Kövesit kaphatják a visegrádiak európai főügyésznek

Publikálás dátuma
2019.07.05. 18:11

Fotó: ADRIAN CATU / AFP
Ő marad a poszt egyetlen várományosa, amennyiben Jean-François Bohnert megválasztják a francia korrupcióellenes szerv vezetőjének.
Jean-François Bohnert a legesélyesebb jelölt a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére, adta hírül pénteken a TV5 Monde. A francia televízió bejelentését azonnal felkapta a román Mediafax hírügynökség, hiszen, ha Bohnert megválasztják a francia korrupcióellenes szerv vezetőjének, akkor az európai főügyészi tisztség egyetlen várományosa a román Laura Codruta Kövesi marad. Amint arról a Népszava is beszámolt, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöltje az európai főügyészi tisztségre Jean-Francois Bohnert, Reims jelenlegi főügyészét, míg az Európai Parlament a román Korrupcióellenes Ügyészség korábbi sztár főügyészét, Laura Codruta Kövesit támogatja. A két intézmény közötti többszörös egyeztetés ellenére sem sikerült közös nevezőre jutni a leendő EU-főügyész személyét illetően. Az új uniós tisztségviselők megválasztása fényében azonban a francia jelölt hazai kinevezése új értelmet nyer. Jean-Claude Juncker utódának kiválasztása nyomán keletkezett politikai vihar egyik okozója egyértelműen Emmanuel Macron francia államfő, aki kezdettől fogva ellenezte a Spitzenkandidat rendszert. Manfred Weber a Néppárt csúcsjelöltje maga is úgy nyilatkozott, hogy a Macron-Orbán tengelynek köszönhetően esett el az Európai Bizottság (EB) vezetésétől. Miután végül a néppárti Ursula van der Leyen német hadügyminiszter lett a kompromisszumos EB-elnökjelölt, mind a francia államfő, mind a Frans Timmermans jogállamiságért felelős jelenlegi alelnök megválasztását hevesen ellenző visegrádiak és más kelet-közép-európaiak elfogadható jelöltnek nevezték a német politikust, utóbbiak saját győzelmükként is ünnepelték, de egyre többen emeltek szót azért, hogy az EU nyugati keménymagja minden fontos tisztséget elvitt, perifériára szorítva a később csatlakozott országokat. A francia jelölt esetleges kivonásával az európai főügyészségért folyó versenyből, azonban régiónk is megkaphatja az egyik fontos tisztséget. Bár nem valószínű, hogy mindenki örülne ennek, Kövesi nem népszerű jelölt a korrupcióval küszködő kelet-európai országok - a lakosság által - korruptnak tartott vezetői szemében.   Az Európai Ügyészség legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését. Azzal a céllal hozzák létre, hogy eljárjon az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Egyelőre 22 tagállam csatlakozott, Magyarország viszont nem, ennek ellenére az Orbán-kormány egyértelművé tette, nem támogatná Kövesit. Amennyiben a francia jelölt hazai kinevezésével a román volt főügyész ölébe hull a tisztség, az egyértelmű üzenet lesz minden olyan tagállam számára, amelynek vezetői politikusait uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, köztük a Webert vagy Timmermanst leginkább elutasító Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának.   Pénteken Jean-Claude Juncker is úgy nyilatkozott, átláthatatlan volt Leyer jelölési folyamata, ő pedig biztos abban, hogy nem ő volt az utolsó csúcsjelölt, aki az EB-tisztséget elnyerhette.  
Szerző

Újabb menekülthajók tartanak Olaszország felé, Salvini látni sem akarja őket

Publikálás dátuma
2019.07.05. 14:48

Fotó: Christian Marquardt / Christian Marquardt/NurPhoto
Terhes nők, gyerekek is vannak a Líbiából érkező, vízből mentett menekültek között, az olasz belügyminiszter már most megtiltotta nekik a kikötést.
A Mediterranea Saving Humans nevű olasz és a Sea-Eye német civil szervezet hajója is Olaszország felé tart, fedélzetükön a Líbia partjainál bajba jutott és felvett migránsokkal. Matteo Salvini pedig ismételten nemet mondott a menekülteket mentő hajók olaszországi kikötésére – írja az MTI. A Mediterranea Saving Humans által üzemeltetett Alex nevű motoros vitorlás hajó péntek hajnalban már Lampedusától 12 mérföldre, a nemzetközi és az olasz felségvizek határán járt. 54 személyt vett fedélzetére a Líbiához tartozó kutatási és mentési tengeri övezetben, még mielőtt a líbiai parti őrség a helyszínre ért volna. 
A csoportban 11 nő, köztük négy terhes asszony, valamint 4 kiskorú is van. Korábban Málta jelezte, hogy hajlandó engedélyezni az Alex kikötését La Vallettában, és befogadja a migránsokat, ha Olaszország ugyanennyi, korábban érkezett migránst átvesz a szigetországtól.   Matteo Salvini olasz belügyminiszter péntekre virradó éjszaka az olasz védelmi és közlekedési miniszterrel közösen elrendelte a civil hajó kitiltását olasz felségvizekről.  Salvini közösségi oldalon tett bejegyzése szerint a Mediterranea Saving Humans nemet mondott a Máltán való kikötésre, és inkább a dél-olaszországi Lampedusa szigete felé vette útját. Az olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes hihetetlennek nevezte, hogy a hajó elutasította a kikötést a biztonságos Máltán. 
„Ha nem mennek Máltára, ez egy újabb engedetlenség, erőszak és kalózkodás bizonyítéka: én nem adom fel!” - írta Matteo Salvini.  Májusban a Mediterranea Saving Humans 40 embert vitt Lampedusára, akkor az olasz hatóságok lefoglalták a szervezet Mare Jonio nevű hajóját.  A fenti, idén alakult olasz szervezet szóvivője, Luca Casarini úgy reagált: nem gondolják magukat kalózoknak, mivel "ez nem egy film, az emberek életével folyik a játék, Salvini lelkiismeretét több ezer halott terheli". Az Alexet egy spanyol civil szervezet, az Open Arms egyik hajója kíséri.  Ezzel egy időben a német Sea-Eye Alan Kurdi nevű hajója 65 fős csoportot vett a fedélzetére líbiai vizeken, és szintén elindult Málta vagy Olaszország irányába. Luigi Di Maio a vezető olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke kijelentette, hogy miközben a "líbiai parti őrség mentést folytat, az civil szervezetek szembeszállnak az olasz kormánnyal". Luigi Di Maio úgy vélte, hogy ezek a csoportok "show-műsort visznek színre politikai számításból". 
Salvini és Di Maio arra nem tért ki, hogy Líbiában éppen polgárháború zajlik, Tripoliban pedig egy menekülttábort bombázott Halifa Haftar tábornok fővárost ostromló serege Jelen állás szerint 53 ember vesztette életét - köztük hatan gyerekek -, a sérültek száma mintegy 130 lehet.
A menekültek helyben tartásáért megfizetett líbiai őrök hozzáállásáról pedig mindent elmond, hogy
mikor a lakók megpróbáltak elmenekülni a repülők második hulláma elől, az ENSZ szerint a menekülttábor őrei tüzet nyitottak rájuk.

