A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek. A Fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát az MTI összefoglalója szerint 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog.
A javaslatot, melyet Kósa Lajos csak „lex Czeglédynek” titulált, Kósa és Kocsis Máté terjesztette elő. Ennek lényege, hogy egy képviselőjelöltet abban az esetben, ha ellene büntetőeljárás folyik valamilyen bűnügyben, és a vádemelés még azelőtt megtörtént, hogy képviselőjelöltként nyilvántartásba vették volna, akkor az adott bűnügyben ne illesse meg a mentelmi jog. Ez egyrészt figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelmét, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy politikai ellenfeleket koholt vádakkal szorítsanak ki a politikai placcról - hiszen az, hogy az ügyészség vádjai megalapozottak-e, nem számít. Erről itt írtunk bővebben.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) májusban nem függesztette fel Czeglédy Csaba EP-képviselőjelölt mentelmi jogát, a testület határozata szerint a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az ülésen kilencen szavaztak a felfüggesztésre, nyolcan ellene. A felfüggesztéshez kétharmados többségre lett volna szükség.
