Zsidózó Horthy-hívő írja át a Nemzeti Alaptantervet, hogy az a kormánynak is tessen végre

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:24
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
A Nyugatot kis zsidó lapocskának tituláló Takaró Mihály felel a NAT hazafias szellemééért.
Takaró Mihály irodalomtörténész felel azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet – írja a hvg.hu. Takaróról köztudott, hogy zseninek tartja az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a Tormay Cécile-t, megkérdőjelezi Kertész Imre magyarságát, Spiró Györgyöt pedig embernek is nehezen nevezné. A kormány számára bizonyára üdvös ez a szakmai-morális hozzáállás, hiszen a hírportál információ szerint ő vezeti azt a munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a tavaly szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében a kormánypártok ízlésének megfelelően írja át "a humán műveltségterületeket – főként a magyar irodalmat és történelmet – érintő részeket.
Emlékezetes: a Csépe Valéria vezetésével kidolgozott NAT-tervezetről már a bemutatása előtt azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy "ez így ebben a formában biztosan nem lép életbe", később pedig kiderült, hogy a kormánynak az a legfőbb baja az anyaggal, hogy
„nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti. Összességében: túl független.”

A jelenleg hatályos, 2013-ban életbe lépett nemzeti alaptantervbe annak idején egyébként éppen Takaró nyomására került be Wass Albert és Nyírő József, valamint a műveikben a zsidók ellen uszító Szabó Dezső, és Sinka István is, ami ellen zsidó szervezetek és a Magyartanárok Egyesületének tagjai is élesen tiltakoztak annak idején.  
A Horthyért rajongó, korábban a Trianoni szemlét is szerkesztő Takaró akkoriban az Oktatási Hivatal külső munkatársa volt, az irodalomtörténésznek a hvg.hu információi szerint ma viszont nem egy háttérintézménnyel, hanem közvetlen az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) van szerződése: a 2019 január elsejétől augusztus 31-ig szóló megbízás tárgya hivatalosan „bizalmi jellegű szakértői feladatok, minisztériumi háttéranyagok szakértése, összefoglalók ellenőrzése, lektorálása, segédanyagok készítése”. Az azonban nem derül ki az amúgy a kormany.hu-n is fellelhető szerződéslistából, hogy az iménti leírásba a NAT-tal kapcsolatos teendői is beletartoznak-e, csak annyi, hogy a munkáért Takaró havi 1,123 millió forintot kap.

Pontosítás

A hvg.hu cikkének megjelenése után az Emmi sajtóosztálya – amelyet június 4-e óta írásban kétszer, szóban pedig legalább hatszor keresett meg a lap, hogy pontosan kinek és milyen munkát végez a tárca szerződéslistájában szereplő Takaró Mihály – helyreigazítási kérelmet juttatott el a hvg.hu szerkesztőségéhez, amelyben azt állítja: a cikkben megjelölt Takaró Mihálynak a minisztériummal nincs semmilyen hatályos szerződése. Császár Attila, a tárca sajtófőnöke arra ugyanakkor továbbra sem válaszolt, hogy akkor miért van Takaró Mihály neve a szerződéslistában, és arra sem, hogy miért nem válaszoltak közel egy hónapig a megbízásával kapcsolatban feltett kérdéseinkre. (Takaró Mihályt ugyancsak kereste a lap, de ő sem válaszolt.) Szerda délután így nem is az Emmiből, hanem külső forrásból hívták fel rá a hvg.hu figyelmét, hogy a szerződéslistájában olvasható Takaró Mihály Károly nem a Horthy-rajongó irodalomtörténész, hanem egy harmadik utónevet is viselő Takaró Mihály Károly nevű teológus lehet. A tévedésért elnézést kér a hvg.hu, ugyanakkor mentségére szóljon, hogy egy nem túl gyakori névről van szó, miközben kollégájának több, egymástól független forrásból származó értesülései voltak az irodalomtörténész Takaró Mihály megbízásáról, akinek ráadásul a megbízása időtartama is egybeesik a NAT átdolgozásával. Utóbbit – vagyis a Horthyért és antiszemita írókért rajongó Takaró Mihály részvételét a folyamatban – az Emmi egyébként nem is cáfolta, csupán azt, hogy az irodalomtörténésznek nincs szerződése a tárcával. Vagyis Takarót eszerint nem közvetlenül az Emmi, hanem egy másik állami szerv bízta meg a feladattal.

Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 20:45

Visszaüt, hogy a közműveken spórolnak

Publikálás dátuma
2019.07.03. 06:45

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Vitatják a lapunk által megkérdezett vízügyi szakemberek a Miskolci Vízmű Kft. (MIVÍZ) magyarázatát, amely szerint a szélsőséges időjárás, a több villámárvíz és a hőség okozta a városban a hétvégi nagy csőtöréseket.
Sajtóhírek szerint 11 csőtörés történt, s emiatt ezrek maradhattak víz nélkül Miskolcon. A 160 ezres város vízellátásért felelős önkormányzati cég szerint viszont csak három helyen volt csőtörés szombaton. A szakértők arra emlékeztettek, hogy a vízhálózat országszerte drámaian elöregedett, felújításra a szükséges pénz töredéke jut, a jelek szerint ez így lehet Miskolcon is, emiatt törhettek el itt is csövek. Miskolcon ugyanis azt követően roppant meg az egyik vezeték, hogy a hálózat egyik részét felújították és visszakapcsolták a rendszerbe. A visszakapcsoláskor átmenetileg jelentős nyomáskülönbségek jelentkeznek a hálózaton, s vélhetően ez repesztette meg az egyik, immár cserére szoruló vezetéket, mondták a kérdésünkre névtelenül válaszoló „vizesek”. A szakemberek véleményével szembesítettük a MIVÍZ ügyvezetőjét, Bíró Vencelt. A cégvezető továbbra is az időjárási szélsőségeke hivatkozott ám ő sem zárta ki, hogy a csőtörések a hálózat állapotával magyarázhatók. Mindamellett Bíró Vencel a miskolci vízhálózat állapotát megfelelőnek minősítette, s kijelentette, hogy tervszerűen végzik a felújításokat. Hogy ez mit jelent, vagyis évente a hálózat hány százalékát újítják fel, s mennyi pénzt költ a cég és a város ezekre a beruházásokra, azt nem árulta el az ügyvezető. Bíró Vencel hozzátette, hogy nem érti, a sajtó miért fújta fel a hétvégi csőtörések hírét, az ügyvezető most is ragaszkodott ahhoz, hogy mindössze 3 helyen volt csőtörés, és ez még kezelhető gond. Hogy akkor milyen forrásból származik a 11 csőtörés híre, azt Bíró elképzelni sem tudja. Amiképp azt sem, hogy a lapok miért írták azt, ezrek maradtak víz nélkül szombaton, amikor szerinte legfeljebb ötszázan. Bazin Levente, miskolci önkormányzat szocialista képviselője viszont ragaszkodik ahhoz, hogy háromnál több volt a csőtörések száma a borsodi megyeszékhelyen. Bazin családját is sújtotta a vízkimaradás, ezért a férfi felhívta a MIVÍZ ügyeletét szombaton, s ott azt a választ kapta, hogy legyen türelmes, mert 11 helyen van csőtörés a városban. Hanyecz Máté, egyetemi hallgató családjának lakása is víz nélkül maradt szombaton 12 órától. Az ő utcájukban lajtkocsi biztosította a vizet, s amikor kérdezték a jármű vezetőjétől, hogy mikor áll helyre a szolgáltatás, akkor az volt válasz, hogy eltart egy ideig, mert 11 helyen van törés, és nincs elég ember a munkára. Hanyeczék utcájában vasárnap reggel fogtak a hibaelhárításhoz, és délutánra – vagyis a csőtörés után 25 órával – lett újra vezetékes víz a lakásokban. Az egyetemista azt is hihetetlennek tartja, hogy mindössze félezer embert érintettek volna a csőtörések, mivel csak az ő utcájukban ennyien maradtak víz nélkül.
Témák
Miskolc

