ENSZ-klímajelentés: a legszegényebbekkel végez először a gazdagok túlfogyasztása

Publikálás dátuma
2019.06.28. 21:03
Illusztráció - hőhullám söpör végig európán, Franciaországban június 28-án 45,9 fokot mértek.
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Ami egykor katasztrofális felmelegedésnek számított volna, most már a legjobb kimenetelnek látszik. Milliárdok fognak szomjazni.
A szegény országok lakosságának legnehezebb helyzetben lévő csoportjait érinti leginkább a közelgő klímakatasztrófa, derül ki az ENSZ legfrissebb klímajelentéséből, mely lesújtó képet fest a ránk váró évtizedekről. A kutatást vezető különmegbízott, Philip Alston úgy fogalmazott ennek kapcsán az ENSZ honlapján olvasható interjúban:
egyfajta "klíma-apartheid" közeleg.

Milliókat - jelen állás szerint 2030-ig 120 millió embert - taszít nyomorba és üldöz majd el hazájából a klímakatasztrófa még akkor is, ha a jelenlegi klímacélok teljesülnek, és csak másfél fokkal emelkedik a bolygó átlaghőmérséklete, tette hozzá Alston. A légszennyezés 50 százalékáról a Föld lakosságának leggazdagabb tíz százaléka tehet, emlékeztetett Alston. És míg a gazdagok elmenekülhetnek a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák és az ezekkel társuló társadalmi konfliktusok - éhínségek, vízhiány és háborúk - elől, a szegények kénytelenek lesznek elszenvedni mindezt. Ráadásul az adatok azt mutatják, hogy
a klímaváltozás következményeinek háromnegyede a fejlődő országokat sújtja, miközben az ott élők egészen minimális szerepet játszanak a légkör felmelegedéséért leginkább felelős szén-dioxid-kibocsátásban.

A világ vezetői minden tudományos figyelmeztetés határidején keresztülmeneteltek, folytatja a szakember, és ami egykor katasztrofális felmelegedésnek számított volna, most már a legjobb kimenetelnek látszik. Ennek ellenére, sok kormány még mindig rövidlátóan megy tovább a rossz irányba. A jelenlegi karbonemissziós célokat sem sikerül tartani, és a kormányok minden évben újabb 5,2 billió dollárt öntenek a fosszilis tüzelőanyagok iparágába. (Itt az embernek óhatatlanul is eszébe juthat az Orbán-kormány: nemrég sikeresen megakadályozták az EU 2050-es, kibocsátással kapcsolatos klímavállalásait, miközben azt is tudni lehet, hogy az ország legnagyobb szennyezője, a hazai szén-dioxid kibocsátás 14 százalékáért felelős Mátrai Erőmű bizony Mészáros Lőrincé.)
A gazdasági jólét és a szegénység elleni küzdelemnek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenítése vinne közelebb Alston szerint a bekövetkező katasztrófa enyhítéséhez. Helyi szinten kéne lépni, és mindenek előtt egy robusztus szociális védőháló létrehozására van szükség mindenhol: biztosítani kell a létbiztonságot, az ételhez, az egészségügyhöz, a lakhatáshoz és a tisztességes munkához való hozzáférést mindenkinek. Ha ugyanis csak a piacbarát intézkedések meghozásának és további privatizációknak apropójául használják a klímaváltozás fenyegetését, mint ahogy teszik azt jelenleg, az csak ront a helyzeten.

