Visszaüt, hogy a közműveken spórolnak

Publikálás dátuma
2019.07.03. 06:45

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Vitatják a lapunk által megkérdezett vízügyi szakemberek a Miskolci Vízmű Kft. (MIVÍZ) magyarázatát, amely szerint a szélsőséges időjárás, a több villámárvíz és a hőség okozta a városban a hétvégi nagy csőtöréseket.
Sajtóhírek szerint 11 csőtörés történt, s emiatt ezrek maradhattak víz nélkül Miskolcon. A 160 ezres város vízellátásért felelős önkormányzati cég szerint viszont csak három helyen volt csőtörés szombaton. A szakértők arra emlékeztettek, hogy a vízhálózat országszerte drámaian elöregedett, felújításra a szükséges pénz töredéke jut, a jelek szerint ez így lehet Miskolcon is, emiatt törhettek el itt is csövek. Miskolcon ugyanis azt követően roppant meg az egyik vezeték, hogy a hálózat egyik részét felújították és visszakapcsolták a rendszerbe. A visszakapcsoláskor átmenetileg jelentős nyomáskülönbségek jelentkeznek a hálózaton, s vélhetően ez repesztette meg az egyik, immár cserére szoruló vezetéket, mondták a kérdésünkre névtelenül válaszoló „vizesek”. A szakemberek véleményével szembesítettük a MIVÍZ ügyvezetőjét, Bíró Vencelt. A cégvezető továbbra is az időjárási szélsőségeke hivatkozott ám ő sem zárta ki, hogy a csőtörések a hálózat állapotával magyarázhatók. Mindamellett Bíró Vencel a miskolci vízhálózat állapotát megfelelőnek minősítette, s kijelentette, hogy tervszerűen végzik a felújításokat. Hogy ez mit jelent, vagyis évente a hálózat hány százalékát újítják fel, s mennyi pénzt költ a cég és a város ezekre a beruházásokra, azt nem árulta el az ügyvezető. Bíró Vencel hozzátette, hogy nem érti, a sajtó miért fújta fel a hétvégi csőtörések hírét, az ügyvezető most is ragaszkodott ahhoz, hogy mindössze 3 helyen volt csőtörés, és ez még kezelhető gond. Hogy akkor milyen forrásból származik a 11 csőtörés híre, azt Bíró elképzelni sem tudja. Amiképp azt sem, hogy a lapok miért írták azt, ezrek maradtak víz nélkül szombaton, amikor szerinte legfeljebb ötszázan. Bazin Levente, miskolci önkormányzat szocialista képviselője viszont ragaszkodik ahhoz, hogy háromnál több volt a csőtörések száma a borsodi megyeszékhelyen. Bazin családját is sújtotta a vízkimaradás, ezért a férfi felhívta a MIVÍZ ügyeletét szombaton, s ott azt a választ kapta, hogy legyen türelmes, mert 11 helyen van csőtörés a városban. Hanyecz Máté, egyetemi hallgató családjának lakása is víz nélkül maradt szombaton 12 órától. Az ő utcájukban lajtkocsi biztosította a vizet, s amikor kérdezték a jármű vezetőjétől, hogy mikor áll helyre a szolgáltatás, akkor az volt válasz, hogy eltart egy ideig, mert 11 helyen van törés, és nincs elég ember a munkára. Hanyeczék utcájában vasárnap reggel fogtak a hibaelhárításhoz, és délutánra – vagyis a csőtörés után 25 órával – lett újra vezetékes víz a lakásokban. Az egyetemista azt is hihetetlennek tartja, hogy mindössze félezer embert érintettek volna a csőtörések, mivel csak az ő utcájukban ennyien maradtak víz nélkül.
Témák
Miskolc