Egy megyényi ember ellátásbiztonsága került veszélybe - durvul a laborhelyzet

Publikálás dátuma
2019.07.03. 06:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Miután az állam már nem tudja biztosítani a Veszprém megyei kórházaknak a mikrobiológiai vizsgálatokat, egy forrásunk szerint Budapestre utaztatják a tenyészeteket.
Az Országos Tisztifőorvos nem aggódik, szerinte a Veszprém megyei kórházak mindegyike szerződést kötött működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóval a klinikai mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, az ellátás folyamatos – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Az szervezettől azután kérdeztük meg újra, mit tesznek a betegbiztonság helyreállításáért, hogy hétfőn megírtuk: július elsejétől már nem vizsgálja a kórházak baktériumtenyészeteit a Veszprém megyei kormányhivatal laborja. Ott ugyanis többen felmondtak, emiatt pedig nem maradt kapacitás a labornak a kórházakra. Helyettük a kórházfenntartó egy magáncéget ajánlott a saját intézményeinek. Hétfő este az RTL híradónak a kormányhivatal mikrobiológiai laborjának egyik munkatársa telefonon megerősítette: működnek továbbra is, de csak a szakrendelőktől vállalnak feladatot, a kórházak mintáit keddtől már valóban nem vizsgálják. Erről a megyei kormányhivatal kedd reggel levélben is értesítette az érintett kórházakat. Egyebek mellett azt írták: a jövőben a napi antibiotikum rezisztencia, a kórházi hasmenéses járvány adatokat már az új szolgáltatótól kérjék. A Nemzeti Népegészségügyi Központtól arra nem kaptunk választ, hogy mely szolgáltatóval szerződtek az intézmények. Azt viszont megtudtuk: egy újabb körlevélben a kórház-fenntartó azt kérte, kedd délelőtt tízig kellett nyilatkozniuk az érintett intézményvezetőknek arról, hogy a változással mennyivel kerül majd többe a szolgáltatás. Az Újratervezés, egy jobb orvosi kamaráért nevű csoport kevésbé nyugodt, mint a járványbiztonságért felelős tiszti főorvos. Kedd reggeli közleményükben azonnali hatósági intézkedéseket sürgettek. Lovas András intenzív terápiás orvos, a csoport egyik tagja lapunknak azt mondta: az is közbotrány, ha egy kórházban leszakad a plafon, ám ezúttal egy megyényi ember ellátásbiztonsága került veszélybe. Őket a tisztfőorvos közlése sem nyugtatja meg, hiszen továbbra sem tudni, hogy hol és milyen kapacitásokkal végzik el a vizsgálatokat. Ugyanebben a csoportban egyikük úgy értesült, hogy Budapestre viszik a mintákat. Szakemberek nem feltétlen tartják ezt megnyugtatónak, magyarázatként arról beszéltek, hogy az sem mindegy, milyen távolságra kell eljuttatni a baktérium-tenyészeteket. Azok között ugyanis van olyan, amelyik akár már néhány óra alatt annyira megváltozhat, hogy nem nyerhető belőle valós eredmény.

Maradt a helyén a Bajcsy főigazgatója

Kásler Miklós miniszter március végén jelezte először, hogy lecserél tucatnyi, főként olyan kórházigazgatót, aki felelős intézménye eladósodásáért. Április elsején meg is jelent a pályázat, ám azt nem a leginkább eladósodott intézmények vezetőire, nem is valamennyi megbízással dolgozó igazgatóra írtak ki. Főigazgatót két helyre, a fővárosi Bajcsyba, valamint a karcagi városi kórházba kerestek. További nyolc vezetői pályázattal gazdasági igazgatókat cseréltek volna, így a fővárosi Bajcsyban, a Heim Pálban, a Jahn Ferencben, a jászberényi, a váci, a bajai és karcagi kórházban, valamint az Országos Onkológiai Intézetben. Mostanra megszületett az eredmény, a Bajcsy főigazgatói pályázatát érvénytelennek nyilvánították. Így marad hivatalában Bodnár Attila az eddigi főigazgató a következő pályázat kiírásáig. Ezt a posztot öten is megpályázták. Úgy tudjuk, a karcagi kórházra kiírt pályázat eredményes lett, és a jelenlegi megbízott főigazgató, Nagyné László Erzsébet nyerte el a posztot.

Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 13:13