Egy nagyon okos város a láthatáron

Publikálás dátuma
2019.07.05. 11:00
Toronto elhagyott kikötojében, 4,9 hektáron építenék fel a Quayside névre keresztelt okosvárost
Fotó: SIDEWALK LABS
A Google egyik leányvállalata arra készül, hogy olyan városrészt építsen ki Toronto elhagyott kikötői negyedében, amelyben a modern technológia és számítástechnika minden vívmányát alkalmazni fogják.
Digitális infrastruktúra, fenntarthatóság, önvezető autók, teljes wifi lefedettség és 5G kapcsolat, robotokkal vezérelt hulladékgyűjtés és adatgyűjtés - ez jellemzi a Torontó elhagyott kikötőjébe álmodott, 4,9 hektár, Quayside névre keresztelt jövő okosvárosát. Ez utóbbi azt szolgálja majd, hogy a város lakói minél kényelmesebb és személyre szabottabb életet élhessenek, az adatgyűjtés a kritikusok szerint azonban felvet némi kételyt a személyiségi jogokat illetően.  A Google anyavállalata, az Alphabet a napokban tette közzé azt a dokumentumot, melyből számos részlet kiderül a techóriás városi kísérletéről: a Google alá tartozó Sidewalk Labs Torontóban építené fel az okosvárosának prototípusát, mellyel a várostervezést akarják teljesen megreformálni. A cél: a megélhetési költségek csökkentése a hatékony energiafelhasználás és közlekedés fejlesztése révén.

A terv fontosabb részei a következők:

  • tíz új, masszív fagerendákból készült épület, vegyes felhasználási céllal, lakások, kereskedelmi egységek, irodák lehetnek ezekben
  • a városrész bekapcsolása a gyorsvillamos hálózatba
  • az utcák újratervezése a kerékpáros- és a gyalogos közlekedés előtérbe helyezésével
  • wi-fi hálózat kiépítése, amely olyan adatokat is képes begyűjteni, amelyek révén könnyebb tájékozódni például a közlekedési és a lakáshelyzetről
  • az üveghatású gázok kibocsájtásának 89 százalékos csökkentése
  • egy új kanadai Google központ építése
A Sidewalk 1,3 milliárd dollárt (360 milliárd forint) készül befektetni a projektbe és azt reméli, ez 40 milliárd dollár magánbefektetést fog generálni 2040-ig. Egy független cég áttanulmányozta a tervet és úgy találta 44 ezer munkahelyet teremt, valamint 4,3 milliárd adóbevételt hoz évente. Ugyanakkor az elgondolások két évvel ezelőtti közzététele óta a Sidewalk Labs folyamatos kritikák össztüzébe került mind a torontói lakosok, mind azok részéről, akik ellenezik, hogy egy technológiai óriáscég nem tisztázott tervek alapján húzzon hasznot a városból. A kiszivárgott tervek alapján nyilvánvaló, hogy a Sidewalk Labs ambíciói jóval nagyobbak, mint egy ilyen viszonylag kis városrész birtokba vétele: a környező területekre is szemet vetett, amely már 142 hektárosra növelné az okos város kiterjedését, de Dan Doctoroff, a cég vezérigazgatója igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy ez csak az okosváros határainak kiterjesztése érdekében, a kormány egyetértésével történne, nem területet akarnak szerezni. Egy hónappal ezelőtt egy amerikai vállalkozó, Roger McNamee arra figyelmeztetett, hogy az olyan cégek mint a Google nem arról nevezetesek, hogy biztonságosan kezelik azokat az adatokat, amelyeket a lakosoktól gyűjtenek. „A torontói okosváros projekt a legmagasabban fejlett változata a megfigyelő kapitalizmusnak: a Google arra fogja használni adatait, hogy befolyásolja a városlakók viselkedését, hogy így teremtsen új piacot magának” - írta a városi tanácsnak. A most közreadott, immár részletes dokumentum közreadását bizonyára hosszas vizsgálódás követi majd, amelyben részt vesz a Waterfront Toronto, a Sidewalk Labs kormány által kinevezett partnere, amelynek tagjai városi tanácsnokok, tisztviselők, helyi és szövetségi politikusok. Azt korábban jelezték, a szavazás előtt szeretnék elvégezni a tervek kiterjedt elszámoltathatósági, átláthatósági értékelését. Keerthana Rang, a Sidewalk szóvivője kijelentette: „Tisztáztuk, hogy azokat az adatokat, amelyeket a köztereken gyűjtünk, egy független és nyilvánosan elszámoltatható adatbizottságnak kell ellenőriznie, nem pedig nekünk, a Google-nak, vagy valamilyen más magánvállalatnak”. Ana Bailão torontói alpolgármester szerint az adatbiztonság napjaink egyik legfontosabb kihívása, amellyel társadalmunk szembenéz, és a tanácsnokok minden felmerülő, aggodalomra okot adó kérdést alaposan meg fognak vizsgálni. Legtovább a Kanadai Polgári Jogok Társasága ment, amely beperelte a Waterfrontot és a kormányt is azt állítva, hogy előbbi két olyan megállapodást is kötött a Sidewalkkal, amely sérti a kanadai polgárok magánélethez való kollektív és személyes jogait.
Szerző
Témák
Toronto város

