Czeglédy miatt módosították a mentelmi törvényt

Publikálás dátuma
2019.07.02. 12:34
Az alapvető jogok biztosáról is ma szavazott a parlament
Fotó: Kovács Attila / MTI
A javaslatot 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek. A Fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát az MTI összefoglalója szerint 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog. A javaslatot, melyet Kósa Lajos csak „lex Czeglédynek” titulált, Kósa és Kocsis Máté terjesztette elő. Ennek lényege, hogy egy képviselőjelöltet abban az esetben, ha ellene büntetőeljárás folyik valamilyen bűnügyben, és a vádemelés még azelőtt megtörtént, hogy képviselőjelöltként nyilvántartásba vették volna, akkor az adott bűnügyben ne illesse meg a mentelmi jog. Ez egyrészt figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelmét, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy politikai ellenfeleket koholt vádakkal szorítsanak ki a politikai placcról - hiszen az, hogy az ügyészség vádjai megalapozottak-e, nem számít. Erről itt írtunk bővebben. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) májusban nem függesztette fel Czeglédy Csaba EP-képviselőjelölt mentelmi jogát, a testület határozata szerint a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az ülésen kilencen szavaztak a felfüggesztésre, nyolcan ellene. A felfüggesztéshez kétharmados többségre lett volna szükség.
Szerző

