Laborbotrány: akcióban a TASZ

Publikálás dátuma
2019.07.05. 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Noha a hivatalok hallgatnak, lapunk úgy tudja, valamennyi Veszprém megyei kórház szerződött a Synlab Hungary Kft.-vel labordiagnosztikai vizsgálatokra.
A piaci szolgáltatóra azért lett szükség, mert a helyi állami labor felmondások miatt már nem tudja ellátni a kórházakat. A Synlab a Veszprém megyei intézmények számára a székesfehérvári laborjában végzi el a feladatot. Úgy tudjuk, a Synlab begyűjtő autója naponta egyszer szedi majd össze a mintákat. Ha valakinek sürgősséggel van szüksége diagnózisra, akkor a mintát a kórháznak kell eljuttatnia Fehérvárra. Egy intézményvezető azt mondta: ez nem rendkívüli, például a vérszállításnál is a kórház saját gépkocsiját, vagy akár egy taxit használnak. A TASZ pert fontolgat. 
A Synlab Kft. ügyvezetője korábban nyilatkozatot ígért lapunknak, de azóta elérhetetlen. Az Országos Tisztifőorvos kedden kérdésünkre szűkszavú választ írt: szerinte nincs miért aggódni, az ellátás folyamatos. A megyei kormányhivatal hallgatásának oka lehet, hogy a szereplők nagy része „B-tervet” sző. Információink szerint a Synlab-ra csak egy átmeneti időre bíznák a feladatot. A Veszprém megyei kórház ugyanis elkezdte megszervezni saját intézményén belül ezt a szolgáltatást. Ám az új labor működtetéséhez szükséges engedélyezési eljárás még jó ideig eltarthat. Úgy tudjuk, a kormányhivatal sem adta föl végleg, hogy újra működtesse a maga szolgáltatását. A TASZ csütörtökön nyílt levélben követelte a megyei kormányhivataltól és a tiszti főorvostól, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra, megoldott-e a Veszprém megyei kórházak diagnosztikai laborháttere. Mint írták, a jogszabályok értelmében kórház nem működhet laboratóriumi diagnosztikai háttér nélkül. 
A TASZ közölte: 
„Orvost, egészségügyi dolgozót és beteget is keresünk, hogy legyenek ügyfeleink a jogsértés miatt indítandó eljárásban.”