Szerző

Újabb magyar-ukrán diplomáciai csörte

Publikálás dátuma
2019.07.05. 13:38
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter beszél az Ukrajnában megindított reformfolyamatokról tartott torontói konferencián 2019. július 2-án
Fotó: KKM/Mitko Sztojcsev / MTI
Jehor Bozsok ukrán külügyminiszter-helyettes csütörtökön, július 4-én bekérette Íjgyártó István rendkívüli és meghatalmazott magyar nagykövetet, hogy magyarázatot követeljen Szijjártó Péter torontói kijelentéseire – közölték a kárpátaljai magyar portálok a kijevi ukrán média jelentése alapján.
Az eseményről Twitter üzenetben számolt be az ukrán diplomáciai ideiglenes vezetője, Boszok is, aki Pavlo Klimkin lemondása következtében vált a külügyi tárca vezetőjévé. A magyar nemzeti hírügynökség szabad hírfolyamának beszámolói között azonban egyelőre hiába keressük az erről szóló hírt, holott annak kiváltó okáról egy nappal korábban részletesen beszámolt.
„Meghívtam Íjgyártó Istvánt és arra kértem, magyarázza meg Szijjártó miniszter jelzéseinek logikáját az ukrán reformok kérdéseiről rendezett torontói konferencián. Hangsúlyoztam az előre- és nem hátratekintő megközelítés alkalmazásának szükségességét az ukrán–magyar kapcsolatok fejlesztésében”

– írta Twitter bejegyzésében Bozsok.

Az ukrán külügy elsősorban azt kifogásolta, hogy Szijjártó Péter Torontóban kijelentette, Petro Porosenko korábbi ukrán államfő és csapata magyarellenes politikát folytatott, valamint azt, hogy a magyar külügyek vezetője bírálta az ukrán nyelvtörvényt és oktatási törvényt. A beszámolók szerint az ideiglenes ukrán külügyminiszter közölte Íjgyártó István magyar nagykövettel, hogy csodálkoznak Szijjártó kijelentésein, hiszen Kijev mindent elkövet azért, hogy helyrehozza kapcsolatait Magyarországgal. Az ukrán fél még abba is belement Bozsok szerint, hogy teljesítse a Budapest által kifogásolt oktatási törvény módosítására tett javaslatokat, beleegyezett a velencei bizottság döntése teljesítésébe, ennek ellenére a magyar külpolitika nem hajlandó változtatni hangnemén. Sőt, egyelőre azokra a magyar-ukrán kapcsolatok javítását célzó konstruktív javaslatokra sem kapott választ, amelyeket májusi budapesti látogatása során tett. (Az ukrán oktatási és nyelvtörvényt más európai uniós országok is bírálják, akárcsak az Ukrajnában élő minden nemzeti kisebbség, ám egyetlen ország sem folyamodott Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek blokkolásához a nemzetközi színtéren.) Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Torontóban az ukrajnai reformfolyamatról szóló konferencián nevezte magyarellenesnek Porosenko elnök politikáját hozzátéve, hogy Volodomir Zelenszkij új reményt jelent arra, hogy Ukrajna nem fog magyarellenes politikát folytatni. Szijjártó szerint az új ukrán elnök nyilatkozatai biztatóak, de csak óvatos optimizmusra adhatnak okot. Leszögezte, Magyarország akkor fog hozzájárulni a NATO-Ukrajna bizottság következő összehívásához, amelyet az utóbbi időben blokkolt, ha Zelenszkij végrehajtja azokat a jogi változtatásokat a parlamenti választások után, amelyek nyomán a magyar nemzeti közösség visszakaphatja korábbi jogait. Ebben az esetben Magyarország kész átfogó gazdasági együttműködési tervet is végrehajtani Ukrajnával. Ezen felül száz ösztöndíjat biztosítanának ukrán hallgatóknak magyarországi egyetemeken. Újraélesztenék a gazdasági és környezetvédelmi vegyes bizottságok működését, valamint folytatnák a kárpátaljai gazdasági fejlesztési programot.
Szerző
Témák
Ukrajna