Új típusú szakszervezeti munka kell – Interjú Csóti Csabával

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:37

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Péntektől új vezetője van a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF). A tisztújító kongresszus küldöttei Csóti Csaba történész-levéltárost, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) eddigi elnökét választották meg a következő négy évre a 13 tagszervezetet tömörítő szövetség élére.
A levéltárosokat csendes, magányos kutató embereknek képzeljük, pont nem olyannak, amilyen ön. Mikor dőlt az el, hogy a mozgalmasabb szakszervezeti munka legyőzi a kutatót? Egy évvel azután, hogy 1997-ben elkezdtem levéltárosként dolgozni, már részt vettem a szakszervezeti munkában. Egy társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség iránt érzékeny családból származom több generációra visszamenőleg, az indíttatást tehát otthonról kaptam és adódott a lehetőség is, mert 1998-ban a Somogy Megyei Levéltárban lévő alapszervezet titkára úgy döntött, a munkahelyünket és így a szakszervezeti tevékenységet is elhagyja, úgyhogy utólag nézve némi romantikus hevülettől is vezérelve elvállaltam a posztot. Ez még megfért a szakmai feladatokkal, a nagy váltást az jelentette, amikor 2016-ban főállású szakszervezeti munkára cseréltem az akkor már közel 20 évnyi levéltári munkát. Úgy ítéltem meg, a levéltári munka keretrendszere annyira megváltozott 2011 óta, hogy én mást szeretnék csinálni, közben pedig többször is megkerestek, hogy vállaljam el a KKDSZ vezetését. Négy éve, amikor a szakszervezet akkori elnöke más pozícióba került, azt gondoltam, elérkezett az idő a váltásra, így elvállaltam a feladatot. A habitusom egyébként levéltárosként is ilyen volt, csak egy helyi vagy megyei vezető nyilván kevésbé jelenik meg az országos médiában. Hogy történik a kiválasztás a szakszervezetekben? Földiák András, a SZEF elnöke kinézte utódjának? Nem, én amúgy is nagyon ellene vagyok az ilyen kiválasztásnak. Azt, hogy indulni akarok elnökjelöltként, tavaly augusztus-szeptemberre döntöttem el. 2018 tavaszától többen megkerestek, hogy alkalmas jelöltnek tartanak, sokat beszélgettünk a SZEF belső működéséről, őszre megérett a döntésem ezzel kapcsolatban és novemberben be is jelentettem a szándékomat, hogy ha több szervezettől támogatást kapok, akkor elindulok a posztért.
Nem működött jól a SZEF? Fogalmazzunk úgy, hogy általában a magyar szakszervezeti mozgalomban jelentkeztek működési zavarok, mert a gazdasági válságot követően, majd a 2010-es kormányváltás után egyértelművé vált, hogy a versenyszféra munkaadói és a közszféra munkáltatója, az állam is eltávolodott az előző 20 év konstruktív tárgyalási módszereitől, konszenzusos megállapodásaitól. Megjelent a kényszer, hogy erre a helyzetre a szakszervezeteknek is másként kell reagálni, mint korábban. Azt gondolom, ezeknek az új típusú várakozásoknak meg tudok felelni, különben nem vállaltam volna a SZEF vezetését. Hogy készült erre a szerepre, mit kellett tanulni? Türelmet, kompromisszumkészséget – nagyon sokat – és az irány nem elvtelen módosításának képességét. Nem egyforma a 13 tagszervezetünk érdeke minden kérdésben, ezért folyamatosan súlyozni kell, mindig megkérdezni a másiktól, mit gondol egy döntésről. Odafigyeléssel, türelemmel kell közelíteni valamennyihez és meg kellett tanulnom azt is, hogy nem feltétlenül kell mindenre azonnal válaszolni, tudni kell várni is. A tagság épp nem türelemre sarkallja, hanem az eddiginél dinamikusabb munkát vár. Meg kell tartani az intézményes érdekegyeztetési formákat, de meg kell találni azokat a pontokat is, ahol határozottabban és eredményesebben lehet képviselni a tagság érdekeit, mint a tárgyalóasztalnál. A céltalan radikalizmusnak nem vagyok híve, csak a nagyobb nyilvánosság eléréséért nem is fogom alkalmazni, de ha a másik fél „befeszül” és nem enged, akkor kész vagyok nagyon is radikálisan képviselni a munkavállalóink érdekeit.
Tagtoborzásban, fiatalításban le vannak maradva a SZEF tagszervezetei? Nem, de mi nehezített pályán játszunk. A versenyszférában a munkaerőhiány a megegyezés felé tolja a munkaadókat is, csak az állam nem akarja érzékelni, hogy baj van. Az utóbbi években folyton arról beszélnek, hogy túl sokan dolgoznak a közszférában, ami nem igaz. De a kormány azt gondolja, megteheti, hogy egy nagyon leegyszerűsített fiskális politikát folytasson, vagyis ha a média felkapja, hogy valamelyik területen már tűz van, gyorsan átcsoportosít egy kis pénzt, de alapvető lépésekre nem szánja rá magát a közszféra munkavállalóinak megtartására. Fontos az új tagok bevonása, de a meglévő választott szakszervezeti tisztségviselők, tagok védelme és képzése sokkal fontosabb, hogy ők tudjanak azután tagokat toborozni. A SZEF feladata ebben a munkában a tagszervezetek segítése infrastruktúrával, oktatások szervezésével, nemzetközi példák megismertetésével. Miért nem verte ki a biztosítékot a közvéleményben a kormánytisztviselők rabszolgatörvénye? Mert szimpatikusabb a melós, mint a hivatalnok? Igen, sokan azt gondolják, hogy az államhatalom munkavállalói maguk is a hatalom birtokosai. Ez óriási tévedés, tudatosítani kell a közvéleményben, hogy ezek az emberek hihetetlen önfegyelemről tesznek tanúbizonyságot, hogy ne omoljanak össze a hivatalok, intézmények, minisztériumok, az egészségügy stb.
Ezeket mondják az ellenzék pártjai is. Van pártpolitikai nyomás a szakszervezeteken? Normális dolog egy demokráciában, ha a társadalmi elégedetlenséget civil szervezetek, szakszervezetek és ellenzéki pártok is megfogalmazzák. Az még nem közvetlen kapcsolat, ha vannak átfedések a politikai és az érdekvédelmi tömörülések véleménye között. A rabszolgatörvény elleni utcai megmozdulások sokadszor igazolták, hogy az ilyen akciók képesek nevet, elismertséget szerezni szakszervezeteknek, vezetőknek, és ezek vonzanak új tagokat. Van elég erő ehhez a SZEF-ben? Van, de látni kell, hogy a közszféra nem úgy működik, mint a versenyszféra, ahol az erős szakszervezetek nagyon jól megoldották a leckét: a rabszolgatörvénynek nevezett embertelen túlóra szabályt nem sikerült megváltoztatniuk, de a helyi egyeztetésekben gyakorlatilag mindenhol elérték, hogy ne alkalmazzák azt. Az egyetlen munkaadó, amellyel nemhogy nem lehetett kompromisszumot kötni, de a kormánytisztviselőknek egy még embertelenebb törvényt vezetett be, az a magyar állam. Ezért kellenek az új módszerek a közszféra szakszervezeteinek.
Mi a mozgástér? Meg kell erősíteni a belső egységünket annak érdekében, hogy a következő generáció szakszervezeti vezetői felkészültebbek legyenek, erősebbek, harcosabbak, de az összefogás, a tájékoztatás, a már említett képzés a fiataloknak lassan hoznak eredményt. A téli megmozdulások hatására a közszolgálatban dolgozókat tömörítő szakszervezetek egy utcai követelésrendszer középpontjába kerültek. Amikor egyértelművé vált, hogy a jól hangzó általános sztrájkot nem lehet megszervezni, sokan a közszférára kezdtek mutogatni, többek között ezért is hoztuk létre az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot. Látni kell azonban, hogy így sem lehet azonnal lépni. Ez a laza szövetség folytatja a munkát, benne van a SZEF sok tagszervezete is, sőt, a SZEF infrastruktúrával támogatja, segíti a tervek megvalósítását, meggyőződésem, hogy ősztől az eddigieknél is jobban. Mindehhez rendelkezésre áll a szükséges anyagi háttér? A SZEF-nek megvan a lehetősége úgy kezelni a vagyonát, hogy meg tudja adni a támogatást a tagszervezeteinek.

Teljes az ellenzéki szövetség Újpesten

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:31

Fotó: Momentum
A DK-tól a Jobbikig, hat párt állt be a közös jelölt, Déri Tibor mögé.
Újpesten is aláírták a választási együttműködési megállapodást az ellenzéki pártok, írja az ujpestihirmondo.hu. Hétfőn jelentették be, hogy aláírták azt a megállapodást, mely a következő öt és fél év működési keretét foglalja magában. A bejelentésen valamennyi párt képviseltette magát, és útjára eresztették kampányukat.
“Nincs nyári szünet” – jelentette ki Déri Tibor polgármesterjelölt az Újpesti Hírmondó megkeresésére. Déri szerint másfél éves konstruktív együttműködés eredménye az írásos megállapodás.
Varju László, Újpest országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy változásra van szükség, ehhez viszont Déri Tiborra van szükség, aki a 21. század embere. Trippon Norbert, az MSZP IV. kerületi vezetője szerint most már biztos, hogy bukja a kerületet a Fidesz. Kanász-Nagy Máté, az LMP újpesti politikusa a a Farkaserdő megóvásáról és parkosításról beszélt. Altfatter Adalbert a Párbeszéd nevében azt ígérte, visszakapják a Dunát a helyiek.
Szerző