Végiglátogatják a strandokat a NAV emberei

Publikálás dátuma
2019.07.02. 08:10
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mindhárom, a Balatont övező megyében tartanak a héten ellenőrzést, de az ország más pontjain is vizsgálni fogják a fürdőhelyeket és azok környékét.
Több megye strandjain és fürdői­nél működő vállalkozásokat ellenőriz az adóhivatal a következő napokban - írja a Magyar Nemzet. A hatóság legfrissebb ellenőrzési tervéből az derül ki, hogy tulajdonképpen az ország felében strandok és fürdők környékén dolgoznak majd nagyon gyakran a NAV emberei.
Somogyban például a pizzériákat, az ételkiszállítókat, a vendéglátóhelyeket és a fizetővendéglátókat ellenőrzi a NAV, a hatóság embereinek felbukkanására elsősorban a megye Balaton-parti településein és a zamárdi Balaton Sound Fesztivál környékén számíthatnak a gazdasági szereplők. Zalában is lesznek ellenőrzések a strandokon, fürdőhelyeken, Veszprémben pedig a szuvenír- és ajándékboltokat, illetve a strandcikkeket árusító üzleteket keresik fel a revizorok. Tervbe vettek a hónapban strandellenőrzéseket az adóhivatal Pest megyei, Fejér megyei és Jász-Nagykun-Szolnok megyei igazgatóságán is, miközben Baranyában a fürdőzéshez elengedhetetlen termékek árusítói kerültek ezen a héten az érdeklődés középpontjába. Csongrádban a jövő hétre tervezik a fürdőhelyek kereskedőinek és vendéglátóinak felkeresését.
A hatóság emberei – mint általában, úgy ezúttal is – főként arra kíváncsiak, hogy a vállalkozások átadják-e a nyugtát, a számlát vevőiknek, bejelentették-e alkalmazottaikat, és megfelelőn használják-e online pénztárgépüket. Szóba kerülhet a készpénzkészlet helyzete is.
Szerző

Veszélyes játékot űz a kormány: a lakosság lassan már a költségvetési hiány negyedét finanszírozza

Publikálás dátuma
2019.07.02. 07:00

Fotó: Népszava
Még tart a jegyzési roham kiemelkedő kamatozású Magyar Állampapír Pluszért. Ám a növekvő infláció miatt könnyen versenytársat kaphat.
Az államadósság szempontjából eddig egyértelműen sikeres volt a "szuperkötvénynek" nevezett Magyar Állampapír Plusz kötvény kibocsátása. Mint Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzéséből és sajtótájékoztatójából kiderült, az első négy hétben 1014 milliárd forintot jegyeztek le. Kétségtelen tény, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű tőkét a lakosságtól még nem vontak be. A legfőbb vonzerő, pedig az volt, hogy az öt éves megtakarításra átlagosan évi 4,95 százalékos kamatot ígérnek. Ilyen ütem mellett látszólag könnyedén teljesíthető lenne a kormányzatnak az a terve, hogy 2023-ig 5-6000 milliárd forintnyi friss tőkét vonjanak be az állampapír-piacra. Az első adatok szerint az 1000 milliárdot meghaladó "szuperkötvény" állományból 700 milliárd forint származott friss befektetésekből, a többi pedig az alacsonyabb kamatozású állampapírok átcseréléséből. A kormány az új kötvény kibocsátásával hármas célt kíván elérni. Egyrészt csökkenteni kívánja a külföldiek szerepét az államadósság finanszírozásában, másrészt a kereskedelmi banki megtakarítások igyekszik átterelni az állampapír piacra, és nem utolsósorban a háztartásoknál elfekvő ötezer milliárd forintnyi készpénzállomány egy részének befektetésére is számít. A külföldiek aránya az államapapír vásárlók között már ma sem számottevő, a kamatkiadások alig több, mint 14 százalékából részesednek. Az Államadósság Kezelő Központ sem kíván újabb devizakötvényt kibocsátani, legfeljebb nem számottevő értékben japán, kínai vagy más "egzotikus" papírt dobhatnak piacra. A Prémium Euró Magyar Államkötvény továbbra is forgalomban marad, azonban ennek szerepe elhanyagolható. Jótékonyan hat viszont a devizakitettségünkre, hogy a Paks 2 atomerőmű beruházásához felvett orosz hitelt, melyről a kezdetektől tudni lehetett, hogy kedvezőtlen kondíciójú, emiatt a belőle elköltött részt folyamatosan előtörlesztjük. Így olyan forintadóssággá válik, amelynek alacsonyabb a költsége. A befektetési alapokban gyűjtött tőke átterelését az új kötvénybe kedvezőtlennek tartja a Népszava által megkérdezett Bodnár Zoltán. A jegybank korábbi alelnöke szerint a bankok, miután számukra megdrágulnak a források, arra kényszerülnek majd, hogy drágábban hitelezzenek. Ez azonban ellentétes a jegybank szándékaival. A magas kamatozású "szuperkötvény" jegyzése csak addig kifizetődő - mondta a szakember, ameddig az éves infláció nem emelkedik tartósan a jelenlegi 4 százalék körüli érték fölé. Sőt, három éves megtakarításnál a három éves állampír magasabb hozamot képes termelni, mint a "szuperkötvény". Egymillió forint befektetésével az új kötvény 3 év alatt 138 ezer forintot hoz, a három éves állampapír ugyan "csak" 136 ezer forintot, viszont ha ennek az időközi kamatát újra ilyen kötvénybe fektetjük be, akkor 142 ezer forintot érhetünk el.  Nehéz megítélni, hogy a most jegyezhető "szuperkötvény" futamidejének végén, vagyis 2024-ben hogyan is alakul az infláció, de az előjelek nem kedvezőek. Az egyértelmű, hogy ha a pénzromlás üteme meghaladná az öt százalékot, akkor a plusszal jelzett állampapír már nem versenyképes - fűzte hozzá Bodnár Zoltán.  Több banki elemző szerint éppen ezért az inflációkövető államkötvény mindig megfelelő versenytársa tud majd lenni a "szuperkötvénynek", és rövidebb futamidővel legalább akkora, de esetenként akár magasabb hozamra is képes annál.        

