Soros-hálózat, Merkel-terv: hatalmas összeesküvést lát maga előtt Orbán

Publikálás dátuma
2019.07.01. 20:41

Fotó: JOHN THYS / AFP
Épp csak az illuminátusok maradtak ki a miniszterelnök által vázolt teóriából: Orbán Viktor a Habony-féle hírügynökségnek leplezte le az európai vezetők titkos tervét.
Az UFO-magazin is megirigyelhette volna azt a nyilakozatot, amit Orbán Viktor adott a részben Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA nemzetközi hírügynökségnek, és amit az MTI is idézett. 
Frans Timmermans (szociáldemokrata csúcsjelölt) brüsszeli visszautasításáról szólva, a miniszterelnök kifejtette: már az is elég indok hozzá, hogy Timmermans Soros György embere. De a V4-ek azért nem támogatják bizottsági elnöki jelölését, mert szerintük „egy ideológiai harcos és harcot folytat mindenki ellen, aki az ő gondolkodásától különböző módon látja a világot”. Furcsa ezt pont Orbán Viktortól hallani, aki itthon gyakorlatilag harcot hirdetett a liberális demokrácia intézményrendszerei – a független bíróságok, kutatói hálózatok, jogvédő és civil szervezetek – ellen. Ám ez még csak a bemelegítés a miniszterelnöktől.
Orbán ugyanis krimiszerűnek nevezte a rendkívüli EU-csúcs történéseit:
szerinte az események arról szóltak, hogy néhány európai vezető - köztük Frans Timmermans és Manfred Weber (az Európai Néppárt csúcsjelöltje) - elhatározta, hogy a következő öt évben az Európai Bizottságot (EB) olyan embernek kell vezetnie, aki a Soros-féle NGO-hálózat és a liberális demokrácia megingathatatlan képviselője.

Mindez – azon túl, hogy az X-akták legvadabb összeesküvés-elméleteire hajaz – azért is meglepő, mert Orbán nemrég még levélben kérlelte Joseph Dault, az Európai Néppárt francia elnökét: ne támogassák Timmermanst. Így Orbán Viktor közvetve az EPP-csúcsjelölt Weber mellett érvelt, (akit amúgy alkalmatlannak tart a posztra).
A Fidesz elnöke úgy látja, hogy ha ez a „csoport” el tudja foglalni az Európai Bizottság elnöki székét, akkor hosszú éveken keresztül a Soros-féle NGO-kat onnan fogják finanszírozni, és ezzel megpróbálják majd átalakítani a közép-európai társadalmakat is, különösen a migráció kérdésében. Magyarán: visszatért az utóbbi hetekben a spájzban szögre akasztott bevándorlásellenes retorika, a sorosozás, NGO-zás kíséretében.
Orbán Viktor szerint az EPP vasárnap hozott két döntést, „amit a nemzetközi sajtó nem vett tudomásul vagy elrejtették előle”. Az első, hogy Frans Timmermans semmiképpen nem lehet az Európai Bizottság elnöke, a másik pedig, hogy az EPP-nek kell adnia a bizottság elnökét akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Manfred Weber nem lesz az Európai Parlament (EP) elnöke. A nyilatkozatban megkapja a magát Angela Merkel német kancellár, aki – mint Orbán mondja – nem vette tudomásul az EPP döntését, és továbbra is „egy olyan csomagot próbált összerakni a liberálisokkal és a szocialistákkal”, amely a házelnöki pozíciót Manfred Webernek juttatta volna és Frans Timmermansnak adta volna a bizottsági elnöki posztot.    A jó és rossz harcává leegyszerűsített politikai mérkőzésben természetesen megjelennek a fény küldöttei is: a miniszterelnök kiemelte, hogy Olaszország, a V4-ek és az Európai Néppárt döntése mellett kitartó néppárti miniszterelnökök viszont egységesen szembefordultak ezzel a „merkeli magatartással” és megakadályozták, hogy Timmermansból bizottsági elnököt csináljanak. A V4-ekről pedig azt mondta hogy „fantasztikus bravúrt hajtottak végre”, mert bár a négy ország vezetője négy különböző pártcsalád tagja, és mind a négy politikai csoport egymással vitában állt, a visegrádi négyek végig egységesek tudtak maradni.    És hogy a miniszterelnök milyen bizottsági elnököt kívánna az Uniónak? Olyat, aki „a kelet-nyugat együttműködés,  a hídépítés és a kompromisszumépítés mestere” lenne. Hogy konkrétan kire gondolt, azt Orbán Viktor nem fejtette ki, talán szerénységből sem. 
Szerző