Szerző

Pakson minden a Roszatomé, de „Szíjj Laci vagy Mészáros Lőrinc” azért odaférhet

Publikálás dátuma
2019.07.05. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az oroszoknak még engedélyezhető terveik sincsenek – cáfolt rá a paksi beruházásért felelős szakminiszter a kormányzati hurráoptimizmusra a parlamenti meghallgatáson.
A tervezett paksi bővítés alapvető részletei évek óta tisztázatlanok, és a kétségek eloszlatásában Süli János, a beruházásért felelős miniszter eheti parlamenti meghallgatása sem segített. Sülinek kulcsfontosságú kérdésekre kellett volna válaszolnia a fenntartható fejlődési bizottság előtt – már önmagában az is sokat elárul a projekt megalapozottságáról, hogy öt és fél évvel az Orbán-Putyin megállapodás aláírása után a parlamenti képviselők még mindig hiába tudakolják, mennyibe fog kerülni az építkezés, mikor látnak munkához, mikorra készülnek el az új reaktorok, mi épül valójában Pakson, és hogyan történik majd a finanszírozás. Mint elhangzott, az alapvető problémát az okozza, hogy a beruházás előirányzott menetrendjéből eddig semmi sem teljesült. Már rég az erőmű építésénél kellene tartani, miközben még az engedélyezési terveket sem nyújtották be, és az első kapavágásra is a minap került sor – de nem a reaktorblokkok alapozása, hanem csupán a felvonulási épületek építése kezdődött el. Maga az illetékes miniszter, vagyis Süli János erősítette meg a meghallgatáson, hogy a már közel három éves késedelem jelentős részben az fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom felelőssége. Bár az orosz céget 2014-ben az Orbán-kormány állítása szerint azért bízták meg pályázat nélkül, mert egyedül ők tudnak a paksi telephelyre a meglévő blokkokkal együtt üzemeltethető atomerőművet építeni, ma inkább az látszik: a párhuzamos működtetésből nem lesz semmi. Mire ugyanis az új reaktorok esetleg elkészülnek, a régieket be kell zárni, mert lejár az engedélyük. A Roszatom pedig egyelőre képtelen teljesíteni az európai hatósági előírásokat – Süli elmondása szerint nem csak Magyarországon, hanem Finnországban is. Ahogyan a miniszter fogalmazott, az orosz cég globálisan piacvezető ugyan, ám „eddig nem gyakorolta az uniós és a magyar jogszabályoknak történő megfelelést”. Kifejtette továbbá: nem tudja, hogy mikor jutnak engedélyezett tervekhez, de 2027-ig biztosan nem készül el a beruházás. de 2030-ig felépíthetik. Az eredeti céldátum 2026 volt.
Jelenleg a résfalazással, a talaj megerősítésével kapcsolatban „több tender zajlik” – ezt a független Szél Bernadett kérdésére válaszolta a miniszter. A képviselő többek között aziránt érdeklődött, hogy mi lesz a beígért 40 százalékos magyar részvétellel, ha egyszer Kalocsán akkorra munkáslakótelep épül a beruházás orosz vendégmunkásainak, amely elegendő a bővítés teljes munkaerő-szükségletére. Süli János szerint az alvállalkozók kiválasztása teljes egészében a Roszatom kezében van. A kormány csak javaslatokat tesz, ám, hogy ez most – miként Süli fogalmazott – "Szíjj Laci vagy Mészáros Lőrinc vagy valaki”, azt az orosz cég dönti el. Szél újabb kérdése nyomán kiderült az is, hogy a hitelszerződés módosítása ügyében egyelőre nincs eredmény: egészen biztos, hogy a kamat nem fog változni – pedig a duplája a kormány számára ma elérhető piaci kamatszintnek –, de legalább a törlesztés megkezdését megpróbálják a papíron rögzített 2026-os időpontnál későbbre tolni, az új reaktorok termelésbe állásáig. A miniszter ugyanakkor érdemben nem válaszolt rá, hogy mire költötték el eddig a bővítésre kapott költségvetési és hitelmilliárdokat, ha egyszer nem épült semmi, miként fogja bírni a már a meglévő, kisebb teljesítményű reaktorok hűtésével is nehezen birkózó Duna az új, nagyobb reaktorokat, és mi a valószínűsége, hogy a tetemes csúszás nem fogja megdrágítani a végső számlát.
Témák
Paks atomerőmű

Még mindig a napszámot választja az állástalan, hiszen a közmunkás bér többszörösét viszi haza az alkalmi munkával