A klímakatasztrófát már nem lehet elkerülni

A történelem legmelegebbje a legutóbbi öt év volt, írja az ENSZ-jelentés. Átlagban máris egy fokkal melegebb van, mint az ipari forradalom előtt volt, ami bár nem tűnik soknak, a klímarendszer felborulását, szélsőséges időjárási jelenségeket és tömeges kipusztulási hullámot jelent. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény a globális felmelegedést +2 fokban maximalizálná 2100-ig, vagyis még egy fokos melegedést enged meg, és plusz fél fokra törekszik.
Ha csak másfél fokkal nő a bolygó átlaghőmérséklete kettő helyett, az azt jelentené, hogy 457 millióval kevesebb ember kerülne veszélyeztetett helyzetbe, és az évszázad során akár 190 millióval kevesebb gyerek halna meg a klímaváltozás miatt.
A jelentés azonban semmi esélyt sem lát a felmelegedés megállítására másfél foknál, ahhoz ugyanis példátlan társadalmi átalakulásokra lenne szükség. És még ha meg is valósulna ez a "nem realisztikus, legjobb eseti forgatókönyv", a katasztrófa már akkor sem maradna el: 500 millió ember lesz vízhiánynak kitéve, 36 millióan szenvedhetnek az alacsony terméshozamoktól és 4,5 milliárd embert érnek majd extrém hőhullámok.
Kétfokos emelkedés esetén 100-400 millióan éheznek majd és 1-2 milliárdan maradnak elégséges ivóvíz nélkül. Ebben az esetben a klímaváltozás évi 100 millió embert tesz majd nincstelenné.
Jelenleg a globális karbonkibocsátás feléért az emberiség leggazdagabb 10 százaléka felel. Fordítva, mindössze a kibocsátás 10 százalékáért felel az emberiség fele, a legszegényebb 3,5 milliárd ember. A klímaváltozásért egyértelműen a gazdag országok felelnek, ráadásul az csak ront a globális egyenlőtlenségen, szögezi le az ENSZ.

Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 21:45

Korlátoznák Kína rakétáit is

Publikálás dátuma
2019.06.28. 20:32

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Washington és Moszkva közösen keresi a XXI. század új fegyverzetellenőrzési modelljét, amibe Donald Trump szerint Pekinget is be kell vonni.
A Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Oszakában megállapodott abban, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat ennek az új keretrendszernek a kidolgozása érdekében. A két vezető a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót összefogó, G20-ként emlegetett fórum csúcstalálkozójának első ülése után ült le egymással a japán városban. Tavaly mind az Egyesült Államok, mind Oroszország jelezte, hogy ki fog vonulni a közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról még 1987-ben kötött szerződésből. Az INF-megállapodás idén nyáron minden bizonnyal érvényét veszti, és ennek a távlata esetleges újabb fegyverkezési verseny veszélyét vetíti előre. A nukleáris fegyverkezés kordában tartását szolgáló dokumentumok közül 2021-ben szintén lejár – hacsak nem döntenek a meghosszabbításáról - az úgynevezett új START-szerződés. Szakmai elemzők egybehangzó értékelése szerint az amerikaiak legfőképpen azért nem tartják már alkalmasnak az INF-szerződést az atomháborús fenyegetés elhárítása terén, mert az még a szovjet-amerikai szembenállás idején fogant, csak a két akkori szuperhatalomra összpontosított. Időközben fölemelkedett a gyors ütemben fegyverkező Kína, az ázsiai nagyhatalmat azonban nem kötik fegyverzetkorlátozási megállapodások. Putyinnal való oszakai megbeszélése után az amerikai elnök azt mondta, hogy nagyon jó a viszonya az orosz államfővel, és hogy ebből a kapcsolatból "sok pozitív dolog származik majd". A két vezető szintén megvitatta a japán városban az Iránnal, Szíriával, Venezuelával, valamint Ukrajnával kapcsolatos kérdéskört. Mind a négy témát az amerikai-orosz ellentétek jellemzik.   Trumpnak ez volt az első találkozója Putyinnal azóta, hogy elkészítette jelentését Robert Mueller, aki különleges ügyészként eljárva, 22 hónapon át tartó vizsgálata során megállapította: Oroszország bizonyíthatóan beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásii kampányba – bár a Trump-kampánycsapat részéről az oroszokkal történt összejátszásra nem került elő bizonyíték. A két vezető utoljára tavaly júliusban találkozott Helsinkiben, ahol Trump inkább az orosz államfő tagadásának adott hitelt, szemben az orosz beavatkozás tényét megerősítő amerikai titkosszolgálatok állításaival. Most, amikor újságírók megkérdezték az amerikai elnöktől, hogy mit mondott Putyinnak a közelgő, 2020-as elnökválasztással kapcsolatban, tréfás hangon azt válaszolta: „azt, hogy ne avatkozzanak be”. Donald Trump több más különmegbeszélést is lebonyolított a japán városban tartott G20-as rendezvény idején. Angela Merkelt „fantasztikus személyiségnek” nevezte, és hozzátette: örül annak, hogy a barátjának mondhatja a német kancellárt. Merkellel beszélve, még szapulta egy kicsit a közben odahaza lezajlott vitát a demokrata párti amerikai elnökjelölt-aspiránsok között: az szerinte olyan unalmas volt, hogy - mint mondta, inkább a kancellárral való találkozóra készült fel a rendelkezésére álló szűkös idő alatt.  Beszámolt Trump arról is, hogy „nagy barátok” lettek Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, és országaik „soha nem álltak ennyire közel egymáshoz”. Modival nem kétoldalú tanácskozása volt, hanem Abe Sindzó japán kormányfővel együtt hármasban találkoztak. Az amerikai elnök azt is felidézte: a múlt hónapban szintén Japánban járt, és ő adta át a díjat egy szumó birkózóverseny győztesének. Szerinte azóta „az egész világon erről beszélnek”.   