Kevesebb jut az ellenzéki pártalapítványoknak

Publikálás dátuma
2019.07.01. 20:35
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Noha voltak, akik kicsivel jobban jártak, összességében szűkült az ellenzéki pártalapítványok pénzügyi mozgástere 2018-ban – derült ki a legutóbbi Magyar Közlönyből.
A mérlegeiket most közzétett pártok közül csak a Demokratikus Koalíció (DK) és a Jobbik pártalapítványának javult kismértékben a gazdasági helyzete.
A Párbeszédhez tartozó Megújuló Magyarországért Alapítvány költségvetési juttatásai feleződtek, 14 millió csökkentek 2018-ra az előző évhez képest. A DK Új Köztársaságért Alapítványa 2017-ben 40 milliós költségvetési támogatást kapott, tavaly már 58 milliót. A Jobbik alapítványa a tavalyelőtti 266 millióhoz képest tavaly 270 millióhoz jutott. A Momentum Indítsuk be Magyarországot Alapítványa csak 2018-ban kezdett működni, tavaly 7,2 millió forintot kapott. Nagyon rosszul járt, bő 40 millió veszített az LMP pártalapítványa, a Liberálisok pártja sem örülhetett. Értelemszerűen jelentősen csökkent a 2018-ban megszűnt Együtt alapítványi támogatása is.
Az MSZP Táncsics alapítványa már korábban közzétette a mérlegét, ebből kiderül, hogy tavalyelőtt még 235 millió forint folyt be a szervezet számlájára – ennek döntő többsége költségvetési támogatás volt – míg tavaly már csak 191 millió forint.

Összeomlás előtt: vidékről küldenek erősítést a budapesti kormányablakokhoz

Publikálás dátuma
2019.07.01. 18:25
illusztráció
Fotó: Népszava
A járási hivatalokra hárult a teher, hogy elfedjék a fővárosi munkaerő-hiányt, de ez csak tovább ronthat a helyzeten.
Minden járási hivatalból két embert a fővárosba vezényelnek a budapesti kormányablakokba az utóbbi hetekben már kezelhetetlenné vált munkaerőhiány csökkentésére. A Népszava információi szerint ezt az intézkedést jelentette be a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a megyei kormányhivatalok vezetőinek tartott hétfői értekezleten. Tuzson Bence a feladat megoldásával őket bízta meg, de a legnehezebb munka értelemszerűen a járási hivatalok vezetőire hárul, akiknek meg kell találni a fővárosba küldhető tisztviselőket, a helyben maradókkal pedig meg kell értetniük, hogy kevesebben végzik ezután a feladatokat.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke szerint azonban ezzel a lépéssel csak az azonnali botrányt sikerül átmenetileg elfednie a kormánynak, hiszen a döntés tovább fokozza a feszültséget a köztisztviselők körében. Boros Péterné szerint joggal lehet attól tartani, hogy a példátlan döntés újabb távozási hullámot indít el a kormányhivatalokban.
Most több mint 600 betöltetlen álláshely van Budapesten, ezeknek is csak egy részére lesz elegendő a vezényelt alkalmazottak köre.

A hétfői „eligazításon” a szakszervezet tudomása szerint nem kerültek szóba a szakszervezetek által korábban javasolt tartós megoldást kínáló lehetőségek a béremeléstől a munkaidő meghosszabbítás eltörléséig. Az MKKSZ kész a nyári időszakban is akciókat szervezni az embertelen lépés ellen - jelentette ki az elnök.