"Honorisz micsoda?" - és akkor Matolcsy György tiszteletbeli doktorrá emelkedett

Publikálás dátuma
2019.07.04. 06:30

Fotó: MNB
A diákok nagy része nem is hallott róla, de a tanárok között is akadt, aki csak a sajtóból tudta meg a Kaposvári Egyetemen, hogy az intézmény díszdoktorrá avatta Matolcsy György jegybankelnököt.
- Honorisz micsoda? – kérdezett vissza András, amikor arról érdeklődtünk nála, mit szól hozzá, hogy egyeteme szenátusa Doctor Honoris Causa, azaz tiszteletbeli doktor címet adományozott a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek. A Kaposvári Egyetem (KE) testület 18 igen, illetve egy-egy tartózkodás és nem szavazat mellett döntött a titulus odaítéléséről. A leköszönő rektor, Szávai Ferenc néhány nappal a diplomaosztó előtt „a magyar gazdaságpolitikai fordulat elvi megalapozásában elért eredményeiért” tüntette ki a jegybankelnököt.
- Igazából egyáltalán nem érdekel, gondolom mások is megkapták már, vagyis azért nem akkora világszenzáció - mondta András. Abban egyébként nem tévedett, hogy az egyetem korábban is odaítélte már a címet: három éve a világhírű, kaposvári születésű agykutató, Buzsáki György vehette át az elismerést – az ő kitüntetése senkinek sem okozott meglepetést.
- Az egyetem honlapján olvastam – bólogatott egy másik hallgató, Zoltán. – Biztos adott valamit a GTK-nak, s mással nem tudták megköszönni – vélekedett. – Ha Putyin díszdoktor lehetett Debrecenben, akkor már semmin sem csodálkozik az ember. Mi kisebb város és egyetem vagyunk, nekünk Matolcsy jutott – nevette el magát.
A többi diák igen keveset hallott az országos visszhangot kiváltó kitüntetésről, sőt, harmaduknak fogalma sem volt, kit is tüntetett ki az egyetem. Ennek megfelelően nem kommentálták a legújabb díszdoktori címet, inkább az foglalkoztatta őket, hogy mire mennek majd a diplomájukkal.
- Nem csodálom, hogy nem érdekli őket – jegyezte meg a KE egyik oktatója. – És azt sem, hogy nem hallottak a cím odaítéléséről, ugyanis én is csak az internetes újságokból tudtam meg. A kutya sem beszélt róla, szerintem ez a rektor vagy a kancellár magánakciója volt, aztán lenyomták a szenátus torkán. Érdeklődésünkre, hogy nem érzi-e kellemetlennek, hogy az egyetemhez és a városhoz tulajdonképpen semmivel sem kötődő MNB-elnököt tüntette ki az intézmény vezetése, az oktató csak a vállát vonogatta: - Június vége van, gondolom nem véletlenül a tanév végére időzítették a ceremóniát, pontosan tudták, ilyenkor akkor sem lehet mozgósítani, ha valakiben meg lenne a szándék. De kezdődnek a szabadságolások, a diákok szétszéledtek, még egy aláírásgyűjtés is esélytelen lenne. Ám egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy lenne bárki, aki megpróbálná megszervezni - tette hozzá.
- Miért tiltakoznék?! – hökkent meg a pedagógiai kar egyik tanára. – A nemzeti bank elnöke azért bizonyosan letett annyit az asztalra, hogy akár az egyetemünk is elismerje a munkáját. Vagy az a baj, hogy nem baloldali? – kérdezett vissza, és amikor felvetettük, díszdoktori címet általában valamilyen kötődés alapján szokás odaítélni, a tanár széttárta a kezét: - Ahogy a neve is mutatja, a nemzeti bank a nemzeté, vagyis mindenkié, így a kaposváriaké, a Kaposvári Egyetemé is. Vagyis az elnökét bárhol elismerhetik a magyarok.

