Ellenzéki összefogás – Tarlós már nem csak háttérből figyeli az eseményeket

Publikálás dátuma
2019.07.08. 19:22

Fotó: Népszava
„Jó, hogy Gergő egyre harcosabb” – mondta egy DK-s képviselő. Böcskei Balázs politikai elemző pedig arról beszélt: a főpolgármester azt fordítja fegyverként Karácsony ellen, amiből az ellenzéki politikus az előválasztásban profitálni tudott.
– Nagyon sokan piszkáltak minket, amiért sokáig se az előválasztást, se az ellenzéki összefogást nem tudtuk összehozni. Most viszont megcsináltuk mindkettőt. A kérdés már csak az, hogy az eddigi fanyalgók hajlandóak lesznek-e szavazataikkal honorálni az ellenzéki együttműködést. Nélkülük ugyanis nem nyerhetünk. Ha viszont sikerül őket is megmozdítani, akkor nagyon érdekes lesz a választás – adott gyors helyzetelemzést a Budapesten összefogó ellenzék esélyeiről egy volt MSZP-s kerületi polgármester. Szerinte az ellenzék esélyeit növeli, ha sikerül jelentősen megemelni, úgy 60 százalékra tornászni a részvételi arányt. Ez utóbbi komoly feladatnak tűnik, hiszen öt évvel ezelőtt az 1,4 millió fővárosi választóból 604 ezer szavazott, vagyis 42 százalékos volt a részvétel. Forrásunk szerint a részvétel emeléséhez pedig elengedhetetlen az ellenzéki szimpatizánsok harci kedvének fokozása – ebben pedig akár maga Tarlós István főpolgármester is segíthet, „ha nem bírja higgadtan fogadni Karácsony Gergely kritikáit és hisztérikusan reagál”. Ami biztos: Tarlós már nem csak háttérből figyeli az ellenzék erősödését, hiszen hétfőn – rövid időn belül másodszor – jelentetett meg terjedelmes nyílt levelet a kormánylap Magyar Nemzetben. Írásában hosszan sorolta a fővárosi eredményeket és – nem spórolva a kritikákkal – értékelte legfőbb riválisát. „A 3×3,5 méteres otthoni dolgozószobámban gurgulázó hangot adva emelkedem fel a kanapéról, mikor újra észlelem, hogy ez a főpolgármesteri kampány igazában nem a főpolgármester-választásról akar szólni” – írta a városvezető. Aztán azzal vádolta vetélytársát: „Azt szeretné elérni, hogy itt ne egy Karácsony-Tarlós-meccs legyen, hanem inkább egyéb, gerjesztett indulatok farvizén sikerüljön révbe érnie”. Majd végkövetkeztetése szerint a zuglói polgármester személyében valójában Gyurcsány Ferenc akarja átvenni a hatalmat Budapesten. Tarlós ugyanakkor megismételte a Népszavának korábban adott nyilatkozatát, miszerint „face to face” akár vitára is kiállna kihívójával. Karácsony Gergely rögtön reagált egy Facebook-poszttal, amit azzal ütött fel: „Tarlós István írt egy cikket a fideszes pártlapban Tarlós István nagyszerűségéről. Tanulságos olvasmány, végigküzdöttem magam rajta. Van benne Gyurcsány, Teng Hsziao-Ping, Rákóczi, Kossuth, és hogy a menekülő róka valóságos monguz hozzám képest. Alighanem valami elpattant …” – Jó, hogy Gergő egyre harcosabb, nekünk ilyen karakter kell, szerintem így fogunk tudni nyerni – mondta egy DK-s képviselő. Ezzel együtt Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője úgy látja, az ellenzéknek nem lesz könnyű dolga: – Az elmúlt évek budapesti fejlesztéseit felsorolva Tarlós István maga mutatott rá nyílt levelében, hogy az ellenzéknek nem elég, ha csak azt hangoztatja, hogy a főváros leépül. Mert valóban jelentős infrastrukturális és kulturális beruházások történtek az elmúlt években Budapesten. Az irányokról lehet vitázni, de a város kétségtelenül mozgásban van. Böcskei arra is kitért: Tarlós az elmúlt években bizonyította, hogy sokkal több, mint egy, a Fidesz-frakcióban a hetedik sorban ülő ismeretlen, szavazógombot nyomogató képviselő, ezért nem elégséges stratégia „Orbán bábjának” nevezni. Az elemző szerint ez jó alap lehet az ellenzéki rajongótábor megszólításához, de ha Karácsony Gergely ennél szélesebb kört szeretne őszre maga mögé állítani, akkor „tartalmilag erősödnie kell.” Böcskei megjegyezte, a főpolgármester nyílt levelének érdekes vonása az is, hogy a jelek szerint Tarlós épp azt fordítja fegyverként Karácsony ellen, amiből az ellenzéki politikus az előválasztásban még profitálni tudott: a zuglói polgármesteri múltat. A tapasztalat ugyanis az előválasztásnál előnyt jelentett, most viszont a vitás ügyeket támadási felületként kihasználja Tarlós – mondta Böcskei Balázs.

