Szétszemetelik a világot a gazdag országok

Publikálás dátuma
2019.07.03. 18:39
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm háztartási hulladék keletkezik.
Évente 2,1 milliárd tonna háztartási szemetet termel a világ, ezzel a mennyiséggel 822 ezer olimpiai méretű uszodát lehetne megtölteni - derül ki a Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmányból, amely 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgálta. A 2,1 milliárd tonna hulladéknak csak mintegy 16 százalékát, 323 millió tonnát hasznosítanak újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg - olvasható a cég honlapján ismertetett tanulmányban. Az ipari hulladék, a vállalatok által termelt szemét kérdését nem vizsgálták.
A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja. Ezzel szemben Kína és India, amely a globális népesség 36 százalékát adja, a világ kommunális hulladékának 27 százalékát állítja elő.
Egy amerikai háromszor annyi hulladékot termel, mint egy kínai és hétszer többet, mint egy etiópiai.

A kelet-afrikai országban a legalacsonyabb a hulladéktermelés. A magasan fejlett európai és észak-amerikai országok, az Egyesült Államok, Hollandia, Kanada, Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország és Ausztrália lakói termelik a legtöbb hulladékot. Az Egyesült Államokban azonban csak a kommunális hulladék 35 százalékát hasznosítják újra, szemben a németországi 68 százalékkal. Az amerikai hulladék egy nagy részét egyszerűen elégetik.
Kína, Thaiföld, Vietnam és Malajzia a közelmúltban betiltotta a hulladékimportot. A Fülöp-szigeteki és a kanadai kormánynak épp a hetekben alakult konfliktusa emiatt, mikor a délkelet-ázsiai ország visszaküldött 69 konténernyi hulladékot Kanadának.
A szemét-kérdés különben az egyre inkább Európa saját harmadik világának tűnő Magyarországot is elérte nemrég: az ország tavaly több mint 41 ezer tonna szennyvíziszapot importált Horvátországból. Az importot a Népszavának nyilatkozó szakértők szerint vélhetően törvényt sértve hagyta jóvá a kormány.

Életükkel fizetnek a szegények a gazdagok jólétéért

A szemeteléséhez hasonló a globális eloszlása a klímakatasztrófa miatti felelősségnek is. Az ENSZ nemrégiben megjelent klímajelentéséből az derül ki: a klímaváltozásért egyértelműen a gazdag országok fogyasztói társadalma, és az abban érdekelt ipari szereplők felelnek. Jelenleg a globális karbonkibocsátás feléért az emberiség leggazdagabb 10 százaléka felel. Fordítva, mindössze a kibocsátás 10 százalékáért felel az emberiség fele, a legszegényebb 3,5 milliárd ember. Ráadásul a klímaváltozás következményei nagyrészt a fejlődő országokat sújtják, és ez csak tovább súlyosbítja a következő évtizedekben a globális egyenlőtlenséget. Másképp fogalmazva: a világ vezető gazdasági hatalmainak jólétét a szegény emberek és szegény országok fizetik ki, a jólét ára pedig a közeljövőben már milliók élete lesz, évente. Az ENSZ kutatását vezető különmegbízott, Philip Alston ezt klíma-apartheidnek nevezte.