Vita nélkül, kevés szavazattal

Matolcsy György korábban úgy lett a Debreceni Egyetem díszdoktora, hogy a doktori és habilitációs tanács húsz tagjából mindössze tizenegy szavazott: nyolcan mellette, hárman ellene, a rektorhoz hű szenátus azonban mindezek ellenére odaítélte a „doctor honoris causa” címet az MNB elnökének. Az intézmény Gazdaságtudományi Kara jelölte őt, megfogalmazásuk szerint azért, mert a kitüntetett nevével fémjelzett unortodox gazdaságpolitikai irányváltás tette lehetővé a növekedési fordulatot. Hangsúlyozták, hogy Matolcsy és az általa vezetett MNB több szálon kapcsolódik az egyetemhez, s a jegybankelnök díszpolgári címe hozzájárulhat ahhoz, hogy az intézmény „komoly támogatóra, kiterjedt kapcsolatrendszerre és erős szakmai háttérre” találjon. - Az igazi díszdoktori címeket valóban olyasmiért adják, ami a fenti laudációban megfogalmazódott, ám azokban az esetekben valóban van kapcsolatrendszer, szoros kötődés és szakmai háttér. Például régóta, nemzetközi szinten együttműködik az adott kar egy-egy tudományos szaktekintéllyel, tanárok, diákok dolgoznak vele, közösen kutatnak, közösen publikálnak – ez esetben érthető a cím – mondta lapunknak az egyetem egyik professzora. Szavai szerint nemcsak Matolcsy gazdaságpolitikája unortodox – ami a diákok tanulmányai szempontjából amúgy is kevésbé hasznos - hanem az is, ahogyan a címéről döntöttek. Nem ült össze a doktori és habilitációs tanács, nem voltak érvek vagy ellenérvek, szakmai viták. Ehelyett a tanács tagjainak a felterjesztés szövege mellé egy szavazólapot küldtek, ahol be kellett húzniuk az igent, a nemet vagy a tartózkodást.

