Jelenleg ötezer devizahiteles perel

Publikálás dátuma
2019.07.02. 17:52

Fotó: Népszava
A legfelsőbb bírói testület segíti az alsóbb fokú igazságszolgáltatási fórumokat a tisztességtelen szerződések orvoslásában, de újabb útmutatás sem kizárt.
A devizahitellel kapcsolatos peres eljárások, végrehajtások és kilakoltatások felfüggesztését követelik a hitelkárosultak képviselői, illetve a hozzájuk csatlakozó ellenzéki pártok – jelentették be az érintettek keddi sajtótájékoztatójukon. Hosszú Istvánné, az Adóskamara képviselője ismertette, levélben fordulnak a Kúriához, amelyben kérik a különböző devizahitelezéssel kapcsolatos eljárások felfüggesztését, illetve azt, hogy a bírói testület javasolja a kormánynak, hogy jogalkotással rendezze a devizahitelesek helyzetét, fellépve a tisztességtelen hitelezés ellen. Jelenleg ötezer devizahiteles per van folyamatban – hangzott el ugyancsak kedden azon a tájékoztatón, ahol a Kúria vezetői számoltak be idei első félévi tevékenységükről. Wellmann György, a polgári kollégium vezetője utalt arra, hogy korábban sok pert megszakítottak, mert a bírák arra vártak, hogy az Európai Bíróság egyes konkrét ügyekben milyen ítéletet hoz. Ez meg is történt, tavaly és idén is 2-2 döntés született Luxemburgban. Az uniós bíráknak arra kellett választ adniuk, hogy a pénzintézetek tisztességtelen tájékoztatást nyújtottak-e ügyfeleiknek (a fogyasztóknak) a várható árfolyamkockázatokról, illetve volt-e kockázatfeltáró nyilatkozat? A Népszava erre vonatkozó kérdésére Wellmann György kifejtette, hogy a pénzintézetek a jelzálogalapú hitelezéseknél általában tájékoztattak az árfolyamkockázatokról, de korántsem mindegy, hogy milyen formában tették ezt. (A tájékoztatás teljes elmaradása szinte kizárólag a gépkocsik megvásárlásához kötődő szerződésekre volt jellemző.) Viszont, ha a szerződés szövege félreérthető, homályos, bonyolult volt, illetve a kockázatokról különböző dokumentumokban ejtettek szót, és az ezek közötti kapcsolat nehezen volt fellelhető, akkor az ügyben eljáró bíróság dönthet úgy, hogy a szerződést tisztességtelennek minősíti. Hasonló álláspontra helyezkedhetnek a bíróságok, ha  nem adtak elég időt a fogyasztóknak szerződésük áttanulmányozására. A Kúria Konzultációs Testülete állásfoglalásával a felek közötti elszámoláshoz segítséget nyújtott, de hangsúlyosan csak a tisztességtelennek minősülő hitelek esetében tették ezt. Lapunk kérdésére a Polgári Kollégium vezetője elmondta még, hogy ha a kezdetben még kétségtelenül magasabb kamatozású forinthitelt vették volna fel az ügyfelek, akkor a futamidő során 73 százalékuk jobban járt volna, mint a devizaalapú kölcsönnel. Amennyiben a Kúria útmutatásai alapján egy perben a bíróság a fogyasztóval való elszámolás mellett dönt, akkor a fő szempontnak annak kell lennie, hogy az adós nem járhat rosszabbul, mintha nem indított volna pert. Kártérítési igényt azonban csak az elévülési határidőn belül, vagyis öt esztendeig lehet benyújtani. Ez azok számára fontos, akik a törlesztésüket már befejezték, náluk az elévülést ennek utolsó napjától számolják. Ha a fogyasztó késedelembe esett, s a per során kiderül, hogy ennek oka az volt, hogy az árfolyamkockázatról nem kapott hiteles tájékoztatást a bankjától, akkor az emiatt keletkezett túlfizetés visszajár a számára. Amennyiben a hitelt folyósító pénzintézet elfogadja az adós fizetési ajánlatát, akkor a pert meg kell szüntetni. (A fogyasztónak konkrétan szükséges megfogalmaznia, hogy az elszámolást miképpen képzeli el, vagyis a per tárgyát mekkora összeg képezi.) Újabb devizahiteles perekre Wellmann György már nem számít. Több félreértés adódott abból, hogy a megindított per az esetleges végrehajtás azonnali felfüggesztésével vagy korlátozásával jár-e. Kérdésünkre Wellmann György kifejtette: ez koránt sincs így, a fogyasztónak külön pert kell kezdeményeznie a felfüggesztés vagy korlátozás érdekében, ami érintheti nem csak a pénzintézeteket, de a követeléskezelőket is. (Jelenleg hetente 40-60 családot lakoltatnak ki a végrehajtó intézkedése nyomán, tartozásaik miatt. Ezeknek meghatározó részét képezik a hiteladósok.)