Hűsítő kampányígéret

Megvalósítható közelségbe került a 3-as metró klimatizálása, mivel egy hete, az Alstom szerződéssel összefüggő perekben újabb hatmilliárd forintot szerzett vissza a fővárosnak peres úton a jelenlegi vezetés. A BKV már felvette a kapcsolatot egy speciális klímagyártó céggel a 3-as szerelvények klimatizálása érdekében – írta közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.

A Kúria kimondta: lehet fideszes gázlopásnak nevezni a MET ügyleteit

Publikálás dátuma
2019.07.08. 19:00

Fotó: Népszava
A MET azért jelentette fel Tóth Bertalant, mert a Svájcban bejegyzett, de jórészt magyar (illetve korábban orosz) tulajdonú cégről négy sajtótájékoztatón is kemény állításokat tett.
2015-ben kezdődött az a pereskedés, aminek utolsó, jogilag immár támadhatatlan ítéletét a múlt héten postázta a Kúria a MET nevű Svájcban bejegyzett, de jórészt magyar (illetve korábban orosz) tulajdonú energiakereskedőnek, és Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének.  A szocialista politikus négy sajtótájékoztatón is kemény állításokat tett a cégről – írja a 444. 
A Kúria döntése szerint helyes és szabályos volt a MET panaszát elutasító első- és másodfokú ítélet is.

A Kúria szerint a MET érvelésével szemben a téma közügy: „A külföldről történő gázbeszerzés, az árak nagysága, 
az elért haszon és a haszon élvezőinek személye (annak megismerhetősége) az állami szerepvállalásra is figyelemmel egyértelműen közérdeklődésre számot tartó kérdés, vagyis közügynek minősül.”

Az indoklásban az olvasható, hogy önmagában ugyan a felperes nem minősül közéleti szereplőnek, de a közügy vitatása kapcsán a tűrési kötelezettsége gyakorlatilag a közéleti szereplőjével azonos. „A Kúria szerint a jelen esetben a gázellátás gyakorlata közérdeklődésre számot tartó ügynek minősül, ezért a véleménynyilvánítás korlátjának gyakorlatilag csak a gyalázkodás tilalma minősül.
Nem lehet a Kúria feladata az, hogy politikusi véleményeket értékeljen, vagy arról foglaljon állást, hogy a felperes konkrét gazdasági szerepvállalása mennyiben volt közgazdaságilag indokolt, vagy sem”

– tehát Tóthot megilleti a véleményszabadság. A Kúria szerint a lopás szó használata is belefért, mert 
„a »lopás« kifejezés a Kúria szerint is erőteljes minősítése egy gazdasági folyamatnak abban a körben, hogy a keletkezett haszon nem az állami vagyont vagy a fogyasztókat, hanem egy magáncéget illetett meg.