Szerző
Témák
Matolcsy

Szétesőben Márki-Zay Péter mozgalma

Publikálás dátuma
2019.07.04. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Két elnökségi tag már távozott, a működés és gazdálkodás nem átlátható, komoly belső ellentétek feszítik a szervezetet – erről beszélt több alapító is a Népszavának.
Hadházy Ákos szerdán lemondott a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alelnöki pozíciójáról, a független képviselő levélben jelentette be elhatározását – tudta meg a Népszava. Ezzel a héttagú vezetésből már ketten távoztak. (Ábrahám Júlia - aki Hadházy Ákossal együtt korábban az LMP színeiben politizált - már korábban lemondott.) A független parlamenti képviselő a Népszavának megerősítette a hírt, de nem akarta bővebben kommentálni. Mindössze annyit mondott: "nem akarok senkit megbántani, nagyon tisztelem Márki-Zay Pétert, de nem érzem úgy, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak a jelenlegi helyzetében jó esélye lenne céljai betöltésére”. Úgy tudjuk, van még más vezetőségi tag is, aki fontolgatja, hogy lemond. - Az utóbbi időben semmi értelme az elnökségi üléseknek, mert olyan mély személyi ellentétek alakultak ki a Mozgalomban, hogy ezek az alkalmak gyakran csak egymást sértegető vitákba fulladnak. Volt, hogy kiabáltunk egymással. Ez senkinek nem hiányzik - fogalmazott forrásunk. Egy másik alapító tag pedig azt mondta, "nem cáfolja", hogy a szétesés szélére került a Mozgalom. A háttérben húzódó problémák egyszerre személyiek, szervezetiek és ideológiaiak. Többen például azt mondták, hogy Márki-Zay Péter, Kész Zoltán és Lukácsi Katalin egyre inkább egy „belső kört” alkot az elnökségen belül, és visszatartanak információkat a többiektől, ráadásul ők határozottan jobboldali értékeket vallanak, míg mások a baloldal felé is nyitnának. - Az a baj, hogy ez a mozgalom elvileg politikamentes lenne, a pártok, az ideológiai törésvonalak fölött szeretne lebegni, Márki-Zay Péter mégis sorra teszi az ideológiai, erősen jobboldali kijelentéseket. Ezt is lehet persze, de akkor ne várja el, hogy a baloldali pártok támogassák, akkor alapítson egy politikai mozgalmat – mondta forrásunk. Barta László operatív igazgató munkájával szemben is felmerültek kifogások, de ő ennek ellenére Márki-Zay Péter töretlen bizalmát élvezi. Volt olyan elnökségi tag például, aki szerette volna megnézni az egyesület bankszámlakivonatát, de Barta László ezt egyszerűen megtagadta tőle. Korábban Dömsödi Gábor tévés újságírót, Pásztó volt polgármesterét nevezték ki a kommunikációs feladatok elvégzésére, de ő szintén semmilyen segítséget nem kapott ehhez az operatív igazgatótól, még a Mozgalom Facebook-oldalát sem szerkeszthette, így egy idő után visszaadta a megbízást. A szervezet megalakulásakor az azonnali.hu-nak adott interjúban Márki-Zay Péter egyébként arról beszélt, ők fognak „hitelességi pecsétet adni” a leendő ellenzéki jelölteknek az őszi önkormányzati választásokra, de a legtöbb helyen úgy valósult meg a pártok közötti együttműködés, hogy abba az MMM-et egyáltalán nem vonták be. Ebben szerepe lehet annak is a Kossuth Klubok országos hálózatának létrehozása nem úgy sikerült, ahogy eltervezték, jóval kevesebb településen alakultak meg ezek, mint remélni lehetett. Ugyanakkor Nagykőrösön például a Népszava információi szerint hiába próbált a helyi Kossuth Klub valóban élére állni az ellenzéki megállapodásnak, ők döbbentek meg leginkább azon, hogy Márki-Zay Péter egyszer csak a megkérdezésük nélkül jelentette be: Zágráb Nándor személyében a Jobbik helyi politikusa lesz Czifra Szabolcs fideszes polgármester kihívója. Mészáros István elnök ezért „Barta László meghekkelte a Kossuth Körünket” címmel írt nyílt levelet a mozgalom közösségi oldalára (kettőt is, mert az elsőt letiltották a felületet kezelők), amelyben arra szólítják fel az elnököt, hogy vonja vissza Zágráb Nándor támogatását. Barta Lászlót pedig azért kritizálják, mert „a tudtunk nélkül, a hátunk mögött tárgyalást folytatott és megállapodott” a jobbikos politikussal. Barta László erre azt felelte, Mészáros Istvánnak az MMM Pest megyei koordinátoránál kellett volna a helyzetről tájékozódnia. Hajdúsámsonban a helyi Kossuth Klub tagjai testületileg kiléptek az általuk alapított szervezetből és egy új egyesület színeiben indulnak majd. Természetesen Márki-Zay Pétert is kerestük az ügyben, de lapzártánkig nem tudtunk vele beszélni.
Frissítve: 2019.07.04. 06:11

Csak a csalódottság maradt - Orbán következmények nélkül üldözött el egy amerikai intézményt

Publikálás dátuma
2019.07.03. 21:01

Fotó: Tóth Gergő
Az amerikai nagykövet kongresszusi képviselőkkel kiegészülve vizitált a CEU-n.
Amerikai kongresszusi képviselők jártak szerdán a CEU-n: az amerikai Képviselőház többségi frakciójának vezetője, Steny Hoyer képviselő és Ben Cardin szenátor vezetésével, valamint David Cornstein budapesti amerikai nagykövet társaságában egy kétpárti amerikai kongresszusi képviselőcsoport találkozott szerdán Michael Ignatieff-fel, a CEU elnök-rektorával és a CEU képviselőivel, írja a hvg.hu. Michael Ignatieff hangsúlyozta, hogy a CEU-nak nagy örömére szolgált, hogy fogadhatta a delegációt. "A CEU több mint két éve keresi a megoldást arra, hogy a CEU amerikai intézményként Magyarországon maradhasson - eredménytelenül. Világossá tettük a kongresszus képviselőinek csalódottságunkat, hogy Orbán Viktor kormánya elüldöz egy amerikai intézményt Budapestről” - mondta a rektor.
Szerző