Frissítve: 2019.07.03. 18:41

21 éves dán lányka és 82 éves olasz fenegyerek - ilyen az új Európai Parlament

Publikálás dátuma
2019.07.03. 18:13

Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP
A brüsszeli honatyák 60 százaléka újonc - legalábbis az EP-ben.
Az újonnan felállt Európai Parlament híven tükrözi az európai politikai palettán végbement változásokat. Formálisan az erőviszonyok maradtak, hiszen a Néppárt (EPP) maradt a legerősebb, a szocialisták második helyen maradtak, de távolról sem azzal a súllyal, mint az előző ciklusban. A testület igen nagy mértékben megújult, a megválasztottak 58 százaléka EP- újonc. Bár továbbra is kisebbségben vannak, javult a nők aránya is, jelenleg eléri a 40 százalékot. Az AFP hírügynökség adatai szerint a kedden beiktatott 748 EP-képviselőből 436 (vagyis minden tízből hat) először szerzett mandátumot, a három katalán képviselő pedig a spanyol hatóságok ellenállása miatt nem élhetett a lehetőséggel. A 312 olyan képviselőből, akiknek már van tapasztalata az európai törvényhozásban, 293 az előző ciklusban is képviselő volt.
Legtöbb új képviselőt Szlovákia küldött, delegációja 85 százalékban újult meg, másodikként 80 százalékkal Svédország, majd 69 százalékkal Franciaország következik. Az ellenpólust Málta jelenti 33 százalékkal. A frakciók között a Matteo Salvini és Marine Le Pen pártja köré épült új szélsőjobb Identitás és Demokrácia rendelkezik legtöbb újonccal (81 százalék), Macronék Renew Europe frakciója, akárcsak a Zöldek 69 százalékban sorakoztatnak fel újakat. Legkevésbé a nagyok, a Néppárt (EPP) és a szocialisták (S&D) újultak meg, 41 illetve 51 százalékban. Jelentős növekedést mutat a nők aránya, amely jelenleg 40 százalék. Az első, 1979-ben rendezett EP-választás után 16 százalék volt arányuk, legutóbb, 2014-ben pedig 37 százalék. Hat ország, Franciaország, Ausztria, Szlovénia, Lettország, Málta és Luxembourg küldöttségei fele-fele arányúak a nemek tekintetében, a svéd és a finn delegációban többségben vannak a nők, 55, illetve 54 százalékban, Ciprus az egyetlen ország, amelynek küldöttségében nincs nő. Legtöbb női küldött a zöldeknél van, 53 százalék, őket követik a liberálisok 47 százalékkal, utolsó helyen pedig az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták állnak 32 százalékkal, de a Néppárt sem jeleskedik a maga 34 százalékával. 
A korelnök az örök fiatal Silvio Berlusconi
Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP
Az új Európai parlament életkora 21 évtől 82-ig terjed. Átlagéletkora nem változott, 50 év körül mozog, akárcsak az előző nyolc ciklusban. Legidősebb delegáció a litván, 66 éves korátlaggal, legifjabb a máltai 44 évvel. Legidősebb csoportosulás a jobbközép, 55 éves átlaggal, legfiatalabb a zöld 47 évvel. Az EP legfiatalabb képviselője a Zöldekhez tartozik, a dán Kira Marie Peter-Hansen, ő a maga 21 év, 4 hónap és 9 napjával az Európai parlament történetének legfiatalabb tagja. A korelnök pedig az olasz politika fenegyereke, a 82 éves Silvio Berlusconi.
Szerző
Frissítve: 2019.07.04. 09:09

Nukleáris meghajtású lehetett az elsüllyedt orosz tengeralattjáró

Publikálás dátuma
2019.07.03. 17:02
Orosz atomtengeralattjáró Szeverodvinszk térségében
Fotó: Oleg Kuleshov / AFP/Sputnik
A fedélzeten gyanúsan sok volt a magas rangú tiszt.
„Államtitok.” Nagyjából ezzel a válasszal intézett el minden újságírói kérdést Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, amely a hétfőn 14 tengerész életét követelő tengeralattjáró-baleset részleteit firtatta. Nem lehet tehát tudni a hajó nevét, a küldetését, hogy nukleáris meghajtású volt-e és ha igen, sérült-e a reaktor? A szűkszavú orosz kommunikáció szerint a kutatóhajó orosz felségvizeken vizsgálta volna a tengerfeneket, mikor egyelőre ismeretlen okból tűz keletkezett. Peszkov szerint a titkolózásban nincs semmi rendkívüli, teljesen bevett eljárás, azonban a tengeralattjáró körül mégis van néhány furcsa körülmény. Először is, szerdára világossá vált, hogy a baleset már hétfőn megtörtént, ám csak kedden hozták nyilvánosságra, azaz egy teljes napon át titkolták. Egy esetlegesen nukleáris reaktorral ellátott tengeralattjáró esetében ez nem túl megnyugtató, sokan emiatt a csernobili katasztrófával vontak párhuzamot. Valószínűleg ettől egyébként nem kell félni, Norvégiában legalábbis nem észleltek a normálistól eltérő sugárzást. Másodszor, azt maga Vlagyimir Putyin elnök jelentette be, hogy a 14 áldozat közül kettőt a legmagasabb elismerést, az „Oroszország Hőse” kitüntetést érdemelte ki, heten pedig magas rangú kapitányok voltak, ami meglehetősen szokatlan egy rutinmunkát végző kutató hajónál. Orosz médiaértesülések szerint valójában az AS-12-es, „Losharik” nevű kis nukleáris-meghajtású tengeralattjáró szenvedhetett balesetet, amelyet extrém mélységben végzett feladatokra fejlesztettek ki. Amerikai források pedig arról írtak, az efféle hajókat tengeralatti kábelek elvágására is használhatják.   
Szerző