Publikálás dátuma
2019.07.05. 06:00

Fotó: Népszava
Olcsó munkaerőként közvetített volna ki közmunkásokat a kormány agráripari cégeknek. Az érintettek nem kértek ebből, és kiskaput találtak a piaci bérekhez.
Nem egy kudarcos kísérleten van túl a kormány, hogy összhangot teremtsen a közmunka és a mezőgazdasági idénymunka között. A napszám azonban még mindig kiütéssel győz, mert a közmunkás bér többszörösét keresi az, aki elszegődik alkalmi munkásnak.
Az agrártermelők nyomására először úgy változtatták meg a közfoglalkoztatás feltételeit 2015-ben, hogy a közmunkát szervező polgármesterek jelölhettek ki embereket, akiket közmunkás béren „kölcsönadtak” a mezőgazdasági vállalkozóknak az idénymunkák idejére. Aki visszautasította, mehetett haza, három hónapra kizárták a közmunkából. Ezzel a megoldással még a polgármesterek sem értettek egyet, így tavaly október 8-án újabb rendeletmódosítás jelent meg. Ez valamivel jobb anyagi feltételeket jelentett: az a közmunkás, aki vállalja, hogy egy hónapból legalább 14 napot mezőgazdasági idénymunkával tölt, ezekre a napokra utólag igényelhet naponként 2000 forintos elhelyezkedési támogatást is. Csakhogy a közmunkás napidíj bruttója nem éri el a 4 ezer forintot, ha ezt megtoldják 2 ezer forinttal, a nettó díjazás még jó esetben is csak harmada lesz a piaci napszámnak, amely napi 7-8 ezer forint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Belügyminisztérium az igények előzetes felmérésével is próbálkozott. Tavaly ősszel összesítették, hogy elsősorban az agrárcégek hány dolgozót keresnek hivatalosan, előre bejelentett formában a közmunkások közül. Ezek a munkáltatók összesen 37.407 fő foglalkoztatását tervezték, havonta átlagosan 6,2 ezer embernek adtak volna munkát, ami 17 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Ez a terv is kudarcot vallott. Erre az évre ugyanis csak a legrosszabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező 5 megyéből érkeztek igények, ráadásul ezek 95 százaléka Szabolcs-Szatmár-Beregből. Noha kevesen éltek azzal a lehetőséggel, hogy az állam közvetítse ki őket napszámba, sokan dolgoznak földeken olyanok, akik korábban közmunkások voltak. Ők az állami közvetítést kikerülve váltak napszámossá. Azzal a lehetőséggel éltek, hogy alkalmi munkásként akkor is lehet munkát vállalni, ha valaki nyilvántartásba veteti magát hivatalos munkakeresőként. A napszámost ráadásul állástalanként megilleti a havi 22 800 forint foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Az érintettek így sokkal jobban járnak, a havi 22 800 forint mellé ugyanis óránkénti 700 és 1000 forint közötti díjazást kapnak. Mindezt alátámasztani látszik az: az ország sok pontján figyelhető meg az, hogy látszólag megugrott a munkanélküliek száma. Több észak-borsodi településen is szokatlanul magas most a munkanélküliek aránya – legalábbis papíron. Hernádvécsén például 183, míg Boldogkőújfaluban 101 állástalant tartanak nyilván, a település lakóinak több, mint negyedét. Pedig Orosz Zoltán, Boldogkőújfalu polgármestere szerint a közmunkások aránya nem változott a tavalyihoz képest, akkor is és most is nagyjából harminc embernek tudnak munkát biztosítani ilyen jogcímen, sőt, idén még diákmunkást is fogadnak. Vannak azonban, akiknek most nem éri meg közmunkásnak beállni, mert napszámosként, idénymunkával jóval többet kereshetnek az átlag 57-80 ezer forintos állami bérnél. Napszámosként most épp barackot, de később más idénygyümölcsöt szednek, amiért óránként 700 és 1000 forint közötti díjazást kapnak: egy nyolcórás műszakkal így akár 8000 forintot is megkereshetnek, ami egy hónapban 160-180 ezer forintos bevételt jelenthet. Ha pedig mindkét szülő dolgozik, az összeg is duplázódik. Az ország legszegényebb észak-borsodi térségében sokan csak így tudják megkeresni a téli tűzifára vagy a szeptemberi iskolakezdésre valót. Az ország másik felén, a dél-baranyai, csakis romák lakta, 400 lelkes Gilvánfán is hasonló a helyzet. Itt a rendszerváltás után másfél évtizedig 80-90 százalékos volt a munkanélküliség. Amikor 2007-től a finn Elcoteq pécsi gyára 7 ezer embert foglalkoztatott, negyvenen ingáztak az elektronikai üzembe. Aztán a cég bezárt, s a kevés iskolát végző, szakmátlan gilvánfaiak újra reménytelen helyzetbe kerültek. A második Orbán-kormány közmunkaprogramja megszüntette a drámai szintű állástalanságot, átlagosan százan jutottak a projekt révén roppant szerény, de biztos megélhetéshez. Most viszont – támogatás híján – alig félszáz gilvánfainak tudnak közmunkát biztosítani, így – a statisztikai adatok alapján – több mint nyolcvanan állástalanok, ami azt jelenti, hogy 30 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség. Csakhogy a település fideszes polgármestere, Bogdán László képtelenségnek ítéli ezt adatot: szerinte legfeljebb 15 helybélinek nincs munkája. Bogdán úgy látja, a korábbi közmunkások nagyjából fele talált magának alkalmazást a munkaerőpiacon, csakhogy jellemzően nem állandó megbízással dolgoznak a gilvánfaiak, hanem napszámban. Bogdán László valószínűnek tartja, hogy az alkalmi munkások döntő többségének gyakorlatilag folyamatosan állása van, ám időnként cseleznek a bejelentésükkel. Utóbbi ellenére a polgármester örül annak, hogy a volt közmunkások igazi munkához jutottak, még ha részben szürke gazdaság foglalkoztatja is őket. Egyrészt, mert a napszámosok megkeresnek napi 7-8 ezer forintot, s ez 2-3-szorosa a közmunka bérének, másrészt mert a közmunkára nem lehet a jövőt építeni. Maguk a napszámosok is így látják ezt, közülük többen elmondták, hogy a közmunkát lebecsülik, mert az „semmit se ér”. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat májusi adatai szerint a Somogy megyei Rinyabesenyőn 45 állástalan szerepelt a nyilvántartásban, ami 30 százalékos munkanélküliséget jelentett a településen. – Szerintem valójában nincs 30 százalék – mondta Orsós Imre, a somogyi falu polgármestere, és azzal folytatta: – Rengetegen ugyanis idénymunkásként dolgoznak, viszont ők hivatalosan munkanélkülinek számítanak. Az önkormányzat jelenleg húsz közmunkást foglalkoztat, ami 45 százalékkal kevesebb, mint a csúcsidőben, bár tíz embert még azonnal fel tudnának venni, ha lenne rá támogatás.

