Európai Parlamentnek, amely szerdán tervezi megválasztani új elnökét és elnökségét. A képviselőtestület első emberének a személye nagymértékben attól függ, hogy a tagállami vezetők milyen megállapodásra jutnak a csomag többi részéről. Donald Tusk kedden nem pusztán megállapodást, hanem konszenzust szeretne, de nem fog visszariadni attól sem, hogy megszavaztassa a jelöléseket, erősítette meg egy tanácsi tisztségviselő. Emmanuel Macron francia elnök a döntéshozatal kudarcának nevezte a hosszúra nyúlt és eredménytelenül végződött megbeszéléseket, az Európai Néppárt megosztottságát és egyes vezetők személyes ambícióit jelölve meg a sikertelenség fő okának. 
“Kipróbáltunk egy sémát, holnap mást kell csinálnunk”

— jegyezte meg távozóban.

Hajnalhasadásig, sőt, azon is túl

A csúcstalálkozónak otthont adó brüsszeli Justus Lipsius épület sajtótermében dolgozó több száz újságírónak vasárnap este hat órától másnap délig tartott a nyitó napi műszak. Közülük sokan menet közben feladták, és hazamentek, de a “kemény mag” kitartott, és gyakorlatilag alvás — valamint érdemi információk - nélkül vészelte át az éjszakát. Amikor reggel negyed hatkor megjelent a teremben az Európai Tanács egyik szóvivője, és a riporterek megrohamozták, az ijedt tisztviselő elkiáltotta magát: "Nem történt semmi! Nincsenek híreim!"

Frissítve: 2019.07.01. 18:23

Eltévedt szír légvédelmi rakéta robbant fel Cipruson

Publikálás dátuma
2019.07.01. 16:31

Fotó: IAKOVOS HATZISTAVROU / AFP
Az orosz gyártmányú rakétát izraeli vadászgépek ellen lőtték ki, de rossz helyen ért célba: a robbanással fényt kapott a szír-izraeli konfliktus is.
 Három hangos dörrenés rázta meg vasárnap este az észak-ciprusi Nicosia környékét, többen pedig fényt is láttak az égen: egy orosz gyártmányú S-200-as légvédelmi rakéta robbanhatott fel a ciprusi légtérben, és szerencsére nem okozott károkat – írja a BBC. Kudret Ozersay külügyminiszter szerint a szír légvédelem eltévedt rakétájáról van szó, amit az izraeli légicsapások elleni védekezésként lőttek fel Homsz tartományban, ám rossz helyre sodródott.
Mustafa Akinci, az Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke a térségbeli háborúk aggasztó következményének nevezte, de ennél erőteljesebben nem kommentálta a rakétamalőrt.
A történtek ugyanakkor rávilágítottak a Szíria és Izrael között rendszeressé váló katonai konfliktusokra, amiket hivatalosan még most sem neveznek háborúnak. Mint az MTI is írja, vasárnap izraeli harci gépek légitámadásokat hajtottak végre damaszkuszi és homszi célpontok ellen, a támadások során pedig legalább négy szíriai civil - köztük egy csecsemő - meghalt, és további 21 ember megsebesült. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet szerint ugyanakkor  a légicsapásban hat civil és kilenc fegyveres vesztette életét. A libanoni légtérből érkező támadásokra a szír hadsereg orosz gyártmányú elfogó rakéták kilövésével válaszolt – ezek egyike juthatott el Észak-Ciprusig.  
Izrael az elmúlt években több száz hasonló támadást hajtott végre Szíria területén, az akciók során az ellenségüknek tekintett libanoni Hezbollah, valamint az azzal szövetséges Irán szír létesÍtményeit támadják – Izrael két ellensége viszont  Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatja a szír felkelő csoportok ellen folytatott harcban. 
Szerző

Baloldali egyezség Brémában

Publikálás dátuma
2019.07.01. 15:50
Kristina Vogt, Carsten Sieling és Maike Schaefer
Fotó: CARMEN JASPERSEN / AFP
Első ízben alakult teljesen baloldali kormány egy nyugati német tartományban.
Brémában ugyanis megállapodás született arról, hogy a választáson második helyen végzett szociáldemokraták a Zöldekkel és a Balpárttal lépnek koalícióra. Az öt héttel ezelőtt megrendezett voksolás nagy kudarccal ért fel a szociáldemokraták szempontjából, mert 73 év után először nem tudták megszerezni a győzelmet, a kereszténydemokraták szűk többséggel előzték meg őket. Az SPD 23 képviselővel rendelkezik az új parlamentben az eddigi harminc helyett. A CDU eggyel több, 24 mandátumot szerzett. A szociáldemokraták mégsem szorulnak ki a kabinetből, miután a mérleg nyelvének számító, s jelentősen megerősödött Zöldek őket, és nem a CDU-t választották koalíciós partnernek, illetve nemet mondtak a kereszténydemokraták által javasolt megoldásra, arra, hogy  harmadik félként a szabad demokratákat vonják be. A környezetvédők elsősorban nem Angela Merkel pártjától, hanem a szabad demokrata FDP-től tartanak, számos éles különbség van ugyanis a két politikai erő programjában.
A három baloldali párt között megszületett koalíciós szerződés rendkívül alapos, 140 oldalas. A delegációk által kidolgozott szöveget azonban még hivatalosan is el kell fogadnia mindhárom pártnak. A programban kiemelt szerepet kap a klímavédelem. Ennek keretében a tervek szerint 2030-ig kitiltanák a belvárosból a gépkocsikat. A széntüzelésű erőműveket 2023-ban kapcsolnák le az áramszolgáltató rendszerről a legkisebb német tartományban. Jelentős könnyítéseket terveznek a gyermeküket egyedül nevelők számára is. Ez a hét igen változatosnak ígérkezik a tartományban. Csütörtökön a Balpárt kongresszusán döntenek a koalíciós szerződésről. A tömörülés – az SPD-vel és a Zöldekkel szemben – a tartományi szövetség 620 balpárti tagjának véleményét is kikéri. Kötelező érvényű szavazásról van szó, ha tehát a tagok leszavazzák a programot, kútba esik a megállapodás. Szombaton aztán az SPD és a Zöldek mondanak ítéletet az egyezségről. A brémai parlament szerdán tartja alakuló ülését. A helyi parlamentben először lesznek jelen az Alternatíva Németországért (AfD) képviselői. Az új kormányt várhatóan augusztus közepén szavazzák majd meg.