A szélsőjobboldali terrortól félnek Németországban, nem a "migránsoktól"

Publikálás dátuma
2019.07.04. 20:24
Illusztráció
Fotó: ROBERT SCHLESINGER / picture alliance / DPA
A felmérésből az is kiderült, hogy a Zöldek már népszerűbbek a keresztény-konzervatív kormánypártoknál.
Többen tartanak Németországban attól, hogy szélsőjobboldali merénylet vagy támadás történik, mint attól, hogy iszlamisták követnek el merényletet - derül ki az ARD német közszolgálati televízió megrendelésére készült, DeutschlandTrend nevű reprezentatív kutatás csütörtökön közzétett eredményéből.
A megkérdezettek 71 százaléka volt azon a véleményen, hogy nagyon nagy vagy inkább nagy egy szélsőjobboldali merénylet esélye.

Ez 13 százalékponttal kevesebb, mint 2016 októberében. Az emberek 27 százaléka véli úgy, hogy erre nagyon kicsi vagy inkább kicsi az esély. Kiderül a felmérésből az is, hogy a válaszadók 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a szélsőjobboldaliak megváltoztatják az országot. Harmincegy százalék nem aggódik emiatt.
Iszlamista terrortámadás veszélye az emberek 60 százaléka szerint nagyon nagy vagy inkább nagy. Két és fél éve 8 százalékponttal többen vélték így. 37 százalék szerint kicsi a veszélye egy iszlamista támadásnak.
A baloldali radikálisoktól már csak az emberek kisebb része tart. A válaszadók 41 százaléka szerint nagyon nagy vagy elég nagy egy baloldali szélsőségesek által végrehajtott merénylet veszélye. A többség, 56 százalék szerint a terrorizmusnak ez a fajtája kevéssé fenyegeti Németországot.
Az Infratest dimap közvélemény-kutató által elvégzett kutatás pártpreferenciájukról is kérdezte az embereket. Ebből ismét az derül ki, hogy a legtöbben a Zöldekre szavaznának, de hibahatáron belüli a Zöldek előnye a jelenleg kormányzó konzervatív uniópártok előtt. A Zöldekre 26 százalék, a keresztény-konzervatív pártokra 25 százalék szavazna. A szociáldemokratákat és az uniópártoktól jobbra álló Alternatív Németországnak nevű pártot egyaránt a megkérdezettek 13-13 százaléka támogatja. A liberális Szabad Demokrata Pártra és a szociáldemokratáktól balra elhelyezkedő Baloldalra 8-8 százalék szavazna.

Neonáci politikus-gyilkosság, fehér por a szélsőségesekről író újságíróknak

Sajátos aktualitását adja a DeutschlandTrend eredményeinek, hogy éppen csütörtökön közölte a németországi, dortmundi rendőrség: fehér port tartalmazó borítékot kapott két újságíró, akik a város szélsőjobboldali mozgalmairól írnak rendszeresen. Mindketten több fenyegetést is kaptak már az elmúlt években. (Dortmundban robbantás is történt tavaly januárban, amit szintén nem iszlamisták, hanem egy fehér férfi követett el, bár ő beismerte, részvényekre spekulálva hajtotta végre a merényletet.)

Múlthónapban ennél jóval súlyosabb eset történt: egy neonáci férfi politikai okokból gyilkolta meg Kassel járási államigazgatási hivatalának vezetőjét, Walter Lübckét. A szélsőjobboldali fenyegetés miatt törvénymódosítása is készül a kormány.

Korrupció miatt vették őrizetbe a Wall Street farkasa című film producerét

Publikálás dátuma
2019.07.04. 19:51
Aziz, a malajziai korrupcióellenes bizottság székhelyére tartva
Fotó: MOHD RASFAN / AFP
Riza Aziz egy olyan hatalmas korrupciós botrány részese, amibe tavaly Malajzia elnöke is belebukott.
A malajziai hatóságok csütörtökön őrizetbe vették Riza Azizt, a Wall Street farkasa című film producerét a 1Malaysia Development Berhad stratégiai fejlesztési alapból (1MDB) ellopott pénz "tisztára" mosásának vádjával. A vállalkozót - aki a korrupciós botrányok övezte Najib Razak volt miniszterelnök mostohafia - a malajziai korrupcióellenes bizottság székhelyén vették őrizetbe, ahova behívták tanúskodni csütörtökön. Később azonban óvadék ellenében szabadon engedték.
Aziznak - aki a Red Granite Pictures filmgyártó vállalat társalapítója - pénteken meg kell jelennie egy Kuala Lumpur-i bíróságon, ahol vádat emelnek ellene öt rendbeli pénzmosásért - mutattak rá rendőrségi források a malajziai The Star című napilapnak.
Az amerikai rendőrség 2016-ban 155 millió dollárra (44 milliárd 330 millió forintra) becsülte az összeget, amelyet az 1MDB-alapból az említett filmgyártó cég bankszámláira utaltak a Leonardo DiCaprio főszereplésével és Martin Scorsese rendezésével készült film finanszírozása céljából. Aziz rendszeresen tagadta, hogy bármilyen köze van a szóban forgó korrupciós ügyhöz. Az EFE spanyol hírügynökség azonban megjegyzi, hogy a Red Granite Pictures 2018-ban vállalta, hogy 60 millió dollárt (17 milliárd 160 millió forintot) fizet ki egy, az amerikai igazságszolgáltatás által indított polgári per megszüntetése érdekében.
A malajziai 1MDB-botrány 2015-ben robbant ki, miután a Wall Street Journal című amerikai napilap és a Sarawak Report londoni székhelyű oknyomozó portál feltárta, hogy Razak kormányfőként 681 millió dollárnak (194 milliárd 766 millió forintnak) megfelelő összeget irányított át a teljes mértékben a kormány ellenőrzése alatt álló 1MDB-alapbtól saját bankszámláira. Mind Najib, mind az 1MDB vezetősége tagadta, hogy bűncselekmény történt.
A malajziai ügyészség vizsgálata nyomán 2016 januárjában felmentették az akkori miniszterelnököt a vádak alól. A volt kormányfő 2009-ben hozta létre az 1MDB-t a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében, de az alap többmilliárdos adósságot halmozott fel. A hatalmas korrupciós botrány a Razak vezette koalíció bukását eredményezte, és az új miniszterelnök, Mahathir Mohamad tavaly elrendelte az ügyben a nyomozás újraindítását. Razak ellen azóta 42 pontban emeltek vádat, egyebek között pénzmosás és hatalommal való visszaélés miatt. A volt kormányfőn kívül vádat emeltek felesége, Rosmah Mansor ellen is, aki Aziz anyja.

