Egész Európában a forróságtól szenvednek az emberek. Hőhullám tombol Franciaországban is, különösen az ország déli részén. Grenoble ugyan nincs messze a tengerparttól, az itt élők kénytelenek a helyi, Jean Bron uszodában felfrissülni. Mint minden más hasonló helyen, fürdőzni vágyók kabinban öltöznek át, majd bemennek a medencébe. Így történt ez a napokban, a dél-franciaországi városban is, ám tucatnyi nő váratlanul a jellegzetes muzulmán fürdőruhában, a burkiniban jelent meg. A fürdőmester figyelmeztette őket arra, hogy ez szabályellenes, s higiéniai okokból csak hagyományos, egy vagy kétrészes fürdőruhában úszkálhatnak. Mivel a burkinit viselő hölgyek ügyet sem vetettek rá, kihívták a rendőrséget. A hatóság képviselői hamar ki is érkeztek a tett színhelyére, felírták minden rebellis fürdőző nevét, s 35 euróra büntették őket.
Az akció mögött az Alliance Citoyenne polgárjogi mozgalom állt. Bár nem vallási csoportról van szó, sok szélsőséges muzulmán is a tagjai közé sorolható. A szervezet arról is ismert, hogy meglehetősen meredek összeesküvés-elméleteket terjesztett a 2015-ös párizsi terrortámadás-sorozatról. A grenoble-i akcióról az Alliance Citoyenne szóvivője, Taouis Hammouti a Twitteren azt írta, a burkini-művelet „a polgári engedetlenség egy megnyilvánulása volt”.
A burkini kifejezés a burkából és a bikiniből tevődik össze, s ezt viselik a rendkívül vallásos muzulmán nők, amikor meg akarnak mártózni mások előtt a tengervízben, vagy uszodában. Az öltözék csak az arcot, továbbá a kéz- és lábfejet hagyja szabadon.
A burkini ötlete egy libanoni-ausztrál nőtől, Aheda Zanettitől származik. Miután az ausztrál kormány úgy döntött, hogy a vízimentőknél muzulmán nők is szolgálhatnak, ő jutott arra, hogy a burkinival még a legvallásosabb muzulmán nők is mutatkozhatnak a tengerparton. Korábban a muzulmán asszonyok vagy egyáltalán nem fürödhettek például a tengervízben, vagy csak a testet teljesen elfedő ruhában, ami aligha lehetett túlságosan kényelmes viselet.
Később az egész muzulmán világban népszerű lett ez a ruha. Törökországban 1993-ban bukkant fel Hasema néven, Egyiptomban 2000-től terjedt el „sharia swimsuit”, vagy „swimming hijabként”. Az amerikai muzulmán nők Splashgear névvel ismerhették meg. Ez a szintetikus anyagból készült „úszó hidzsáb” nem ragad a testhez, ha nedvessé válik.
Világszerte azért még nem terjedt el annyira a burkini, s több országban nem is túlságosan népszerű, még Törökország egyes régióiban sem. Antalya szociáldemokrata polgármestere, Cem Burak Özgenc például egyenesen megtiltotta, hogy a nők hasemában fürdőzzenek a város uszodájában. Reha Muhtar televíziós kommentátor 2005-ben a Sabah című lapban bizarrnak nevezte a viseletet. A felvilágosult Hürriyet ennél is továbbment, butának, nevetségesnek és ízléstelennek minősítette. Néhány török város csatlakozott is a hasema tilalmához.
Később Nyugat-Európa strandjain is mind gyanakvóbban tekintettek azokra a nőkre, akik burkiniben jelentek meg a strandokon. 2016. július 28-án a franciaországi Cannes-ban dekrétumban tiltották be a viseletet. A döntéshozók kiemelték, nem az volt a cél, hogy egy egyházi jelképet száműzzenek a tengerpartról. Az indoklás szerint az öltözék „olyan terrorszervezethez való tartozást jelképez, amely háborút indított ellenünk”. Később más települések is csatlakoztak a tilalomhoz. A francia kormány kiállt a betiltást mellett döntő települések mellett, ám arra is figyelmeztette őket, tegyenek többet a vallások közötti feszültségek csillapításáért. Később aztán Franciaországban feloldották a tilalmat arra hivatkozva, hogy ezzel a személy szabadságát korlátozzák.
A grenoble-i eset abban tér el a többitől, hogy itt nem egy tengerparti strandról, hanem uszodáról volt szó. A burkini-hadművelet után különösen a francia politikai paletta jobboldala vált aktívvá. A radikális Nemzeti Tömörülés (RN), Marine Le Pen pártja szerint iszlamista provokáció történt. A konzervatívok hangzatosan „társadalompolitikai gátszakadásról” tettek említést.
Az akciót elítélte Eric Piolle Grenoble polgármestere, aki a zöldek tagja, s sokat tett a muzulmán közösség integrációjáért. Mint mondta, az ehhez hasonló esetekben a jövőben is pénzbüntetést szabnak ki. Egyúttal a jobboldalt is élesen bírálta, amely – mint mondta – olajat akar önteni a tűzre, s meg akarja akadályozni a konstruktív vitát. Egyúttal felszólította a francia kormányt, egységes szabályozást dolgozzon ki a burkini viselésére, amely az úszómedencékre is éppúgy vonatkozna. A sportminisztérium három hete azt közölte, a muzulmán női fürdőruhát csak higiéniai vagy biztonsági okokból lehet betiltani, a strandokra és uszodákra különben „vallási semlegesség” vonatkozik.
A kabinet nem kíván foglalkozni a kérdéssel, a közösségi oldalakon azonban sokan szóltak hozzá a vitához. Zohra Bitan, Manuel Valls egykori szocialista kormányfő korábbi szóvivője szerint segíteni kell azokat a muzulmán nőket, akik az iszlamista férfiak terrorizálnak. A grenoble-i uszodát bezárták, s ki tudja, mikor nyitja meg újra a kapuit.
