18 nigériai katonát gyilkoltak meg hétfőn

Publikálás dátuma
2019.07.02. 14:25

Fotó: CRISTINA ALDEHUELA / AFP
A terroristák rajtaütésének napján, Nigéria egy másik városában pedig egy lángba borult tartálykocsi okozta legalább ötven ember halálát.
Legalább 18 halálos áldozatot követelt az a hétfői merénylet Nigériában, mely során terroristák egy Inates város közelében lévő katonai táborra támadtak, írja a Reuters a hadsereg keddi közleménye nyomán. A támadók két autóba rejtett bombával robbantottak, és tüzet nyitottak a Mali határához közel állomásozó katonákra, akik közül négynek nyoma veszett.
Az Afrikai Unió július 6. és 9. közötti csúcstalálkozójának Nigéria a házigazdája, helyszíne pedig a támadástól mindössze 200 kilométerre lévő főváros, Niamey.

Legalább ötvenen égtek halálra

Függetlenül a terrortámadástól, egy tragédia is történt hétfőn Nigériában. Benue államban balesetet szenvedett egy üzemanyagot szállító teherautó. Többen az oldalára borult jármű köré gyűltek, hogy lecsapolják annak tartalmát, ám az lángra kapott. Legalább ötven ember égett halálra, sokan pedig súlyos sérülésekkel kerültek kórházba.

Szerző

Amerikai kémek elfogásával henceg Irán, az ügyészség kivégeztetné őket

Publikálás dátuma
2019.07.02. 13:27

Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A halálos ítéletekkel való fenyegetőzést megelőzően, hétfőn azt jelentette be Irán: a 2015-ös atomalkuban megengedettnél több dúsított uránt halmozott fel.
"Több tíz" amerikai kém leleplezését jelentette be még tavaly augusztusban Irán. Állítólag zömében kettős állampolgárok, akiket a hadseregben és nukleáris létesítmények körül fogtak meg a rezsim emberei. Egyiküket, a védelmi minisztérium korábbi alkalmazottját már júniusban ki is végezték az ország állítása szerint. És így járhatnak a többiek is, írja a Reuters.
Az iráni ügyészség halálos ítélet kiszabását kéri több tavaly elfogott "kémre" is

- hangzott el kedden az állami médiában. Az állítólagos ügynökök közül két személy pedig "hosszú börtönbüntetést" kapott.
Az Egyesült Államokkal Donald Trump színre lépése óta napról napra egyre feszültebb az iráni rezsim viszonya. A halálos ítéletekkel való fenyegetőzést megelőzően, hétfőn azt jelentette be Irán: a 2015-ös atomalkuban megengedettnél több dúsított uránt halmozott fel.

Kémgyíkok

Ami az elfogott "amerikai kémeket" illeti, a tapasztalatok azt mutatják, hogy erősen kétséges, hogy valóban azok-e, amiknek a rezsim mondja őket. Az országot irányító Ali Hoszajni Hámenei vezető katonai tanácsadója tavaly februárban azzal a nyilvánvaló képtelenséggel állt elő, hogy sivatagi hüllőket, köztük gyíkokat és kaméleonokat használt az Egyesült Államok az iráni nukleáris létesítmények felderítésére. A nevetséges állítást az teszi tragikussá, hogy hozzátette: a nyugati kémügynökségek gyakran használnak fel turistákat, tudósokat és civileket, de a hatóságok résen vannak, és egymás után tartóztatják le az állítólagosan pecázó párokat és más, gyíkokat szállító személyeket. Mindezt egy kémkedéssel vádolt tudós és környezetvédő aktivista halálának apropóján fejtegette. Az iráni-kanadai származású Kavous Seyed Emami tisztázatlan körülmények között halt meg a börtönben, állítólag öngyilkos lett.

Szerző

A német hadügyminiszter lehet az új bizottsági elnök

Publikálás dátuma
2019.07.02. 13:11
Merkel Ursula von der Leyent javasolja
Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Olyan megoldás körvonalazódik az uniós csúcstalálkozón, amely elfogadható lehet a tagállamok többségének.
A tervezett 11 óra helyett 13 órakor folytatódik az Európai Tanács vasárnap este kezdődött csúcsértekezlete, amelyen az állam- és kormányfőknek el kellene dönteniük, kiket jelölnek a legfontosabb posztokra. A visegrádi államok, valamint Olaszország ellenállása miatt egyre valószínűtlenebb, hogy a német-francia tengely által javasolt szociáldemokrata listavezető, Frans Timmermans legyen a befutó az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A konzervatív Európai Néppártban (EPP) továbbra is jelentősek a vele szembeni ellenérzések, s az EPP ragaszkodik ahhoz, hogy a pártcsalád adja a következő bizottsági elnök személyét, s a jelölést ne engedje át más pártcsaládnak. Az Európai Néppárt erre annak árán is hajlandó, hogy felszámolják a Spitzenkandidat-rendszert, ami azt jelenti: az EPP is eltekint attól, hogy Manfred Webert jelöljék a tisztségre. A belga Le Soir kedden megjelent cikkében az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalóját, a francia Michel Barnier-t tartja a legalkalmasabbnak a posztra, ám Németország továbbra sem szívesen állna be mögé. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kérdésre válaszolva kifejtette, a francia neve nem került elő az elmúlt napok konzultációi során. Lapértesülések szerint azonban Angela Merkel váratlan névvel állt elő: párttársát, a szintén német kereszténydemokrata Ursula von der Leyent, hazája hadügyminiszterét javasolná a posztra, így elébe menne az EPP követelésének, miszerint mindenképp a pártcsalád adja a következő bizottsági elnök személyét, egyúttal azok elvárásainak is megfelelne, akik női személyiséget látnának szívesen a tisztségben. Személye talán a visegrádiakkal szövetségre lépő olaszoknak is megfelelne, Giuseppe Conte miniszterelnök hírek szerint eddig a bolgár Krisztalina Georgievát, a bizottság korábbi alelnökét, a Világbank vezetőjét látná szívesen a poszton. Amennyiben a német hadügyminiszter kerülne az uniós kormány élére, hírek szerint Charles Michel liberális belga kormányfő lehet az Európai Tanács elnöke, Manfred Weber az Európai Parlament elnöki tisztségét kaphatja meg, a szlovák Maros Sefcovic, jelenlegi energiaügyi biztos pedig külügyi és biztonságpolitikai főképviselő lehet. Így két posztot kapna az Európai Néppárt, egyet-egyet a szociáldemokraták és a liberálisok. Hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök is támogatná Ursula van der Leyen jelölését azzal a feltétellel, hogy az Európai Központi Bank élére a jelenleg a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) irányító honfitársa, Christine Lagarde kerül. A kérdés egyedül az, hogy a német hadügyminiszter mennyire élvezi az Európai Néppárt bizalmát.

A magyar kormány is támogatja

Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a Twitteren jelentette be, hogy a Visegrádi 4-ek országai (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország), Ursula von der Leyent, a német kormány jelenlegi védelmi miniszterét támogatják az Európai Bizottság elnöki posztjára – vette észre a 444.hu. Von der Leyent jelölését Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke javasolta először.   

Frissítve: 2019.07.02. 19:39