Tállai szerint a probléma megoldódott

Miért nem egységes megoldást választottak, hiszen a bankok mindenkit becsaptak és megtévesztettek? Miért csak a jobb anyagi körülmények között lévőkön segítettek a 2011-es végtörlesztéssel? – ezeket az írásbeli kérdéseket tette fel Mesterházy Attila (MSZP) képviselő Orbán Viktor miniszterelnöknek. A választ Varga Mihály pénzügyminiszter nevében Tállai András adta meg. A minisztériumi államtitkár arra hivatkozott, hogy Magyarország kormánya 2010 óta számos intézkedést tett a hiteladósok terheinek csökkentése érdekében. 2015-ben többlépcsős intézkedéssorozat eredményeképpen forintosították a jelzáloghiteleket, majd 2016-ban kivezették a devizahitelt – írta az államtitkár. Az érdemi válaszadás azonban elmaradt. 

Darák párbeszédet ajánl Handónak

Nincs olyan szerv, amely a két intézmény vitáját eldönthetné, ezért azt maguknak kell rendezniük. Nincs működésképtelenség, de a kommunikáció elnehezült, indokolt lenne visszatérni a bizalmon alapuló közvetlen párbeszédhez – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke a Handó Tünde által vezetett Országos Bíró Hivatal, és az Országos Bírói Tanács (OBT) elhidegült kapcsolatára utalva. A Kúria elnöke elmondta, hogy mint az OBT tagja aktívan részt venne a kompromisszum keresésben. Jó példaként a Kúria és az Alkotmánybíróság közti párbeszédet és az egymás munkájára figyelő építkezést említette. A közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjának elhalasztásáról azt mondta, hogy az nem érinti az ítélkezést, a Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű működést.

Szerző

Dübörög a gazdaság – most még

Publikálás dátuma
2019.07.02. 17:34

Fotó: Omar Marques / AFP
Több mutatóra vonatkozó előrejelzését is felfelé módosította márciushoz képest kedden kiadott konjunktúra jelentésében a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet.
A tavalyi 4,9 százalékos bővülés után márciusban még 4 százalékos GDP-növekedést vártak az idei évre a kutatók, ezt most 4,5 százalékra emelték, 2020-ra viszont maradt változatlanul a 3,2 százalék. Az idei inflációs előrejelzést 3 százalékról 3,5 százalékra, a jövő évi várakozásokat pedig 3,5 százalékról 3,7 százalékra emelte a Kopint-Tárki – ismertette Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója. A kedden ismertetett prognózis szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya a tavalyi 2,2 százalékról idén nem 2,4 százalékosra emelkedik, ahogy márciusban még feltételezték, hanem 1,7 százalékosra csökken. Jövőre hasonló mértékű kiigazítást közölt az intézet: a 2,6 százalékosra növekvő deficit helyett 1,5 százalékosra csökken majd a hiány. A GDP-arányos államadósságra vonatkozó márciusi prognózisukat fenntartják a kutatók, és erre az évre változatlanul 68 százalékos, míg jövőre 67 százalékos teljesülést várnak. A bruttó keresetek növekedésére vonatkozó 8,5 százalékos prognózist 9,7 százalékra változtatták, a jövő évre vonatkozó 8 százalékos keresetnövekedési ütemet pedig 8,5 százalékra módosították. Az inflációs várakozás módosulása miatt ugyanakkor a reálkeresetek 5,3 százalék helyett 6 százalékkal, jövőre 4,7 helyett csak 4,6 százalékkal emelkednek. A kutatóintézet szerint a korábban várt 3,6 százalék helyett az idén 3,5 százalékra csökken a munkanélküliség, ami jövőre akár 3,3 százalékra is zsugorodhat. A foglalkoztatási rátára vonatkozó előrejelzésüket ugyanakkor változatlanul 60,7 illetve 61,1 százalékon hagyták az idei és a jövő évre. A jelentés szerint a foglalkoztatottak számának bővülése az év elején újabb lendületet vett, ám ez csak átmenetinek bizonyult: az első negyedévben a 1,4 százalékkal, március-júniusban viszont csak 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A javulásban egyébként is annak volt szerepe, hogy a külföldi telephelyen dolgozók számának emelkedése meglódult az év elején. Eközben a betöltetlen állások összes álláson belüli aránya az első negyedévben immár másodízben csökkent, a versenyszférában pedig a betöltetlen állások száma alacsonyabb volt, mint egy éve. A munkaerőhiány – legalábbis a feldolgozóiparban és néhány más területen – kissé mérséklődni látszik tehát. Ez a kutatók szerint azt sejteti, hogy történt bizonyos előrelépés a munkakiváltó beruházások terén.  
Szerző