Választási 13. havi

 Egyhavi bérük 90 százalékát adná oda az Orbán-kormány még az önkormányzati választás előtt a közmunkásoknak – tudta meg nemrég a hvg.hu. A bruttó 73 377 forintot jelentő egyszeri pluszpénz 9 milliárd forintba kerülne és a belügyi, valamint az igazságügyi tárca közös javaslatának indoklása szerint a közfoglalkoztatottak álláskeresésének megkönnyítésére szolgál majd. Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint azonban „ezzel valójában szavazatokat vesznek”.

Kozmetikázott statisztikák

Májusban a 15-64 éves korosztályban mindössze 3,5 százalékos volt a munkanélküliség, már 4,5 millió a foglalkoztatottak száma és csak nagyjából 110 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként. Ezeket az adatokat ismételgeti a kormány, de sorra derülnek ki olyan részletek, amelyek megkérdőjelezik az állami kimutatások pontosságát. A Policy Agenda a napokban hozta felszínre, hogy a 4,5 millió foglalkoztatott közül csak 3,76 millióan rendelkeznek hivatalos bérjövedelemmel. Emellett csak 2,9 millió embert foglalkoztatnak hivatalosan teljes munkaidőben. Egyszerűsített foglalkoztatásban évi 120 napot lehet dolgozni anélkül, hogy a NAV-nak adóbevallást kellene beadni, az alkalmi munkások, klasszikusan a mezőgazdasági napszámosok, strandokon, vízparti büfékben egy-egy idényben dolgozók pedig 90 napig kapnak mentességet ebben a formában. Ha túllépik a keretet, ezt az időszakot akkor is levonhatják az adóból. Az őket foglalkoztató cégeknek persze be kellene jelenteni őket az adóhatóságnál már az első naptól, de a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezt sokszor elmulasztják. A Pénzügyminisztériumhoz tartozó munkaügyi felügyelők 2019 első negyedévében azt találták, hogy a tavalyi adatokhoz képest nőtt azoknak a mezőgazdasági vállalkozásoknak a száma, amelyek feketén foglalkoztattak embereket, a vizsgált cégek 10 százaléka került ebbe a körbe. A napokban megjelent összefoglaló azt is hangsúlyozza, hogy az év eleje nem főszezon a mezőgazdaságban, a nyári, őszi betakarítások idején ennél rosszabb lehet a helyzet. A munkaadók többsége biztonságban érezte magát az utóbbi években, kevés volt az ellenőrzés, nem siettek bejelenteni a kapáló, gyümölcsszedő embereket. G. E.  
Témák
közmunka