Száz évre szól

Két évvel ezelőtt 3,5 milliárd euróért, most újabb 1 milliárd euróért adott el egy évszázados lejáratú államkötvényeket Ausztria, a korábbi 2,1 százalék után ezúttal mindössze 1,171 százalékos hozam mellett - írta a Financial Times.  A világ legnagyobb összegben kibocsátott ultrahosszú lejáratú állampapírjáról van szó, amelyre most ötszörös, 5 milliárd eurós kereslet érkezett. Ausztria 70 éves, 2016-ban kibocsátott állampapírokkal is rendelkezik. 

Szerző

Zöld lett a nagy energiateszt

Publikálás dátuma
2019.07.01. 19:52

Fotó: Shutterstock
Akár a jelenleginél többet is hajlandó lenne fizetni a lakosság jó része azért, hogy otthonában zöld áramot használhasson - derült ki az MVM Zrt. által több mint harmincezer ember megkérdezésével készült Nagy EnergiaTeszt felméréséből.
A válaszolók háromnegyede tervezi, hogy megújuló energiát hasznosító berendezést telepít otthonába, de 25 százalékuk csak legfeljebb két százalékos többletköltséget vállalna, míg 40 százalékuk akár 2-10 százalékot is ráfizetne. A fiatalok és a nagyobb településeken élők igényelnék jobban a zöldenergiát.  Magyarországot napenergiában tartják a leggazdagabbnak a kutatásban résztvevők az összes energiahordozó összehasonlításában. 25 százalékuk ugyanakkor a geotermikus energiát, 10 százalékuk a víz- és csak nem egész 7 százalékuk a szélenergiát vélte a legnagyobb potenciállal rendelkező megújulóenergia-forrásnak. A válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy minden tud a megújuló energiafajtákról, ám a biomassza-felhasználást kevesebben sorolták ide.  A tesztet kitöltők többsége úgy véli, ők maguk is, de a lakosság általában is nem tesz eleget a környezetvédelemért és az éghajlatváltozás negatív hatásainak tompításáért. Annak ellenére így gondolják, hogy tízből kilencen már igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hasonló arányban az otthoni világításra is figyelmet fordítanak, a vízhasználat megtakarításaira több mint 70, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy 40 százalék helyez hangsúlyt. Ugyanakkor otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be.
Szerző