Ez a körülmény a véleménynyilvánítás szintjén akár ilyen erőteljesen is kritizálható.”
Szerző

TEV: Egyre többen tagadják a holokausztot

Publikálás dátuma
2019.07.08. 18:11

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
A felmérés szerint változatlanul 55 százalék ért egyet azzal, hogy „le kéne venni ezt a témát a napirendről”.
Érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a Holokauszt tagadók és relativizálók aránya évről-évre nő – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából, a Medián Közvéleménykutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” felméréséből. A TEV közleményében az áll: hetedik alkalommal teszik közzé a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével, azonos módszertannal készült éves felmérést, melyből kiderül, hogy a tavalyi évhez képest kimondottan pozitívan változott a magyar lakosság körében Izrael megítélése. A teljes lakosság körében nőtt azoknak az aránya, akik pozitívan tekintenek Izraelre (3 százalékról 9 százalék), míg elenyészően nőtt azoknak az aránya, akik negatívan tekintenek a zsidó államra (4 százalékról 5 százalék). A teljes népesség körében továbbá csökkent azoknak az aránya, akik szerint az itt élő zsidók lojálisabbak Izraelhez, vagy akik szerint Izrael agresszor lenne a palesztinokkal szemben. Eközben viszont nőtt azoknak az aránya, akik szerint Izrael jogos önvédelmi harcot vív. Ezek mellett a lakosság fele úgy látja, hogy a zsidók Nyugat-Európa egyes országaiban nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve, mint Magyarországon. A kutatás érdekes, további értelmezést igénylő tanulsága, hogy a mérsékelten antiszemita válaszadók bizonyultak a leginkább megértőnek Izrael önvédelmi harcával kapcsolatban.
Gyakori vitatéma, hogy mennyire növelte az antiszemitizmust az úgynevezett Soros-kampány. A zsidóságról a teljes lakosság körében változatlanul csupán 1 százaléknak jut eszébe Soros György. Érdekes, hogy az erősen antiszemita attitűdöt mutató megkérdezettek, illetve a Jobbik szavazói között is csupán elenyészően nagyobb ennek az asszociációnak az aránya: mindössze 2 százalék – álla  közleményben. Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe Sorosról, a teljes lakosság körében változatlanul 2 százalék gondolt a zsidóságra. Ez a szám azok között a legmagasabb, akiknek a zsidósággal kapcsolatban negatív előítéleteik mutathatóak ki, de körükben is csupán 5 százalék asszociált a zsidóságra az üzletember nevét hallva. Az antiszemiták közül többen asszociáltak egyéb negatív, a nyilvánosságban negatív konnotációval bíró kifejezésekre is (migránsok, hazaárulás, hatalom, stb.).
Ugyanakkor különösen negatív képet és tendenciákat mutat a holokauszt tagadásának és relativizálásának elfogadottsága a társadalomban. 2006 óta soha nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a koncentrációs táborokban sosem voltak gázkamrák (15 százalék), a holokauszt nagy részét a zsidók csak utólag találták ki (21 százalék), illetve a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint állítják (26 százalék). Mind a három kategóriában a valaha mért legmagasabb értéket mutatnak az egyetértő válaszadók. Változatlanul 55 százalék ért egyet azzal, hogy ennyi évtizeddel a holokauszt után már „le kéne venni ezt a témát a napirendről”. Érdekes módon azonban a 2017-es 42 százalékhoz képest tavaly 50 százalék értett egyet azzal, hogy többet kellene tanulni a holokausztról. A Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta rendszeresen közzéteszi havi antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és incidensek monitoringjelentését is. A közelmúltban megjelent 2018-as éves jelentés alapján kijelenthető, hogy csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2017-ben 37 ilyen eset került regisztrálásra, tavaly ez a szám 32 volt, melyek közül 3 esetben személy elleni támadás, 10 rongálás és 19 gyűlöletbeszéd-cselekmény került megkülönböztetésre. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.08. 18:12