A romák és a civilek egymás elleni kijátszásával próbálkozik a norvég pénzek miatt magyarázkodó Gulyás

Publikálás dátuma
2019.07.03. 20:04
Gulyás Gergely
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormányinfón is téma volt, hogy miért nem elég az Orbán kormánynak, hogy csak a 70 milliárd 90 százaléka felett diszponálhatnak.
Hollik István és Gulyás Gergely szerdai kormányinfóján is szóba került, hogy a magyar kormány továbbra sem tud megállapodni a norvég kormánnyal a 70 milliárdos Norvég Alapok kiosztásáról. A kormányinfóról beszámoló 444.hu azt írja,
Gulyás szerint a megállapodást az nehezíti, hogy a norvégok ragaszkodnak Soros György különböző civil szervezeteinek támogatásához, a kormány pedig a teljes összeget akarja.

Megállapodás egyébkét azért nem születik, mert Norvégia "csak" a pénz 90 százalékát tenné egyenesen az Orbán-kormány zsebébe, a maradék 10 százalékot viszont egy kormánytól független intézményre bízná, hogy az ossza szét a magyar civilek között. 2014-ben rá is küldték a rendőrséget az ezt a feladatot akkor ellátó Ökotárs Alapítványra, de utólag kiderült, hogy a rendőrségi fellépés törvénysértő volt, komoly szabálytalanságot pedig semmilyen vizsgálat nem talált a szervezetnél. Soros György egyik civil szervezet irodájából sem került elő.
Gulyás egyébként azzal érvelt, hogy a stadionépítések vagy vadászati "világkiállítások" árához mérten egészen jelentéktelen 7 milliárdról azért nem mond le a kormány, mert ők mind a 70 milliárdot akarják a romák felzárkóztatására költeni. A magyar cigányság ügye pedig fontosabb, mint a civilek, jelentette ki - nyilvánvalóan azért, hogy a szembeállítással megossza a szűkös erőforrásokon osztozni kénytelen rászorulókat, illetve a nekik szakmai alapon segíteni próbáló független szervezeteket. A Norvég Civil Alapból eddig is támogattak civileken keresztül roma integrációs projekteket, és nyilvánvalóan ezután is támogatnának.
Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 20:30

Agytumoros kislány és süketnéma kisfiú a tranzitzónában

Publikálás dátuma
2019.07.03. 19:50

Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Menetrendszerű éheztetés miatt tesz feljelentést az ellenzéki képviselő.
Szél Bernadett független képviselő és Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője közösen látogatott el szerdán a röszkei tranzitzónába, ahol jelenleg 133 fő tartózkodik, ebből 77 gyermek, írja a 24.hu. A látogatás során a képviselők azzal szembesültek, hogy a tranzitzónában a dolgozók gyakorlatilag kimondták azt, hogy „amíg Strasbourg nem avatkozik be, addig a törvények miatt a hivatal nem adhat ellátást”. Az éheztetés a mindennapok gyakorlatává vált, ezért Szél Bernadett jogi útra tereli az ügyet: ismeretlen tettes ellen feljelentést nyújt be a menetrendszerű éheztetés miatt az idegenrendészeti zónában. A tranzitzónában egy 10 éves agytumoros kislány is ott van, akinek az édesapja azt mondta a parlamenti képviselőknek, hogy az lenne a vágya, hogy legalább a gyermeke kimehessen. A súlyosan beteg kislány kemoterápiát kap, még az idevezető úton lett beteg, azonban csak a kezelések idejére távozhat a tranzitból. A tranzitzónában él egy 3 éves süketnéma kisfiú is, aki egy vesével született. A szülők mind arra panaszkodnak, hogy nagyon nehéz kordában tartani a gyerekeket ebben a melegben. A felnőttek sok esetben különböző nyugtatókat kapnak, de mivel a gyerekek ezekből nem kaphatnak, ezért rendkívül nehezen kezelhetővé válnak. Van olyan család, aki több mint egy éve tartózkodik a tranzitban. A hálóhelyiségekben nincsen légkondicionáló, ezért több család átköltözött a konyhában, hiszen legalább ott van.
Szerző

Dobrev Klárát és Járóka Líviát is az EP alelnökévé választották

Publikálás dátuma
2019.07.03. 19:14
Európai Parlament - illusztráció
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Dobrevet 402 képviselő szavazta meg, Járóka 349 voksot kapott.
Megválasztották az Európai Parlament (EP) alelnökének a DK-s Dobrev Klárát és a fideszes Járóka Líviát is szerda délután.
A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg. Járóka Líviát, aki már 2017 novembere óta alelnök, és akit ismét az Európai Néppárt jelölt a posztra, 349 szavazattal választották újra a strasbourgi plenáris ülésen. Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a testület.
Az elnöki poszt mellett az EP tizennégy alelnökének személyéről is most dönt az Európai Parlament. Elnöknek a várakozásoknak megfelelően a szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta az EP. A tagállami vezetők kedd esti megállapodásuk keretében azt javasolták, hogy az EP elnökségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti képviselő töltse be.