Helikopterbalesetben halt meg az amerikai milliárdos

Publikálás dátuma
2019.07.05. 10:35

Fotó: Marshall University
Egyelőre nem tudni, mi okozhatta a balesetet, az ügyben nyomozást indítottak.
Lezuhant egy helikopter hét emberrel a fedélzetén a Bahamák közelében, az Atlanti-óceán fölött, az utasok mindegyike életét vesztette – számolt be az amerikai média a helyi rendőrségre hivatkozva csütörtökön. A helikopteren négy nő és három férfi utazott. Az áldozatok között van Chris Cline amerikai milliárdos és lánya. Cline a szénbányászatból tett szert mesés vagyonra. A rendőrség szerint a helikopter Big Grand Cay szigetéről a floridai Fort Lauderdale-be tartott. Egyelőre nem tudni, mi okozhatta a szerencsétlenséget. Az ügyben nyomozást indítottak.
Szerző

Magyarországon még politikai akarat sincs az euró bevezetésére, szomszédaink meg sorra lehagynak minket

Publikálás dátuma
2019.07.05. 09:30
A zágrábi háziasszonyok egyelőre még kunáért vásárolnak, de ez pár éven belül változhat
Fotó: Alen Gurovic / NurPhoto/AFP
Horvátország be akarja vezetni a közös európai valutát. Öt év múlva lehetne fizetni vele az ország egész területén.
Miközben Magyarországon nem csak céldátum, politikai akarat sincs az euró bevezetésére, egyre több szomszédos ország hagy faképnél bennünket. Szlovénia és Szlovákia után már Horvátország is kacérkodik az euró bevezetésének gondolatával. Sőt, ennél azért többről van szó, az ország kormánya azt reméli, hogy öt év múlva a közös valutával lehetne fizetni. Nagy lépést is tesznek efelé. Zdravko Maric pénzügyminiszter közölte, kérvényezi, hogy az ország az ERM-2 rendszerhez csatlakozzék. Ez az euró előszobájának tekinthető. Ebben a rendszerben az adott ország valutája plusz-mínusz 15 százalékkal térhet el a közös uniós pénznem értékétől. Az ERM-2 a kuna stabilitását biztosítja. A rendszer tagjai számára az Európai Központi Bank (EKB) hozzáférést biztosít egy bizonyos rövidtávú támogatási kerethez, amelyet az ország abban az esetben használhat fel, ha az árfolyamsávot védeni kellene. Egy ország két évet tölthet el az ERM-2-ben, ennyi idő alatt bizonyosodik meg az euróövezet, illetve az EKB arról, hogy a csatlakozni kívánó állam valutája nem tér el jelentősen az euró árfolyamától. Amennyiben alkalmasnak találják, úgy Horvátország legkorábban 2024-ben vezetheti be az eurót.  Horvátországban egyébként az átlagfizetés 2019 márciusi adat alapján 871 eurónak felelt meg. Magyarországon ez 765 euró volt, Szlovéniában 1128, Szerbiában 464 eurónyi összegnek felelt meg. A kunát 25 évvel ezelőtt vezették be. Akkoriban Szerbiában rendkívül negatív visszhangot váltott ki a döntés, mert a második világháború idején a náci bábállam, az Ante Pavelic által fémjelzett Független Horvát Állam (NDH) valutája is volt. Ám a turisták sem lelkendeztek az új valutáért, mert a kuna árfolyamát igen magasan határozták meg. Így aki a horvát tengerparton nyaralt, a fizetőeszköz bevezetése után nagyobb költségekkel kellett számolnia. A magas árfolyam nem volt véletlen. A háború után lassan magához térő ország akkoriban az újjáéledő turizmusból akart jelentős bevételekre szert tenni. A kuna bevezetése sikeresnek bizonyult, a valuta megőrizte stabilitását. 1994-ben például közel három százalékos volt a defláció, 1996-ban három, majd 1997-ben nem egészen öt százalékos volt az infláció. A drágulás mértéke a gazdasági válság évében, 2009-ben volt a legmagasabb, akkor meghaladta a nyolc százalékot. Ugyanakkor a kuna mindig stabil valutának számított, igaz, komoly kihívást jelentett a kormányok számára a 2015-2017 közötti defláció. Ezen már túlesett az ország, s miközben az elmúlt évben a drágulás mértéke még elérte a 2,4 százalékot, az idén májusi adatok szerint 0,9 százalékos volt. Stabilitás ide vagy oda, a horvátok nem igazán bíznak sem a kunában, sem a hazai bankokban. Aki csak teheti, megtakarítását euróban helyezi el. A közös európai valutába vetett bizalom a Vecernji List szerint magasabb, mint egykor a német márka iránti megkülönböztetett tisztelet. Andrej Plenkovic kormánya azért is reménykedik az euró 2024-es bevezetésében, mert abban az évben ünneplik a kuna harmincadik születésnapját. Mint a Dnevno című internetes lap írja, megvan azonban a veszélye annak, hogy egyes populista pártok a dátum közeledtével az euró ellen próbálják hangolni az embereket, s referendumot akarnak kiíratni. Damir Novotny közgazdász professzor az Al Jazeera balkáni kiadásának elmondta, már számos árucikk kereskedelmét, illetve a szolgáltatásokat is euróban számolják. Szerinte a horvátoknak ezért sem kell tartaniuk attól, hogy megemelkednének az árak a közös valuta bevezetésével. Sőt, úgy véli, még akár csökkenhet sok termék ára, mert Ausztriában vagy Szlovéniában bizonyos áruk olcsóbbak, mint Horvátországban, így egyfajta kiegyenlítődés indulhat el. Hozzátette, minden az euróhoz csatlakozott ország tapasztalatai pozitívak a közös valutával kapcsolatban. Emlékeztetett arra, még Görögország sem kívánt szakítani az euróval a válság csúcspontján sem. Szerinte merő populizmus, és teljesen megalapozatlan, amit egyes szélsőséges pártok hangoztatnak, miszerint a régi valutához való visszatéréssel csökkenthető a külső adósság mértéke.