Egy megyényi ember ellátásbiztonsága került veszélybe - durvul a laborhelyzet

Publikálás dátuma
2019.07.03. 06:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Miután az állam már nem tudja biztosítani a Veszprém megyei kórházaknak a mikrobiológiai vizsgálatokat, egy forrásunk szerint Budapestre utaztatják a tenyészeteket.
Az Országos Tisztifőorvos nem aggódik, szerinte a Veszprém megyei kórházak mindegyike szerződést kötött működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóval a klinikai mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, az ellátás folyamatos – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Az szervezettől azután kérdeztük meg újra, mit tesznek a betegbiztonság helyreállításáért, hogy hétfőn megírtuk: július elsejétől már nem vizsgálja a kórházak baktériumtenyészeteit a Veszprém megyei kormányhivatal laborja. Ott ugyanis többen felmondtak, emiatt pedig nem maradt kapacitás a labornak a kórházakra. Helyettük a kórházfenntartó egy magáncéget ajánlott a saját intézményeinek. Hétfő este az RTL híradónak a kormányhivatal mikrobiológiai laborjának egyik munkatársa telefonon megerősítette: működnek továbbra is, de csak a szakrendelőktől vállalnak feladatot, a kórházak mintáit keddtől már valóban nem vizsgálják. Erről a megyei kormányhivatal kedd reggel levélben is értesítette az érintett kórházakat. Egyebek mellett azt írták: a jövőben a napi antibiotikum rezisztencia, a kórházi hasmenéses járvány adatokat már az új szolgáltatótól kérjék. A Nemzeti Népegészségügyi Központtól arra nem kaptunk választ, hogy mely szolgáltatóval szerződtek az intézmények. Azt viszont megtudtuk: egy újabb körlevélben a kórház-fenntartó azt kérte, kedd délelőtt tízig kellett nyilatkozniuk az érintett intézményvezetőknek arról, hogy a változással mennyivel kerül majd többe a szolgáltatás. Az Újratervezés, egy jobb orvosi kamaráért nevű csoport kevésbé nyugodt, mint a járványbiztonságért felelős tiszti főorvos. Kedd reggeli közleményükben azonnali hatósági intézkedéseket sürgettek. Lovas András intenzív terápiás orvos, a csoport egyik tagja lapunknak azt mondta: az is közbotrány, ha egy kórházban leszakad a plafon, ám ezúttal egy megyényi ember ellátásbiztonsága került veszélybe. Őket a tisztfőorvos közlése sem nyugtatja meg, hiszen továbbra sem tudni, hogy hol és milyen kapacitásokkal végzik el a vizsgálatokat. Ugyanebben a csoportban egyikük úgy értesült, hogy Budapestre viszik a mintákat. Szakemberek nem feltétlen tartják ezt megnyugtatónak, magyarázatként arról beszéltek, hogy az sem mindegy, milyen távolságra kell eljuttatni a baktérium-tenyészeteket. Azok között ugyanis van olyan, amelyik akár már néhány óra alatt annyira megváltozhat, hogy nem nyerhető belőle valós eredmény.

Maradt a helyén a Bajcsy főigazgatója

Kásler Miklós miniszter március végén jelezte először, hogy lecserél tucatnyi, főként olyan kórházigazgatót, aki felelős intézménye eladósodásáért. Április elsején meg is jelent a pályázat, ám azt nem a leginkább eladósodott intézmények vezetőire, nem is valamennyi megbízással dolgozó igazgatóra írtak ki. Főigazgatót két helyre, a fővárosi Bajcsyba, valamint a karcagi városi kórházba kerestek. További nyolc vezetői pályázattal gazdasági igazgatókat cseréltek volna, így a fővárosi Bajcsyban, a Heim Pálban, a Jahn Ferencben, a jászberényi, a váci, a bajai és karcagi kórházban, valamint az Országos Onkológiai Intézetben. Mostanra megszületett az eredmény, a Bajcsy főigazgatói pályázatát érvénytelennek nyilvánították. Így marad hivatalában Bodnár Attila az eddigi főigazgató a következő pályázat kiírásáig. Ezt a posztot öten is megpályázták. Úgy tudjuk, a karcagi kórházra kiírt pályázat eredményes lett, és a jelenlegi megbízott főigazgató, Nagyné László Erzsébet nyerte el a posztot.

Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 13:13

Orbán szerint sokat elárul, hogy egy hétgyermekes családanya a jelölt

Publikálás dátuma
2019.07.02. 21:59

Fotó: JOHN THYS / AFP
Fordulat várható Európában - fejtette ki a miniszterelnök.
„Az elmúlt években súlyos hibák történtek az Európai Unióban, és ezeket mind ki kell javítani” - erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a köztévének adott interjúban, miután véget ért az Európai Tanács tisztújításról döntő ülése. A kormányfő azt mondta, hogy a gazdaságpolitikával, a migrációs politikával és a nemzeteknek megadott tisztelettel egyaránt voltak gondok, ezért bőven van feladat, de most az esélyek a problémák megoldására sokkal jobbak, mint korábban voltak. Orbán Viktor kiemelte, hogy feszült volt a tárgyalás, mert nagy volt a tét. Arról kellett ugyanis dönteni, hogy a következő években kik vezessék az európai intézményeket, és ez sok mindent meghatároz, minden tagállamnak fontos - közölte. Szerinte az volt a kérdés, hogy olyanok kerülnek-e a pozíciókba, akik szeretik és tisztelik Magyarországot, akik ismerik Közép-Európa történelmét, akik értik a keresztény kultúra fontosságát, akik úgy gondolkodnak a migrációról, mint a magyarok: veszélyt látnak benne. Vagyis a mostani személyi döntésekkel fontos tartalmi kérdésekben foglaltak állást - jelentette ki a miniszterelnök.
„Tudtuk tartani azt, amit szerettünk volna, illetve amit vállaltunk”

- hangoztatta, hozzátéve: olyan vezetők kerülnek az uniós intézmények élére, akik Magyarország szempontjából jó politikát fognak folytatni, vagy legalábbis erre jó az esély. Ugyanakkor a munka „nem kicsi és nem könnyű”, ráadásul még csupán az elején tartanak - közölte. Orbán Viktor kiemelte, hogy véleménykülönbségek továbbra is vannak, ezért a jövőben harcok lesznek. Azt mondta, hogy fontos győzelmet arattak, de a nemzetközi politikában mindig új viták jönnek elő. Viszont most már „erőnk is van”, hogy érvényt szerezzünk az akaratunknak - tette hozzá. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a közép-európai térség, a visegrádi négyek (V4 - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) szerepe a mostani eseményektől függetlenül is kiemelt. Ez a szövetség sikertörténetnek számít. Bár vannak más országok is, amelyek együttműködnek egymással, de egyikük sem annyira szolidáris a partnereivel, mint jelenleg a V4-ek tagjai - mondta. A kormányfő úgy értékelt: a visegrádi négyeket most elnöklő Andrej Babis cseh miniszterelnök érdeme, hogy ilyen nehéz kérdések megvitatása során is sikerült az elejétől a végéig együtt tartani a visegrádi négyek szövetségét. Megjegyezte, hogy a V4-es vezetők együtt 62-63 millió embert képviselnek. A visegrádi szövetségnek nagyobb a forgalma a német gazdasággal, mint Franciaországnak vagy Olaszországnak. A V4-eknél a legnagyobb a gazdasági növekedés, és a munkanélküliség is körükben csökken a legjobban - sorolta. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére felmerült a neve két olyan politikusnak, akik Magyarország szempontjából „több mint rosszak lett volna”, hiszen ők korábban már bizonyságát adták annak, hogy nem tisztelik Magyarországot, a magyarokat. Szerinte
az ő megválasztásukat sikerült megakadályozni, helyettük egy hétgyermekes német családanyát jelöltek

- utalt Ursula von der Leyenre.

Úgy vélekedett, 
ez már önmagában sokat elárul arról, hogy fordulat várható Európában.

Témák
Orbán Viktor
Frissítve: 2019.07.02. 23:51