Aggasztó a világkereskedelem helyzete

A globális kereskedelem alakulásával kapcsolatos aggodalmakat fogalmaztak meg a felszólalók a G20-ak csúcstalálkozójának nyitó ülésén. Jean-Claude Juncker, az európai bizottság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták lassítják a globális gazdaság növekedését. A vendéglátó Japán miniszterelnöke, Abe Sindzó hangsúlyozta: a globális gazdaság növekedése lassul, és hogy ezt sikerüljön megállítani, nem a meglévő ellentéteket kell felhánytorgatni, hanem az együttműködés bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, lépéseket kell tenni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) további reformjára. Külön találkozót tartott az öttagú BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság). A megbeszélésen Hszi Csin-ping kínai elnök az egyoldalú intézkedések és a protekcionizmus ellen szólalt fel. Vlagyimir Putyin orosz államfő kontraproduktívnak értékelte azokat a lépéseket, amelyek megpróbálják szűkíteni a WTO szerepét vagy felszámolni a szervezetet.

Témák
USA Oroszország

45,9 fokos rekordhőséget mértek Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.06.28. 17:49

Fotó: ZAKARIA ABDELKAFI / AFP
Hőhullám söpör végig Európán: már Németországban, Lengyelországban és Csehországban is megdőlt a júniusi melegrekord, vészhelyzet van 16 olasz városban, és hatalmas erdőtűz Katalóniában.
Bekövetkezett, amitől tartani lehetett: 45,9 Celsius fokos rekordhőséget mértek pénteken Dél-Franciaországban, Villevieille városban, írja a BBC. Ezzel egy mindössze másfél évtizedes, 44,1 fokos hőmérsékleti csúcs dőlt meg, ami akkor - 2003-ban - több ezer ember halálát okozta.
"Mindenki veszélyben van"

- figyelmeztetett Agnès Buzyn francia egészségügyi miniszter. Az időjárási szolgálat négy déli régióra is vörös riadót adott ki - ilyen az ország történetében eddig még nem fordult elő. Az északi területeken is majd mindenhol narancssárga riasztás van érvényben.
A francia hatóságok korlátozásokat léptettek életbe a vízhasználatot illetően, és - minthogy a francia iskolákban nincs éppen nyári szünet, mint Magyarországon - 4000 iskolát zártak be, vagy vezettek be bennük különleges intézkedéseket.
Idén eddig egyébként Németországban, Lengyelországban és Csehországban is megdőlt már a júniusi melegrekord. 16 olasz városban hirdetett vészhelyzetet az egészségügyi minisztérium, és Katalónia az elmúlt 20 év legdurvább erdőtüzével küzd éppen. Míg ezeket a konkrét eseteket nehéz bizonyosan a klímaváltozás hatásaként elkönyvelni, az azért tény, hogy Európában az elmúlt ötszáz év öt legforróbb nyarából öt a 21. századra esik. És míg az átlaghőmérséklet az utóbbi kétszáz évben látszólag még csak egy kicsit lett magasabb, "mindössze" egy fokkal emelkedett, nyugalomra egyáltalán nincs okunk: a klímarendszer korábbi egyensúlya megborult, és a jövőben egyre gyakoribbak lesznek az ehhez, vagy az indiai 50 fokos hőséghez hasonló forróságok csak úgy, mint a hóviharok és szélsőséges fagyok télen.
Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 21:44