ENSZ: kínzással és gyilkossággal hallgattatják el az ellenzéket Venezuelában

Publikálás dátuma
2019.07.04. 19:38
Venezuelai rendőrök - illusztráció
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Azokat a fiatal férfiakat, akik Maduro rendőrsége szerint a letartóztatásnak ellenállva haltak meg, valójában inkább kivégezték otthonaikban, családjuk meztelenre vetkőztetett nőtagjai szeme előtt.
A venezuelai biztonsági erők kínzást és gyilkosságokat alkalmaznak az ellenzék elhallgattatására - állapította meg egy csütörtökön közzétett ENSZ jelentés. A dokumentum kiemeli: a latin-amerikai ország biztonsági erői
fiatal férfiak ezreit vették őrizetbe és lőtték agyon, egyeseknél drogot vagy fegyvereket helyeztek el és manipulálták a bizonyítékokat is, hogy úgy tűnjön, a letartóztatásnak ellenállva vesztették életüket.

A világszervezet szerint mindez Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányzatának a politikai ellenfelek semlegesítésére szolgáló stratégiája részét képezi.
A caracasi vezetés adatai szerint tavaly 5287 bűnöző vesztette életét, amit annak számlájára írtak a hatóságok, hogy ellenálltak a letartóztatásnak. Az idén május 19-ig 1569 ember halt meg ilyen módon Venezuelában. A világszervezet azonban úgy véli, jelentős része ezeknek a haláleseteknek bírósági tárgyalás nélküli kivégzés lehetett.
Az ENSZ-jelentés egyéb források mellett jogvédők, áldozatok és jogsértések szemtanúinak beszámolóin alapul. Húsz férfi családtagjai például arról számoltak be, hogy a rendőrség különleges egységének (FAES) feketébe öltözött, maszkot viselő emberei rendszámtábla nélküli, fekete teherautókon érkeztek ki hozzájuk. Mint mondták,
a halálosztagok betörtek otthonaikba, elvették tulajdonukat, és pucérra vetkőztették a nőket és lányokat. A fiatal férfiakat elkülönítették a családok többi tagjától, mielőtt agyonlőtték őket.

- áll a jelentésben. "Minden esetben, a szemtanúk arról számoltak be, hogy a FAES manipulálta a bűntény helyszínét és a bizonyítékokat. Fegyvereket és drogokat helyeztek el és a falakra, illetve a levegőbe lőttek, hogy úgy tűnjön, mintha összetűzés lett volna és az áldozat ellenállt volna a hatóságoknak" - teszi hozzá a dokumentum.
Pénteken fogja ismertetni a jelentést Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC). Mint mondta, reméli, hogy a hatóságok közelebbről is megvizsgálják a jelentésben foglalt információkat, és követni fogják az abban megfogalmazott javaslatokat. Az ENSZ-diplomata emellett a colectivos néven ismert fegyveres kormánypárti csoportok feloszlatását követelte. Január és május között az erőszakba fordult tüntetéseken 66 ember halt meg, a többségük életét a biztonsági erők vagy a kormányközeli colectivos tagjai oltották ki.
Az ENSZ közzé tette a caracasi vezetés írott válaszát is. A venezuelai kormány a jelentést nyíltan részrehajlónak és szelektívnek nevezte, mivel szerinte a világszervezet nem független forrásokra hagyatkozott, és figyelmek kívül hagyta a rezsimtől származó hivatalos információkat. "Nem lehet tárgyilagos, illetve független egy olyan elemzés, amely a végletekig terjedően a negatív tanúvallomásokat részesíti előnyben, miközben elkendőzi, illetve igyekszik lekicsinyíteni az emberi jogok érdekében foganatosított intézkedéseket" - sérelmezte a caracasi kormány.
Venezuelában hatalmi harc folyik a magát Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltott Juan Guaidó ellenzéki vezető és Maduro között. A dél-amerikai országot ezenkívül súlyos gazdasági és társadalmi válság is sújtja a magát baloldalinak beállító, Vlagyimir Putyin segítségével hatalmon maradó Nicolas Maduró kormányzása nyomán.
Frissítve: 2019.07.04. 20:01