Lázár „meggyőzhetetlen és elszánt” – Kivezetné a hagyományos dohánytermékeket

Publikálás dátuma
2019.07.02. 15:40

Fotó: Népszava
Javaslatában a gépjárműben való dohányzás tiltása és a társasházak közös területein való dohányzás kérdése is felmerült.
Kedden a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot Lázár János. Azt mondta, az előterjesztés az általános vita után ősszel, európai uniós notifikáció után kerülhet vissza az Országgyűlés elé. Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy Lázár javaslatában egyebek mellett szerepelt:
  • a „kiegészítő termékek”, valamint az e-cigaretták is csak dohányboltban lesznek árusíthatók,
  • szigorodnak a bírságok, alkalmazásuk több esetben lesz kötelező,
  • emeli a javaslat az egy trafikra jutó népességküszöböt,
  • betiltanák azt a gyakorlatot, hogy dohánymárkákat egyéb, nem dohánytartalmú termékeinek kihelyezésével reklámozzanak,
  • jövedéki termék lenne az e-cigaretták töltőfolyadéka is,
  • és a trafikok egyúttal jogosultak lennének egyetlen új termék forgalmazására, ami a papírzsebkendő.
A javasolt módosításokról itt írtunk bővebben.
Az e-cigaretták is csak dohányboltban lesznek árusíthatók
Fotó: AFP

„Meggyőzhetetlen és elszánt vagyok”

A javaslat legfontosabb üzenetének kedden Lázár azt nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül, Európai Unióban elsőként füstmentes országgá váljon. Az MTI összefoglalója szerint kiemelte, hogy az előterjesztés számos kérdésben szigorítást vezetne be, így a korábbinál több esetben lesz kötelező jogsértés esetén bírság alkalmazása. Továbbá – folytatta – amennyiben a vámhatóság vizsgálata alapján egy trafikban háromszor egymást követően kiskorút szolgálnak ki, akkor elveszik a koncessziós jogot. Lázár János folyamatosan, felmenő rendszerben, a mai koncessziós jogokat nem érintve csökkentené a koncessziós kiírásokat, így a mai 3 ezer helyett, 4 ezer lakosonként lenne kötelező trakfikkoncessziót kiírni. Lázár azt mondta:
Meggyőzhetetlen és elszánt vagyok abban, hogy ki kell vezetni a következő húsz évben a hagyományos dohánytermékeket és ennek egyik módja a hozzáférés korlátozása.

Kitért arra is: az e-cigaretták és az új típusú dohánytermékkel kapcsolatos kiegészítőket és reklámtevékenységet korlátozni és tiltani kell, és be kell vinni ezeket a termékeket az állami, adóhatósági kontroll alatt tartott trafikokba. Hozzátette: a nikotinmentességet ígérő e-cigarettával kapcsolatos minden segéd- és kiegészítő eszköznek a kereskedelmét is kontroll alá vonnák, és ilyen termékekkel nem lehetne 18 év alattiakat kiszolgálni. Hozzátette, hogy a hagyományos cigaretta kifutóban van a következő 20 évben, és az e-cigaretta, illetve mások, új típusú termékek váltják majd fel, a multik pedig azzal kampányolnak, hogy ez nem okoz tüdőrákot. Lázár János óvott mindenkit attól, hogy ezt a „multinacionális dumát benyalja”. Azt mondta, a javaslat módosítaná a közvetett reklámokra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az egyes dohánycégek a „kiskapukat ne tudják kijátszani”, a trafikosok érdekszövetségének javaslata alapján viszont a koncesszió öröklési szabályaival kapcsolatban könnyítéseket vezetnének be. Emellett a javaslat pontosítja az árusítható termékek körét is – tette hozzá.

Dohányzás az autóban és a közös területeken

Lázár János jelezte: a témával kapcsolatban intézkedéscsomag-javaslatot tett le a miniszterelnök és a kormány asztalára, amelynek ez az előterjesztés is része, és amelyben például a gépjárműben való dohányzás tiltása vagy a KDNP kezdeményezésére a társasházak közös területein való dohányzás kérdése, illetve a 2020 után születettek dohánytermék-vásárláshoz való jogának megvonása is felmerült. Úgy vélte, előbb vagy utóbb a gazdasági és demográfiai szempontok miatt a kormányzatnak nem marad más lehetősége, minthogy hozzájáruljon ezekhez a lépésekhez. Hangsúlyozta: tavaly 20-22 ezer ember halt meg a dohányzás következtében, és az éves 30-35 ezer daganatos megbetegedés miatt bekövetkezett halálesetből 10 ezren a tüdőrák áldozatai lesznek. Azt mondta, jelenleg 2,5 millió ember dohányzik Magyarországon, évente 7,6 milliárd szál cigarettát szívnak el, és minderre 700 milliárd forintot költenek, azonban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések miatti 150-200 milliárdos költségvetési kiadás, a kifizetett táppénz, rokkantnyugdíj, és a munkaadók vesztesége jóval több, mint amennyi a bevétel. Rámutatott: az eddigi kormányzati intézkedések – a cigaretta árának tudatos drágítása, a szórakozóhelyek és éttermek füstmentessé tétele, a trafiktörvény és a hozzáférési lehetőségek szűkítése – megmutatkoznak abban, hogy 2009-bez képest 38 százalékról 25-27 százalékra csökkent az aktív dohányzók aránya, a 13-15 éves korosztályban 58-ról 74 százalékra emelkedett azok aránya, akik abszolút elutasítják a dohányzást, a tizenévesek között pedig 30-ról 20 százalékra csökkent a rendszeres dohányzók aránya.
Szerző
Frissítve: 2019.07.02. 17:18